Hogyan befolyásolja a mentális állapot a betegségek kialakulását?

Mint az már közismert: “Mens sana in corpore sano” - azaz: ép testben, ép lélek lakozik. Iuvenalis ezzel arra világított rá, hogy kizárólag egészséges, azaz kisportolt testben lakozhat ép lélek.

Amiről ő még nem tudhatott, hogy ennek a fordítottja is igaz: Ha nem jó a mentális állapotunk, az előbb-utóbb bizony különböző kórképekhez is vezethet.

Carla Manley PhD, klinikai pszichológus szerint a mentális betegségben szenvedők számos testi tünetet észlelhetnek, például izomfeszültséget, fájdalmat, fejfájást, álmatlanságot és nyugtalanságot. „Agyi ködöt” is érzékelhetnek, amikor az agyat “homályosnak” és fókuszálatlannak érzik, és nem tudnak koncentrálni az információkra vagy az emlékekre.

„Sok embernek gyomorrontáshoz hasonló tünetei (pl. hasmenés) vannak, amikor valamitől szorong. Míg más esetben, ha a szorongás folyamatosan fennáll, az illető migrénessé válhat, amikor szorongása és stresszes állapota fokozódik” – mondta Melissa Jones, klinikai pszichológus. “Amikor a testi tüneteit valakinek a mentális állapota okozza vagy súlyosbítja, azt pszichoszomatikus tünetképzésnek nevezik. Sokan tévesen úgy vélik, hogy a pszichoszomatikus tünetek nem valóságosak, de valójában nagyon is valós tünetek, amelyeknek pszichológiai oka van” – tette hozzá.

Bővebben A stressz következményei

Ez is érdekelheti A stressz szerepe a peptikus fekélybetegségek kialakulásában

Ez is érdekelheti A stressz és a kardiológiai problémák

De vajon miért okoz szomatikus (testi) problémákat a mentális stressz?

Létezik az úgynevezett: „harcolj vagy menekülj” reakció, veszélyhelyzetekben: Amikor veszélyt észlelünk, testünk felkészül arra, hogy a veszéllyel harcoljon, vagy meneküljön. Testünk két stresszhormonnal telik meg: adrenalinnal és kortizollal. Ez növeli a pulzusszámot és a vérnyomást, elnyomja az emésztőrendszert és befolyásolja az immunrendszert. Ennek az a célja, hogy a szervezet sok fizikai energiát mozgósítson, amire szükségünk is lenne, ha harcolnánk vagy menekülnénk a veszély elől. Miután a fenyegetés elmúlik, szervezetünk általában visszatér nyugalmi állapotába. Ez egy evolúciós válasz, amely biztonságban tartásunkat szolgálja és elsődleges szerepét tekintve egyáltalán nem rossz, hanem hasznos dolog, mivel segít elkerülni vagy kezelni a veszélyhelyzeteket. A mentális stresszes és szorongásos szituációkban azonban a dolog visszájára fordul, hiszen a szervezet állandó készenlétben tartása kimerítő, és mivel a szó szoros értelmében sem menekülni, sem harcolni nem kell, a vészreakció fennállása maga lesz további problémák forrása.

"Az "optimális szorongás "néven ismert bizonyos fokú szorongás nagyon hasznos lehet a motiváció optimális szintre emeléséhez" – magyarázta Manley. "Ily módon a szorongás – és az általa okozott kismértékű stressz – biztosítja a sok napi feladat elvégzéséhez szükséges energiát és érdeklődést." Ám ha állandó stresszben vagy szorongásban élünk, akkor az pusztítást okozhat. Akkor a kortizol- és adrenalinszint folyamatosan magas lesz és ritkán tér vissza „pihenő” állapotba. Mindez pedig negatívan befolyásolhatja az ember szerveit és testi funkcióit.

A fájdalomérzés feldolgozásáét felelős agyterületek érintettek a szorongásban és depresszióban is, és a két neurotranszmitter (szerotonin és noradrenalin) – amelyek felelősek a fájdalom jelzéséért – szintén érintettek a szorongásban és a depresszióban.

A stressz és a trauma olyan autoimmun rendellenességeket is kiválthat, mint a Hashimoto-pajzsmirigygyulladás, a pikkelysömör, a reumás ízületi gyulladás és még sok más.

Sokan nem hiszik el vagy nem értik meg, hogy a mentális betegség testi betegségeket okozhat. Néha elkövetjük azt a hibát, hogy a mentális betegségeket a szomatikus betegségekkel állítjuk szembe. Sokan a mentális betegségeket nem veszik olyan komolyan, mint a testi betegségeket. A másik hiba pedig az, hogy a testi tüneteket gyakran semmibe veszik, mondván „minden fejben dől el”.

Mégis mit tehetünk?

A fentiekből is az következik, hogy csökkentsük a ránk háruló stresszt. Végezzünk valamilyen kardio gyakorlatot, például hosszú sétát, futást vagy táncos foglalkozást. Válasszunk valamilyen rendkívül megnyugtató dolgot: foglalkozzunk a hobbinkkal, tanuljuk meg a mély légzéstechnikát, vagy tegyünk bármit, ami elősegíti, hogy “kikapcsolódjunk” és legalább egy időre nyugodtak maradjunk.

Ha pedig bármilyen lelki vagy testi tünetet észlelünk, forduljunk mielőbb orvoshoz, hogy a probléma okának felderítése után minél hamarabb a megfelelő kezelésben részesülhessünk!

Ezek a cikkek is érdekelhetik

• Hogyan rombol a mindennapi stressz?
• Hogyan kezelhető a szorongás?
• A depresszió kezelése - Pszichoterápia és/vagy gyógyszeres kezelés
• Stressz, betegségek, stresszkezelés
• Relaxációval a szorongás és a stressz ellen
• Relaxáció a hétköznapokban - Az autogén tréning módszere és alkalmazása

Forrás: WEBBeteg
Szegő Miklós, fordító; How mental stress can cause physical problems (Healthline)
Lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos