Poszt-COVID stressz zavar és COVID-trauma

A járvány egyik fontos, és mind egészségügyi, mind anyagi és a mentális jóllét szempontjából legmegterhelőbb maradványtünete a poszt-COVID stressz zavar. Ahogy enyhül a járvány, az egyre több enyhítés, egyre nagyobb szabadság mellett sokakban a fellélegzés, megkönnyebbülés helyére vagy akár amellé is beköltözhet egyfajta szorongás.

Az elmúlt több mint egy év mentális terhei hirtelen rohanhatnak meg minket. De miről is van szó pontosan?

Mit is mond a pszichológia tudománya arról, hogy az egyének hogyan reagálnak és hogyan fognak reagálni a járvány hatásaira? Milyen lesz a pandémia utáni normalitás? Vajon a társadalmunk elég rugalmasnak bizonyul-e? Ezek a kérdések az itt és most kérdései. A válaszokat a társadalom együttesen fogja megtalálni, és szorosan összefügg azzal, hogy mennyire leszünk érzékenyek és bátrak a pszichés problémákkal szembenézni.

A COVID-19 egy olyan betegség, amelyet a tudósok sok szempontból megpróbálnak megérteni. De a járványnak és a hozzá kapcsolódó stresszoroknak komoly mentális egészségi következményei is vannak. Teljesen normális, ha az elmúlt időszak krónikus stresszorai következtében szorongást tapasztalunk. A járvány veszteségei igaziak, akár a szeretett személyek búcsúzás nélküli elvesztése vagy a szimbolikus veszteségek, például ballagás, szerenádozás, diplomaosztók elmaradása komoly veszteségek az egyén számára. Az elszigeteltség sokak számára depresszióhoz, egyeseknél pedig öngyilkossági gondolatokhoz vezethet. És erre a válságra csak egyénre szabott válaszokat lehet adni.

Ezt olvasta már? Öngyilkosság - Hogyan ismerjük fel az előjeleket?

A kollektív traumák évtizedes pszichológiai tudománya azt jelzi, hogy az egyének válaszai valószínűleg több tényezőn alapulnak. Ezek magukban foglalják a közösségi szintű stresszorokon kívül az adott személy pandémia előtti körülményeit és erőforrásait is.

Ilyen a korábbi nehézségeknek való kitettség, a fizikai és mentális egészségi sérülékenység, valamint az egyén gazdasági és társadalmi helyzete is. Figyelembe kell venni a járvány során tapasztalt expozíciókat is: veszítette-e el szerettét az illető a járvány során, vagy szenvedett-e maradandó egészségkárosodást? Esetleg elveszítette-e a munkahelyét? Mennyi időt töltött elmerülve a hagyományos vagy a közösségi médiában, folyamatosan kitéve a rossz híreknek?

A traumás eseményt átélt egyéneknél poszttraumás stressz zavar (PTSD) – koronavírushoz kapcsolódóan poszt-COVID stressz zavar fordulhat elő. Ezeket már a korábbi nagyobb koronavírus-járványok esetén is megfigyelték (SARS, MERS). Árnyalja még a képet a fertőzésen átesett egyének esetében az a tudományosan alátámasztott tény, hogy a fertőzés következtében kialakult súlyos hipoxia (oxigénhiányos állapot) neurológiai szövődményekhez is vezethet (például hipoxiás agysérülés, encephalopathia, agyvelőgyulladás, stroke stb.), amely a gondolkodási – kognitív – képességek csökkenéséhez is vezethet. Ezeket az állapotokat tovább bonyolíthatja egy esetleges korábbi pszichiátriai társbetegség megléte is.

Neurológiai-neuropszichológiai károsodások

A SARS-CoV-2 egyszerre tűnik neuroinvazívnak és neurovirulensnek, azaz áttörve a vér-agy gáton, vagy más utakon bejutva a központi idegrendszerbe, jelenléte potenciálisan akut és hosszú távú neurológiai és neuropszichológiai következményekhez is vezethet.

Például korábbi kutatások kimutatták, hogy az ARDS-t (akut respirációs distressz szindróma, vagyis akut légzési distressz szindróma) túlélők memóriában, figyelemben, szóbeli készségeikben, információfeldolgozási sebességben és végrehajtó funkcióban szenvednek hiányt, a betegek 30-80%-a egy évvel az ARDS után továbbra is kognitív (gondolkodással kapcsolatos) károsodást mutat.

Ezért a pszichológusok számára szükséges és nehéz feladat a kezelés szempontjából a COVID-19-túlélők által tapasztalt komplex tényezők és orvosi komplikációk figyelembevétele. Ezért a betegek által tapasztalt „memóriazavarok” valószínűleg az egyéni különbségek szerint széles körben különbözhetnek.

A traumára összpontosító pszichoterápiákról, beleértve a kognitív viselkedésterápiát, a kognitív feldolgozási terápiát is, kimutatták, hogy hatékonyan javítják a kognitív teljesítményt. Azoknak a betegeknek azonban, akik úgy vélik, hogy tapasztalt memóriapanaszaik kizárólag csak a fizikai betegség következtében jelentkeztek, nehézségeket okozhat az alternatív – pszichológiai magyarázatok elfogadása és a pszichoterápiát követő kognitív gyógyulás lehetősége. Ilyen esetben javasolom a nyitottságot, ugyanis egy ilyen „fiatal” betegség esetén, minden bizonyítottan hatékony és lehetséges kezelési lehetőséget figyelembe kellene venni és segítségül kellene hívni a mielőbbi javulás érdekében.

Halálközeli élmény

A súlyos COVID-19-ben szenvedő betegeknél gyakran jelentkeznek olyan légzőszervi tünetek, amiknek kapcsán légzési elégtelenség alakulhat ki. Emellett a COVID-19 és kezelése extrém stresszorokat jelenthet a betegek számára, beleértve az életveszélyes betegség okozta halálfélelmet, az orvosi beavatkozásoktól eredő fájdalmat, például az intubációt, a korlátozott kommunikációs képességet és a kontroll elvesztésének érzését.

Még a közepesen súlyos betegségben szenvedő, kórházi ápolásra nem szoruló betegek is beszámoltak halálfélelemről: „Három napig nem aludtam, mert féltem..., hogy nem ébrednék fel”. Továbbá a családon belül a fertőzést túlélők olyan traumáknak is ki lehettek téve, aminek során a közeli családtagok súlyos betegségét is megtapasztalták vagy legrosszabb esetben a hozzátartozójuk halálának voltak a tanúi.

Hosszan tartó intenzív osztályos kezelés mentális hatásai

A poszttraumás vagy poszt-COVID stressz zavart jól dokumentálták az intenzív osztályos kezelés túlélői kapcsán. Különösen az invazív lélegeztetés és a mechanikus lélegeztetés hosszabb időtartama társult a stressz zavar megnövekedett kockázatához.

Az intenzív osztályon gépi lélegeztetést igénylő betegek között a leggyakoribb tünetek a bűntudat, a hangulatváltozás, az alvászavar, valamint a pánik és fulladás emlékei. Az intenzív osztályos kezelést közvetlenül követő időszakban pedig az egyének fáradtak, ingerlékenyek, szorongók és/vagy depressziósak is lehetnek.

Bővebben Az intenzív osztály elhagyása után - Covid-betegek nehézségei

Alvászavarok

Az alvási diszfunkció egy másik komoly tényező. Így ha Ön koronavírus-fertőzéshez kapcsolódó, vagy a megterhelő életkörülmény következtében kialakult alvászavart – csökkent alvásidő, túl felületes alvás, rémálmok stb. – tapasztal, kérem, ne hagyja figyelmen kívül, és forduljon szakemberhez. A tartósan rossz alváshigiéné ugyanis többek között megnövelheti a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának valószínűségét, vagy már meglévő betegség esetén az állapot rosszabbodásához vezethet.

Végezetül, a pszichológiai traumák hatása nem korlátozódik magukra a túlélőkre; a frontvonalban dolgozó egészségügyi dolgozók és családtagjaik is tapasztalhatják a poszt-COVID stressz zavart és a megbélyegzés negatív hatásait, ahogy azt már a SARS- és MERS-járványok esetében is dokumentálták. A pszichológusok szerepet játszhatnak abban is, hogy szélesebb körben támogassák a poszttraumás/poszt-COVID-szűréseket és mentális egészségügyi ismereteket nyújtsanak széles körben az élvonalbeli egészségügyi szolgáltatók, a családok és a COVID-19-járvány túlélői számára.

Amennyiben Ön a fentebb leírt pszichés panaszok közül bármelyiktől szenved és ezeket magán vagy szerettein tapasztalja, ne habozzon segítséget kérni. A tapasztalatok szerint az elmúlt évben a hazai társadalom egésze nagy számban, nyitottabban és elfogadóbban fordult a pszichológiai segítségkérés felé, mely jelentős életminőség-javuláshoz járult hozzá. Emellett a pszichológiai, pszichoterápiás segítség egyre szélesebb körben elérhető akár kényelmesen otthonról, online konzultáció formájában is.

Ezek is érdekelhetik Koronavírus után - Tanácsok a regenerációhoz

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Források:

• Dr. Bogos Krisztina, Dr. Temesi Gabriella, Dr. Kerpel-Fronius Anna, Dr. Madurka Ildikó, Dr. Szilasi Mária, Dr. Varga János, Dr. Kovács Gábor: A COVID-19 vírusfertőzésen átesett - és visszamaradó károsodásokat szenvedő – POSZT-COVID SZINDRÓMÁS betegek gondozási protokollja, Országos Korányi Pulmonológiai Intézet
• Roxane Cohen Silver: Surviving the trauma of COVID-19, Science
• Erin T. Kaseda & Andrew J. Levine: Post-traumatic stress disorder: A differential diagnostic consideration for COVID-19 survivors