A disszociatív zavarok (hisztéria) és tünetei

szerző: Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter - WEBBeteg
frissítve:

A konverziós vagy újabb keletű megnevezéssel élve disszociatív zavarok már az ókor óta ismert betegségek, korábban hisztéria néven foglalták össze őket. Jellemzően fiatalfelnőttkorban indulnak, és a nők körében gyakoribbak. A konverzió az érzelmi feszültség átváltását jelenti testi tünetekre.

A hisztéria (konverziós vagy disszociatív zavarok) esetén minden esetben hiányzik a szervi megbetegedés, a testi tünetek hátterében lelki okok, élethelyzeti krízisek állnak. A beteg a számára kedvezőtlen helyzetből így ki tud menekülni, ugyanakkor a környezete odafordulását, nagyobb törődését is eléri.

Azonban - és ez nagyon fontos! - a beteg nem tudatosan produkálja a tüneteket! A szomatizációval és a hypochondriával szemben itt a beteg szinte közönyös a tüneteit illetően, nem aggódik miattuk.

Általában elmondható, hogy a tünetek hirtelen kezdődnek, többségében egy hónapnál rövidebb ideig tartanak. Újabb konfliktusok a tünetek kiújulását, súlyosbodását idézhetik elő. A tünetek döntően neurológiai jellegűek, gyakran bénulással, érzészavarral, érzékszervi kieséssel (pl. vakság), epilepsziát idéző rosszullétekkel (pszeudokonvulzió) járnak.

Igen jellegzetes a hisztériás járás- és állászavar, mikor a beteg rogyadozó állás, feltűnően imbolygó járás ellenére sem esik el. A bénulások, érzészavarok kiterjedése nem felel meg a beidegzési területeknek, hisztériás vakság esetén a pupillák fényre reagálnak, roham esetén az EEG nem igazol epilepsziát.

Pszichoterápia lehet a megoldás

A beteg jelentkezésekor legfontosabb az organikus (testi) háttér, betegség kizárása! A tünetek jó esetben napok, hetek alatt spontán is oldódnak, de pszichoterápiás eljárások, hipnózis, relaxációs technikák, illetve szorongásoldó gyógyszerek segíthetik a gyógyulást. Jó prognózisra utal a jól azonosítható kiváltó esemény, a pszichés és szervi betegségek hiánya.

Ritkán a tünetek tartósan megmaradnak, szomatikus, neurológiai tünetek fejlődnek ki. Jelentős hátráltató tényező lehet, ha a betegszerep fontos előnyökkel (pl. nagyobb törődés) jár a beteg számára, tehát a családtagok a betegség megoldását nem a folyamatos és egyre fokozódó sajnálattal, törődéssel tudják elősegíteni.

Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter főorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter főorvos

Cikkajánló

Feledékenység
Feledékenység

Mi okozhatja még demencián kívül?

Gyógyszertárak ünnepi nyitvatartása
Gyógyszertárak ünnepi nyitvatartása

Ügyeleti rend.

WEBBeteg - Lőrincz-Erdélyi Krisztina, pszichológus
WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró
WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus
WEBBeteg - Dr. Szappanos Zsuzsanna, neurológus
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Bujdosó Balázs

Bujdosó Balázs

Igazságügyi pszichológus, igazságügyi gyógypedagógus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Nagy Tamás Gergely

Dr. Nagy Tamás Gergely

Pszichoterapeuta, Neurológus

Budapest