Megelőzhető-e az erőszakos tragédia a családban?

szerző: Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter - WEBBeteg
frissítve:

Sajnos gyakran előforduló, a sajtóban mindig nagy visszhangot kapó kriminális cselekmények jelzik a kérdés aktualitását, és jogosan merül fel a kérdés, lehet-e tenni valamit ezek ellen? Sajnos, ha röviden akarok válaszolni, a tapasztalat azt mutatja, hogy gyakran csak utólag, már későn derül ki a baj. Univerzális recept tehát nincs sajnos, de mégis érdemes végiggondolni az ilyen események néhány aspektusát.

Hangsúlyozandó, hogy a családi tragédia elkövetése nem egyenlő a pszichiátriai betegséggel, de sok esetben kapcsolódik azzal, vagy sokszor derül ki utólag, hogy érdemes lett volna az elkövetőt kezelni (már amennyiben akarta volna vagy arra kötelezhető lett volna...). Sokszor azonban stabil háttérrel, valamilyen megoldhatatlannak tűnő anyagi-élethelyzeti szituáció vezet egy olyan megváltozott, beszűkült tudatállapothoz, ami megnyitja a kaput egy, akár szélsőségesen durva cselekedet elkövetéséhez.

Nehéz a megelőzés

Legfontosabb cél nyilván a tragédia megelőzése kell, hogy legyen, ám ez jogilag a gyakorlatban nem mindig egyszerű, mert a hatóságoknak nem könnyű aktívan beavatkozni a család életébe, ha ott nem történt semmi konkrétum. Ebből bizony ördögi kör alakulhat ki. Mégis a megelőzésért kell megtenni mindent, és minden követ megmozgatni egy esetleges tragédia elkerüléséért. Fontos az információ. A családi tragédiák többszereplős történetek, ahol sokszor hosszú út vezet a cselekményig. Ez idő alatt kell tudni a bajban lévő félnek, mikor és hová lehet segítségért fordulni.

A szakemberek szerepének fontossága

Szeretném kihangsúlyozni a veszélyben lévő családdal legközvetlenebb kapcsolatban lévő szakemberek szerepét. Ők a háziorvos, védőnő, a gyerekek tanárai, óvónői, iskolaorvosa leggyakrabban. Nekik kell nemcsak meghallgatni a segélykérést, de akár észrevenni a bajt, és kezdeményezni a háttér megismerését, feltárását.

A gyerekek érzékeny indikátorai a bajnak. Megváltozó viselkedésüket, félelmi reakcióikat, szorongásos panaszaikat, tanulmányi teljesítményük látványos romlását fontos észrevenni, és komolyan venni. Ezek mellett sajnos figyelni kell a külsérelmi nyomokra is gyerekeken, de akár a szülőkön is, háziorvos és asszisztense ne vegye félvállról ezt.

Családi tragédiák kialakulása

A hírekbe kerülő családi tragédiákban nem egyszer megjelenő motívum, hogy rendezett, akár jó körülmények között, de nagyon zártan, a külvilágtól elzárkózottan élő családban történik. „Csendes emberek voltak, nem észleltünk mi semmit!” – mondaná később róluk a TV-híradóban a szomszédjuk. Hogy mi történik egy ház falai között, az sokszor az ott élők titka marad, de figyeljünk egymásra, és ha szomszédunk váratlanul segítséget kér, ne utasítsuk el.

Rokonok, szülők, nagyszülők, testvérek is sokat tehetnek a baj megelőzéséért, ha nem szemet hunyva hallgatnak, hanem végső esetben a rendőrséghez fordulnak, ha olyan jeleket látnak, hogy valami bűncselekmény felé tartó folyamat (pl. gyerek éheztetése) van kibontakozóban. Természetesen ehhez határozottság, akár bátorság is kell, mert mindig ott a gondolat, hogy mi van, ha rosszul értékeltük a látottakat, hallottakat.

Pszichiátriai betegségek

Külön kérdés, ha a családban valaki pszichiátriai kezelés alatt áll, vagy nem áll, pedig állnia kéne. Például skizofrén beteg esetén mindig legyen intő jel, ha abbahagyja a gyógyszerei szedését, nem akar kontrollokra járni, ha esetleg olyan hanghallásai, téveszmerendszere van, mely agresszív cselekedetre szólítja fel. Itt persze mindenképpen hangsúlyoznám, ne essünk abba a hibába, hogy a pszichiátriai diagnózist megbélyegzésként kezeljük, és veszélyforrásnak lássuk, de tény, hogy a súlyos pszichiátriai betegek kezeletlenül instabilabbak lehetnek, jobb ezt a kockázatot megelőzni. Ilyenkor a beteget segíteni kell emlékeztetni a terápia fontosságára, és segíteni kell a kapcsolattartásában orvosával.

Fontos pszichiátriai vonatkozása lehet a depressziónak, mely öngyilkossági gondolatok forrásává is válhat. Ebben az esetben szintén fontos az időben történő felismerés, és a beteg vagy bajban lévő ember szakemberhez juttatása. Sajnos a pszichiátriai betegségek nem ritka velejárója a betegségbelátás hiánya - ilyenkor a beteg elutasítja vagy halogatja az orvoshoz, pszichológushoz fordulást, pedig az időtényező fontos, befolyásolja a kilábalás esélyeit és várható idejét.

Ezt is olvass el! Öngyilkosság - Hogyan ismerjük fel az előjeleket?

Alkohol- és drogproblémák

Külön problémát jelentenek a szerfüggőségek, hazánkban leginkább az alkohol, de a drogok szerepe is nagy, és növekszik. Komoly alkoholos háttérrel az erőszak akár a család mindennapjainak részévé válhat, ami azért baj, mert a szomszédok, rokonok, de akár a hatóságok is immunisakká válhatnak az ott elcsattanó pofonok és egy-egy kék folt iránt. Sajnos a szerhatás alatt az öngyilkossági kockázat vagy a másikra rátámadás esélye is nehezen megítélhető, az alkohol mindenkiből a legrosszabbat is ki tudja hozni. Ne legyünk fásultak, a családon belüli erőszak - pláne egy gyerek rovására - sohasem lehet elfogadható!

Ez is érdekelheti Szenvedélyek rabságában

A kiterjesztett öngyilkosság veszélye

Külön kockázati csoport a kiterjesztett öngyilkosságok esete, amikor valaki úgy lesz öngyilkos, hogy „magával viszi” a többieket is maga körül - például gázzal magukra robbantja a házat. A kiterjesztett öngyilkosság sajnálatos esete volt pár éve a német repülőgép hegynek repülése, ahol az idegileg labilis pilóta öngyilkosságának lett áldozata majd 200 ártatlan utas is. Az előjelek észrevétele a kulcs, az ilyenre készülő személy elejtett szavai, felkészülésre utaló cselekedetei lehetnek támpontok. A kulcs itt is a lelki egyensúlyát elvesztő embert megfelelő pszichiátriai, pszichológiai segítséghez juttatni.

Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter

Cikkajánló

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Bujdosó Balázs

Bujdosó Balázs

Igazságügyi pszichológus, igazságügyi gyógypedagógus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Nagy Tamás Gergely

Dr. Nagy Tamás Gergely

Pszichoterapeuta, Neurológus

Budapest