A magzat elvesztésének pszichés hatásai - Ne féljen segítséget kérni!
frissítve:
A terhesség élménye messze meghaladja a leendő anyában és gyermekében bekövetkező testi változások érzékelését és értékelését.
Bár a gyermeket váró családnak ez az életszakasza (centripetális, ragaszkodó ciklus) a későbbi családi működést nagymértékben meghatározó szakasza, az egészségügy sajnos többnyire figyelmen kívül hagyja az állapot okozta lelki változásokat, és csak orvosi tanácsokkal látják el a kismamát.
Emellett a pszichológiai, lelki tényezőkkel – hacsak nem kóros esetről van szó – senki sem foglalkozik, pedig igen sok várandós él át szorongást, kételyt, félelmet a gyermekvárás időszaka alatt. A test változásából fakadó félelmek, a saját szülőkről, főleg az anyáról való rossz emlékek, az öröklődő betegségektől, és magától a szüléstől való félelem mind-mind komoly aggodalmak. Ennek a fajta kifejezetten pszichológiai felkészítésnek – bár magánúton hozzáférhető – a terhesgondozás egyik sarkalatos alapelemének kellene lennie, hiánya a terhesgondozási rendszer hiányossága. A változás érdekében szemléletváltásra lenne szükség.
A magyarországi védőnői rendszer bár nagyon támogató és gondos, klasszikus szülésfelkészítése is inkább a testi változásokra fókuszál, mintsem a lelki támogatásra, nem is beszélve arról, ha magzati veszteség árnyékolja be az életet. Ezután ugyanis a nők nagy része magára marad fájdalmával, veszteségével.
Ritkán hallani az úgynevezett női életciklusról. Mi is ez pontosan? Talán legjobban Erik. H. Erikson egyéni életciklus modelljének és a családi életciklus modelljének egyfajta ötvözete, kiemelve belőle a női szerepeket.
A női életciklust az alapján lehet legjobban szemléltetni, hogy milyen meghatározott feladatok kötődnek egyes stádiumaihoz, szerepeihez. Ezeknek optimális idejük van, s ha ennek kiteljesedése elmarad, az meghatározza a következő folyamatot is (Hardy 2003). A női szerepek olyan kihívások és lehetőségek, melyekre kinek-kinek a rá jellemző egyéni válaszokat kell kidolgoznia (Koltai 2003). Sok konfliktus forrása lehet, ha nagyon különböznek egymástól a szerepelvárások egy családon, egy páron belül. Az anyává válás kérdését megnehezíti, felnagyítja a fogantatási nehézség, vagy a magzat(ok) elvesztése. Ilyenkor a női szerepek tág spektruma leegyszerűsödik a hiányra, a gyermektelenségre. Eközben pedig az anyaság a nőiesség mércéjévé is válhat. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy azok a nők, akik mindezeket átélik, nincsenek egyedül a problémájukkal, mégis kevés az olyan könnyen hozzáférhető tájékoztatás, ami a bűntudatot, a szégyenérzetet és a kisebbrendűségi érzetet oldaná ezekben az esetekben, amely elmondaná nekik, hogy nem hibásak.
Ezeknek a kríziseknek megoldását tovább súlyosbíthatják azok a váratlan, negatív életesemények, körülmények, amik az egész családot érintik, például váratlan haláleset, betegség, vagy akár hűtlenség. Ha a hirtelen kialakuló, növekvő szorongással és feszültségszinttel járó állapothoz a család nem tud alkalmazkodni, és a korábbi konfliktusmegoldási módok és támogató rendszerek is hatástalannak bizonyulnak, ilyenkor érdemes lehet egyéni pszichoterápiás, vagy párterápiás segítséget kérni.
A családot sújtó leggyakoribb trauma egy családtag elvesztése, a gyász krízise. Fontos kimondani, hogy nem szabad tabusítani a magzat elvesztését sem. Ez akut, súlyos házastársi, párkapcsolati krízishez vezethet, és a krízisállapotot jellemző reménytelenség, fokozott szorongás mellett megjelenik a hatékony megbirkózásra való képtelenség is. A legfontosabb emberi kapcsolatok összeomlása fenyegethet, ilyenkor fontos a gyors segítségnyújtás, a feszültség csökkentése és a remény felkeltése (Koltai). Ha a fizikai, orvosi ellátást páralkalmas pszichológiai konzultáció követné minden esetben, azzal sok későbbi problémának lehetne elejét venni.
Spontán vetélésnek hívjuk a terhesség megszakadását a betöltött 24. terhességi hét előtt. Ha a terhességi kor nem állapítható meg, akkor az 500 g alatti vagy <30 cm hosszúságú, életjelenséget nem mutató magzat esetén beszélünk vetélésről. Korai a vetélés akkor, ha az első trimeszterben (<12 hét), középidős akkor, ha a második trimeszterben (<24 hét) történik. A spontán vetélés gyakorisága a szubklinikai vetélések jelentős aránya miatt nehezen határozható meg pontosan. Becslések szerint a fogamzások 65-70%-a végződik vetéléssel. A felismert és kiviselni kívánt terhességek 15-20%-a fejeződik be klinikailag észlelhető spontán vetéléssel. Az összes spontán vetélés 70%-a az első trimeszterben zajlik le. A vetélés nem az anya hibája vagy elégtelensége. Számos ok vezethet hozzá, mind egészségügyi nem várt esemény.
Ez is érdekelheti A vetélések típusai
A spontán vetélés okai közül anyai, apai és fetalis/placentaris okokat különböztetünk meg. Anyai okok esetében általában a 8-10. terhességi hét után történik a vetélés, jelentős részükben a vetélést előidéző ok gyógyítható. Ilyenek a méh fejlődési rendellenességei, a méhnyak elégtelensége, mióma, a méhnyálkahártya károsodása korábbi műtéti szövődmények, nem kezelt gyulladások okán, méhfejlődési rendellenességek, sárgatest-elégtelenség, és sok esetben endokrin zavarok, pl. cukorbetegség, pajzsmirigy-, mellékpajzsmirigy-betegségek. A fertőzések, dohányzás, alkohol- vagy kábítószer-fogyasztás, és pszichés traumák szintén nem elhanyagolandóak.
Ezek is érdekelhetik
Sokan nem tudják, de a spontán vetélések hátterében akár apai okok is állhatnak, a hímivarsejtek rendellenességeire többnyire az első hetekben bekövetkező vetélések esetén gondolunk. A magzati és placentáris okok legfőképp genetikai-kromoszómarendellenességek, és az összes spontán vetélés közel 50%-áért felelősek.
Ez is érdekelheti Genetikai rendellenességek
Abbamaradt (elmulasztott) vetélésről, úgynevezett missed abortionről beszélünk, ha a pete elhalása után a kilökődés nem következik be. Az elhalás oka többnyire szintén kromoszómális. A kilökődés elmaradását pedig a méhizomzat csökkent összehúzódási képességével magyarázzuk. Ilyenkor a terhesség gyanújelei megszűnnek, fémes szájíz jelentkezhet. Középidős terhességben megszűnnek a magzatmozgások. Az ultrahangvizsgálat megbízhatóan igazolja a kórképet, a szívműködés hiánya egyértelművé teszi a diagnózist. A hosszabb ideje fennálló missed abortion esetében a felszabaduló thromboplasticus (vagyis trombózist kiváltó) anyagok disszeminált intravaszkuláris koaguláció kialakulását idézhetik elő, főleg a 2. trimeszterben.
A betegségből adódó pszichés faktorok nagyban ronthatják a nők állapotát, a szorongás gyakran eluralja életüket, és fokozott a pszichoszomatikus betegségek későbbi kialakulásának veszélye, ha a veszteségélmény nem kerül megfelelően feldolgozásra. Az érintett nő állapota és életminősége csak ezeknek a tényezőknek a figyelembevételével és szakszerű kezelésével javítható. A pszichés tényezők ugyanis jelentős mértékben ronthatják, súlyosbíthatják az állapotát (Szűcs és Máttyásy 2000). Fontos tehát egyfajta pszichoszociális rehabilitáció, melynek célja az aktuális betegségélmény tudatosítása, a lelki energiák mozgósítása, az együttműködésre való motiváció erősítése, a megküzdés támogatása, az eredményes stresszkezelés elsajátítása, a lelki/pszichiátriai tünetek felismerésének/uralásának elérése, az emberi kapcsolatok „elég jó” működésének támogatása. A mélyebben megbúvó kapcsolati és személyiségéből adódó elakadások menedzselésére szükség esetén a későbbiekben pszichológiai kezelés válhat szükségessé.
Mivel speciális, kifejezetten a magzatukat elvesztő nők számára lelki elsősegély szolgálat nem létesült még, ilyen esetben érdemes lehet krízisekkel foglalkozó telefonos lelki elsősegély vonalat hívni. Elérhetőségek: a speciálisan anyáknak szóló segélyvonalat https://emmaegyesulet.hu/emma-vonal/ weboldalon, krízisoldással foglalkozó általános segélyvonallal kapcsolatos információt a https://sos116-123.hu/ oldalon talál. Javasolt lehet továbbá online pszichológiai konzultációt igénybe venni, amennyiben a személyes pszichológiai tanácsadás nem elérhető.
Tovább
- Mit kell tudni a vetélésről?
- 10 dolog, amivel segíthetjük, hogy egészséges terhességünk legyen a jövőben
- Bekövetkezhet a vetélés vérzés nélkül is?
- A vetélés 5 leggyakoribb oka
- Kiegyensúlyozott táplálkozás a terhesség idején
- A gyász mindenkinél más
- Elhunyt a gyermekem - gyász, és ami utána következik
- Terhességi tünetek vetélés után
- Vetélés utáni komplikációk
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
Felhasznált irodalom:
- Kállai, Varga, Oláh: Egészségpszichológia a gyakorlatban, Medicina, 2007
- Horti J., Riskó Á. (szerk.): Pszichológia a gyakorlatban, Medicina, Budapest, 2006
- Kurt Buser, U. Kaul-Hecker: Orvosi Pszichológia
- Papp Z.: A szülészet-nőgyógyászat tankönyve, Semmelweis Kiadó, 2009.
- Koltai M.: Család-Pszichiátria-Terápia, Medicina Kiadó, 2003.
