Homoszexualitás - Elfogadás, álházasság és a szülők szerepe

Napjainkban is heves viták tárgyát szokta képezni az azonos neműek egymás közötti testi-lelki barátsága, amely a társadalomból mindig is elutasító, eltaszító reakciót váltott ki. Számos kutatás volt már e témában, de konkrét okot - hogy valaki miért vonzódik az azonos nemű társához - még eddig nem tudtak felmutatni.

Ez a nemi viselkedés évezredek óta létezik az embernél és egyes állatfajoknál, pl. a majmoknál, kutyáknál is. Okai közül sem az örökletesség, sem a hormonális, sem a kromoszomális eltérések nem bizonyítottak egyértelműen. Freud felveti, hogy csaknem törvényszerűen anális (végbélre irányuló) ingerfeldolgozás igen erős nyomai mutathatók ki homoszexuálisoknál. Ennek azonban az ellenkezőjét is megfigyelték: éppen hogy letiltódik és ellenhatás képződmény irányában fejlődik tovább.

Narcisztikus (önszerető) érzelmek, valamint a kasztrációs félelem mindig jellemző a homoszexuálisokban. Kutatások alapján férfiaknál kb. kétszer gyakoribb, mint nőknél. A szexuális nélkülözés hiány állapotai homoszexuális viselkedést válthatnak ki embernél, állatnál egyaránt.

Az úgynevezett latens homoszexualitás nem a genitális kapcsolatot jelenti az azonos neművel, hanem azt, hogy az ilyen férfi a nőkhöz érzelmileg felszínesen és rövid időre kötődik, hűvösebb, távolságtartóbb viselkedéssel. Barátaihoz annál melegebben, lelkesebben fordul. Többet van együtt velük, szórakozni, gyakran több dolgot tesz meg értük és velük, mint családjával, feleségével, szeretőivel. Különösen, ha italoznak is, összeölelkeznek, meg is csókolják egymást, sírig tartó barátságukról biztosítják egymást, közben kéjesen szidják a nőket és kibeszélik nőügyeiket.

Szexuálisan ezt a típust kizárólag a nők érdeklik, és a nők számára is vonzó ez a típus, akikben kismértékben ugyan, de fellelhető a homoszexualitás, mint lappangó részösztön. Don Juan típus. Váltogatja ugyan a nőit, de nem szereti őket. A nők igen sok szexuális részösztönt ki tudnak élni anélkül, hogy rosszallásba ütköznének: együtt mehetnek WC-re, használhatják egymás ruháit, simogathatják egymást, megcsókolhatják egymást, unisex módon viselkedhetnek kívül és belül.

A szülők szerepe

A paradox szülőkép szerepe: férfias, határozott, domináns anya és a gyenge, árnyék-apa esetén megnehezülhet a gyermek számára a nemi szereppel való azonosulás, és gyakran nem az egészséges nemi vonatkozások irányába indítja el a pszichoszexuális fejlődés irányát.

Homoszexualitás esetén igen gyakran megfigyelhető az erős kötődés az anyához. A pszichoanalitikus teóriák általában megegyeznek abban, hogy kezdetben az egyént egyformán biszexuálisnak vélik, amelynek egyik fele, domináns esetben a homoerotikus fele elfojtódik és így jön létre a heteroszexuális érdeklődés, ellenkező esetben pedig a homoszexualitás.

A leszbikusság nőkre vonatkoztatott kifejezés, nők egymás iránti vonzódását jelenti.

Elfogadás vagy elutasítás?

A homoszexualitáshoz sok előítélet, indulat, viszolygás kötődik. Ezt a fajta indulattal is kísért ellenérzést homofóbiának nevezzük.

Mint a heteroszexualitásban, úgy a homoszexualitásban is vannak szélsőségesen élő, viselkedő és öltözködő személyek. Előbbivel szemben toleránsabb a társadalmunk, utóbbiakkal élesen elutasító, agresszív és kirekesztő. Ennek megnyilvánulásait láthatjuk Budapesten a melegek felvonulásán.

Felhívó jellegű, gyakran a környezetet hergelő öltözködéses szokások, gesztusok nem kizárólag a homoszexuális embereket jellemzik, de velük kapcsolatban nincs tolerancia. Pedig a homoszexuális orientáltságú emberek nagy részére nincs ráírva nemi orientációja és ez így természetes.

Álházasság és szerepjáték

Nagyon sok olyan ember él közöttünk, aki titkolni kényszerül másságát, az átlagostól eltérő szexuális irányultságát. Ennek érdekében álházasságok kötődnek, melyben hosszabb távon minden résztvevő boldogtalan. Gyakran a házastárs nem is tud arról, hogy párjának milyen szexuális problémái, vágyai, fantáziái, esetleg kalandjai vannak.

Szerepjátékra kényszerülhetnek, otthonukban eljátszva a jó feleség vagy a jó férj szerepét, miközben vágyaik az azonos neműek felé vonzzák őket. A titkolózás, a bűntudat és a szégyenérzet miatt gyakran kerülnek méltatlan, titkos kapcsolatokba, ahol könnyen zsarolhatóvá, kiszolgáltatottá válhatnak.

Kétségbeesetten titkolják vágyaikat, miközben munkájukban jól teljesítenek, sikeresek, tehetségesekhez. Ez a belső és gyakran külső kettősség kiválthatja a pszichoszomatikus betegségek egész sorát, mint minden elleplezéseken és elfojtások sorozatán alapuló életvetés és személyiségstruktúra.

A művészetek iránt fogékonyabbak

Sokan a művészetekben válnak ismertté, érzékenységüket, tehetségüket alkotásaikban szublimálják, zárt, egymást védő közösséget alkotva. Azokban a társadalmakban, ahol jóval nagyobb hagyományokkal bír az egymás iránti tolerancia és elfogadás, hitelesebb, boldogabb, szabadabb a lélek és a test.

Általában addig okoz szenvedést, betegségtudatot a homoszexualitás, amíg az egyén szerepjátszásra kényszerül. Ha önmaga vagy szűkebb-tágabb környezete előtt felvállalhatja, harmonikus, békés, alkotó emberként ugyanolyan esélyekkel bír a boldog életre, mint bárki más.

„Ebből kigyógyulni nem lehet”

Addig azonban, amíg hazánkban a másság felvállalásáért bántás, megalázás és kirekesztés jár cserébe, nem várható el, hogy akár ismert emberek példamutatásul felvállalják önmagukat. Ha homoszexuális személy fordul pszichológushoz segítségért, az soha nem lehet a terápia célja és eredménye, a közhiedelemmel ellentétben, hogy kigyógyul belőle, leszokik róla, úgymond visszaváltozik „normálissá”.

A jelen pszichoterápiás felfogása szerint a homoszexualitás nem betegség, ebből kigyógyítani a személyt nem lehet. Lehetnek azonban ezzel kapcsolatban vagy ettől függetlenül is olyan pszichológiai problémái, amellyel szakemberhez fordulhat.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Kazimir Ágnes, pszichológus