A skizofrénia elfogadása - A diagnózis után

Bármilyen betegséggel, ha akár a legenyhébbről is van szó, nem könnyű dolog szembesülni, hát még akkor, ha egy olyan súlyos pszichiátriai betegségről beszélünk, mint a skizofrénia. Ez a mentális betegség teljesen nem gyógyítható, ugyanakkor ma már korszerű gyógyszerekkel kellően kiegyensúlyozott, jó életminőség biztosítható.

A skizofréniát az utca embere könnyen azonosítja a „pszichopata baltás gyilkossal”, vagy filmek hatására az egymást váltogató személyiségekkel, de egyik sem igaz a gyakorlatban. A betegség lényege az érzéseink, gondolataink, érzékeléseink és minderre adott reakcióink közötti összhang felborulása. Gyakoriak a hallucinációk, azaz valótlan, de valóságnak hitt észlelések, vagy sajátos kóros gondolatok, téveszmék megjelenése, kórosan laza asszociációk, furcsa képzettársítások. Mindehhez az érzelmi élet torzulása, kiüresedése járul. Sajnos a betegségre való hajlam öröklődhet.

A skizofrénia az egész életen átível

Egy-egy beteg egyéni tünetei, a betegség egyéni lefolyása és súlyossága azonban nagymértékben különbözhet. A betegséggel hosszú élet élhető, nem mindegy azonban, hogy hogyan éljük le ezeket az éveket. Leépüléssel, munkahelyi és társadalmi lecsúszással, szociális otthoni elhelyezéssel járó életutakat, de sikeres vállalkozókat egyaránt találni a betegek között. Sőt az „Egy csodálatos elme” című filmből ismert John Nash professzor skizofréniája ellenére Nobel-díjat vehetett át.

A sikeres példák talán nem véletlenek, a skizofrén beteg szokványostól eltérő világlátása és gondolkodásmódja szerencsés betegséglefolyás és megfelelő kezelés esetén szokatlan, de akár hasznos új ötleteket, értékes művészeti teljesítményt is eredményezhet. Fontos tehát, hogy a betegség diagnózisa után akarjunk tovább küzdeni, legyenek és maradjanak céljaink, próbáljuk megtalálni a megváltozott helyünket a világban.

Miként lehet feldolgozni az új élethelyzetet, ami a skizofréniával jár?

Természetesen, mint minden hosszú távú betegség, a skizofrénia diagnózisa is olyan, amit nem könnyű elfogadni, nem könnyű feldolgozni, és beépíteni a jövőképbe. Fontos viszont, hogy az elfogadás meginduljon és megtörténjen, mert a skizofréneknél gyakori a betegségtudat hiánya, a terápia elhanyagolása pedig egyenes út a negatív betegség-forgatókönyvek felé. Sajnos, legyünk őszinték, a legjobb együttműködés sem garancia önmagában a sikerre, viszont régi tapasztalat, hogy fordítva, ha hiányzik az együttműködés, az biztosan garantálja a kudarcot.

Információszerzés

A betegség elfogadáshoz fontos az információ, és a probléma megismerése. Merjünk kérdezni az orvostól, hiszen ő szakember, és az is feladata, hogy informáljon minket. Ha szeretnénk biztosak lenni a diagnózisban, keressünk fel egy másik szakembert is. Fontos viszont, hogy a terápia itt vagy ott, de mihamarabb elkezdődhessen, mert a skizofrénia kezelésének az idő fontos tényezője, és itt is igaz, hogy aki időt nyer, életet nyer.

Keressünk közösséget

Az elfogadáshoz és megértéshez az orvos ad egyfajta nézőpontot, azonban hasznos felvenni a kapcsolatot betegeket és hozzátartozóikat tömörítő internetes csoportokkal, vagy akár „élőben” ilyen klubbal, betegszervezetekkel, ha van a környékünkön. Ne feledjük azonban, az információ segít, de ha téves vagy szándékosan hamis, akkor nagyon sokat árthat is, így mindenképpen megfontoltan, csak hiteles forrásokból szerezzük be ismereteinket. Mint minden hosszú távú, orvosilag teljesen nem kigyógyítható betegségnél, itt is megjelennek szélhámosok, akik saját anyagi hasznuk miatt beszélik le a beteget az orvosi kezelésekről. És emlékezzünk, aki időt nyer... Az elvesztegetett, kezelés nélküli idő pedig akár visszahozhatatlan.

Támaszkodjunk a családra

A család támogató szerepét nem lehet eléggé hangsúlyozni a hétköznapokban. Ők akár az orvoshoz járásban, és a terápiás szabályok betartásában is nélkülözhetetlenek lehetnek.

Nem kell lemondani a korábbi életformáról

A betegség mellett próbáljuk meg fenntartani korábbi munkánkat, baráti körünket, maradjunk aktívak, a pozitív visszajelzések, a sikerélmény nélkülözhetetlen. Tudjuk azonban észrevenni és elfogadni azt is, ha a betegség részeként csökkenteni kell a tempót, vagy esetleg más, a betegséggel, a megváltozott lelki teherbírásunkkal jobban összeilleszthető elfoglaltságokat kell keresnünk. Próbáljuk meg ebben is megtalálni önmagunkat, állítsunk fel új célokat, és ha úgy hozza a sors, hogy új baráti kört kell kiépíteni, tegyünk meg mindent, hogy legyenek új ismerőseink, barátaink, akik a betegséggel együtt is elfogadnak minket.

Tovább Skizofrénia - Számos tévhit él a köztudatban

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter