Sématerápia - egy új, hatékony pszichoterápiás megközelítés

Dr. Szabó Zsuzsanna
szerző: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta - WEBBeteg
megjelent:

A sématerápia egy olyan integratív - vagyis több, hatásos módszertant egyesítő - pszichoterápiás megközelítés, amely az elmúlt években egyre nagyobb népszerűségre tesz szert hatékonysága miatt mind a kliensek, mind a terapeuták körében.

Sématerápia - A téma cikkei

2/1 Sématerápia
2/2 Séma-párterápia

Egyesíti a kognitív viselkedésterápia, a kötődési és tárgyi kapcsolatok elméletek, valamint a Gestalt és a tapasztalati terápiák elemeit. Jeff Young vezette be 1990-ben, azóta továbbfejlesztették és finomították. A sématerápia hatékony módszer a visszatérő, maladaptív minták, és akár a komolyabb személyiségzavarok kezelésére is, több más terület mellett. Az alábbi cikkben a sématerápiáról olvashat bővebben.

Mi is az a sématerápia?

Akár ön is tapasztalhatott ahhoz hasonló érzést, mintha az évek alatt ugyanazok az események, mintázatok ismétlődnének újra és újra önnel, amik ellen egyszerűen mintha nem tudna tenni. Sokan erre azt mondják, karma. A sématerápia viszont ezzel ellentétben valódi megoldást kínál a változásra, változtatásra.

A sématerápia segít az egyéneknek azonosítani azokat a gondolkodási és viselkedési mintákat, amelyek a mentális egészségi állapotok hátterében és állandósulásában állnak. A kezelési megközelítés a kognitív viselkedésterápia, a kötődéselmélet és számos más megközelítés elemeit integrálja úgy, hogy kiterjeszti a kognitív viselkedésterápiát az érzelmek, a maladaptív megküzdési módszerek és a mentális egészségügyi problémák eredetének feltárásán keresztül.

A sématerápia során a módszerben képzett szakemberek – pszichológusok, pszichoterapeuták – dolgoznak a kezelést kérőkkel, hogy felfedezzék a kliensek kielégítetlen érzelmi szükségleteit és azok eredetét. A sématerápia révén az emberek képesek lesznek jobban kialakítani önértékelésüket és megfelelőségük érzését, felfedezni a valódi, támogató kapcsolatok kialakításának módszereit, valamint célokat kialakítani és elérni az egészséges és boldog, kiegyensúlyozott életbe.

Mik is azok a sémák?

A sémák olyan kiterjedt, átfogó motívumok vagy mintázatok, melyek emlékekből, érzelmekből, gondolatokból és testi érzetekből állnak. Az egyénre magára és másokkal való kapcsolataira vonatkoznak, és jellemzően gyermekkorban vagy serdülőkorban alakultak ki, és az egész életen át finomodnak, továbbá jelentős mértékben diszfunkcioniálisak, azaz maladaptívak.

Röviden tehát a korai maladaptív sémák olyan önsorsrontó érzelmi és kognitív mintázatok, amelyek a korai fejlődés során kezdenek kialakulni és egész életünk folyamán ismétlődnek. Nem minden séma eredeztethető gyermekkori traumában, vagy rossz bánásmódban. Sémák mindenféle gyerekkori trauma nélkül is kialakulhatnak valakinél pusztán attól, hogy az egyén alapvető érzelmi szükségletei, igényei nem kerültek megfelelően kielégítésre egy adott életszakaszban.

Annak ellenére, hogy nem minden séma alakul ki trauma következtében, mindegyik destruktív, és a legtöbb olyan káros élmények következtében fejlődik ki, amelyek gyerekkorban vagy serdülőkorban rendszeresen ismétlődtek. Ezeknek a hasonló toxikus élményeknek a hatása halmozódik és végül a séma megjelenését eredményezi. A sémákhoz viselkedéses válaszok kapcsolódnak, melyeket maladaptív megküzési módoknak nevezünk.

A korai maladaptív sémák küzdenek a fennmaradásért. A sémát az egyén már ismeri. Lehet, hogy szenvedést okoz, de ismerős, és így akár hamis biztonságérzettel is kecsegtethet. Az egyén úgy éli meg, hogy ez a valóság, úgy érezheti, valami vonzza az olyan események felé, amelyek a sémákat aktiválják – még ha károsak vagy veszélyesek is.

Ez az egyik oka annak, hogy annyira nehéz változtatni rajtuk. Az érintettek a sémákat igaznak tartják, ezért ezek a sémák befolyásolják a későbbi életeseményeiket is. Jelentős szerepet játszanak abban, hogy hogyan gondolkoznak, éreznek, cselekszenek és viszonyulnak másokhoz. Mindezek pedig paradox módon oda vezetnek, hogy az adott sémával élők felnőttkorukban tulajdonképpen akaratukon kívül, tudattalanul, maguk hozzák létre azokat a körülményeket, amelyek gyermekkorukban a legkárosabbak voltak számukra.

A sématerápia kifejlesztése

Dr. Jeffrey Young az 1980-as évek közepén kezdte el a sématerápia fejlesztését, miután úgy találta, hogy a kognitív viselkedésterápia egyes egyének számára kevésbé hasznos, mint mások számára, különösen a krónikus karakterológiai (bizonyos személyiségzavarokra jellemző vonások) problémákkal küzdők számára.

Dr. Young emellett észrevette, hogy bizonyos aggodalmakat különösen nehéz kezelni, és ezen állapotok egyes aspektusai továbbra is problémákat okoztak egyes egyéneknek, még akkor is, ha általában hatékony terápiás ülés után voltak.

Ezért kombinálni kezdte a Gestalt terápia fogalmait, a tárgykapcsolatot, a konstruktivista és a pszichoanalitikus megközelítéseket, és egyesítette egy egységes modalitásba, amely az egyes módszerek sajátos erősségeire összpontosított.

Az első Sématerápiás Központ (Schema Therapy Institute) az 1990-es években nyílt meg Manhattanben. Az ezzel a megközelítéssel végzett számos terápia alapján a kutatások rendkívül hatékony kezelésnek találták a sématerápiát a borderline személyiségzavar kezelésére. A sématerápia továbbfejlesztésére és hatékonyságának bizonyítására irányuló kutatások pedig még ma is folynak. Újabban a sématerápiát a mindfulness meditációval is kombinálták, hogy spirituálisabb, jelentudatosabb megközelítést alakítsanak ki. Az International Society of Schema Therapy (ISST) képzést és minősítést biztosít azoknak a terapeutáknak, akik sématerápiát kívánnak gyakorolni, valamint online adatbázist tart fenn a sématerápiában képzett terapeutákról. A sématerapeuták rendszerint alapos tudással rendelkeznek a krónikus mentális egészségügyi állapotok, és a személyiséggel kapcsolatos problémák kezelésében.

Hogyan működik a sématerápia?

Amikor az érzelmi szükségletek – a szeretetre, útmutatásra, menedékre és biztonságra vonatkozó alapvető szükségletek – nem teljesülnek gyermekkorban, az egyének úgy juthatnak el a felnőttkorba, hogy nem képesek önállóan és a másokkal fenntartott egészséges kapcsolatokon keresztül módot találni e szükségleteik kielégítésére. A sématerápia azon a meggyőződésen alapul, hogy a korai maladaptív sémák ezeken a kedvezőtlen gyermekkori tapasztalatokon alapulnak. Ezek a maladaptív sémák – amelyek úgy írhatók le, mint ahogyan az egyének értelmezik az életeseményeket és mások viselkedését – később megzavarhatják az életet: az egyének egészségtelen döntéseket hozhatnak, mérgező kapcsolatokat alakíthatnak ki, hiányoznak a teljesen fejlett szociális készségeik, megfelelő helyzetfelismerési készségeik, melyek miatt destruktív viselkedési mintákba keverednek. Egyfajta önbeteljesítő jóslatként pedig megtapasztalják az értéktelenséget, vagy épp az önbizalomhiány érzését.

A maladaptív sémák azonosítása és módosítása a sématerápia központi eleme. A kielégítetlen érzelmi szükségletek eredetének felfedezése és a sématerápia segítségével ápoló kapcsolatok kialakításának megtanulása segíthet az emberekben az önértékelés és az alkalmasság érzésének kialakításában.

A sémamodell öt alapvető érzelmi szükséglete

1. Biztonságos kötődés

2. Autonómia, kompetencia és az énazonosság érzése

3. A jogos igények, szükségletek és érzelmek kifejezésének szabadsága

4. Spontaneitás és játék

5. Reális keretek és önkontroll

A sématerápia technikái

A sématerápia valójában egy rendkívül interaktív terápiaforma, amelynek egyik legkiemelkedőbb célja és eredménye, hogy a klienst érdekeltté teszi a saját problémája megoldásában, készségeket, eszközöket tanítva neki: végül képes lesz a „saját terapeutájává válni”. A terápiás folyamatban a páciens a terapeuta segítségével tanulja meg, hogyan azonosítsa be a sémákat és miként tartsa újra meg újra irányítása alatt ezeket annak alapján, ahogy élete eseményeiben aktiválódnak.

Az ehhez használt leggyakoribb terápiás technikák az alábbiak:

  1. Imagináció: Ebben a technikában a terápiában részt vevő emberek felkavaró gyermekkori emlékeket tárnak fel, hogy megértsék a maladaptív sémák fejlődését. Az egyéneket egy biztonságos, relaxált állapotban először arra kérik, hogy képzeljenek el emlékképeket, hangokat és egyéb érzeteket, majd folytassanak képzeletbeli párbeszédeket az emlékekben érintettekkel, és kérjék szükségleteik kielégítését. Mindezt a terapeuta szoros felügyelete mellett és segítségével, hogy valóban korrektív emocionális élményt lehessen elérni. Ezt a folyamatot követően az egyének gyakran jobban képesek felismerni azokat a jelenlegi helyzeteket, amelyek hasonló érzelmeket váltanak ki, és sikeresebbek lehetnek a szükségletek egészséges módon történő kielégítésében a jövőbeni helyzetekben.
  2. Sématerápiás kártyák (Flash cards): A sématerápiás kártyák segítségével vizualizálhatóak a maladaptív minták és megküzdési módok, egyes szituációk is „kirakhatóak”, ábrázolhatóak a segítségükkel, ugyanígy egy egészségesebb megküzdési mód is. Megérthetővé, láthatóvá válnak az érzelmileg megterhelő szituációk során tapasztaltak. A kirakottak lefotózhatóak, ezáltal visszanézhetőek, újra kirakhatóak, módosíthatóak. A rendszeres áttekintésnek az a célja, hogy segítse az egyéneket abban, hogy megtanulják, hogyan kell egészséges és hatékony kijelentéseket tenni érzelmi szükségleteikről felnőtt életükben fontos emberek felé, adott szituációkban.
  3. Székmunka: A terápia ezen aspektusa megpróbálja segíteni a terápiában részt vevőket az érzelmek és a személyiség eltéréseinek azonosításában. A székmunka során a terápiában részt vevő személy két vagy több szék között mozog, és mindegyik székben különböző érzelmeket és személyiségének aspektusait fejezi ki. A székes munka arra is használható, hogy segítsen a kezelés alatt álló személynek elképzelni a családjával, barátaival vagy más jelentős személyekkel folytatott párbeszédét. Az ilyen típusú székmunka során egy személy az egyik székben ülve kijelentéseket tehet érzelmi szükségleteiről, majd átülhet egy másik székre, hogy olyan személy szerepét játssza, aki megfelelhet ezeknek az érzelmi szükségleteknek.
  4. Napló: A sématerápiát folytató embereket gyakran kérik, hogy vezessenek naplót minden olyan tapasztalatról, amely aktiválja a korai maladaptív sémáikat. A kezelés során az egyének megtanulhatják azonosítani az ezekhez a sémákhoz kapcsolódó gondolkodási mintákat. Amikor ezek a gondolkodási minták az ülések között fordulnak elő, a napló lehetővé teszi az egyének számára, hogy írjanak a kapcsolódó helyzetekről, érzésekről és viselkedésekről. Ezeket a naplókat gyakran ülés közben tekintik át, és segíthetnek meghatározni az érzelmi szükségletek kielégítésének új módjait, valamint azokat a helyzeteket, amelyekben ezek a módszerek a legjobban alkalmazhatók.

Miben más a sématerápia, mint más terápiás technikák?

A sématerápia nagyobb hangsúlyt fektet a jelenlegi tünetek kialakulására, mint a hagyományos kognitív terápia. Emellett hangsúlyozza a terapeuta-kliens kapcsolatot és annak korrekciós hatását. Célja, hogy segítse a klienseknek megérteni az alapvető érzelmi szükségleteiket, és azt, hogy megtanulják, hogyan lehet ezeket az igényeket adaptívan kielégíteni. Nagy hangsúlyt fektet az averzív gyermekkori élmények emlékeinek feldolgozására, tapasztalati technikákat alkalmazva az ilyen emlékekkel kapcsolatos negatív érzelmek megváltoztatására.

Sématerápiával kezelhető problémák

A sématerápiával kapcsolatos tanulmányok azt mutatják, hogy ez a fajta terápia kifejezetten hatékony a következő problémák kezelésére:

  1. Poszttraumás stressz zavar (PTSD)
  2. Táplálkozási zavarok
  3. Szorongás
  4. Egyes addikciók
  5. Párkapcsolati problémák (létezik séma-párterápia is)
  6. Krónikus depresszió
  7. Személyiséggel kapcsolatos állapotok, személyiségzavarok

A sématerápia különösen hatékonynak bizonyult a borderline személyiségzavar kezelésében, és a kutatások azt mutatják, hogy a kezelés alatt álló egyének alacsonyabb arányban estek ki a sématerápiából, mint más típusú kezelésekből.

Ezenkívül a sématerápia potenciált mutatott a nárcisztikus személyiségzavar kezelésében is. További kutatásokra lehet szükség a sématerápiának a nárcizmus hatékony kezeléseként való teljes körű megalapozásához, mivel a nárcisztikus személyiségű egyének általában nem feltétlenül saját motivációból veszik igénybe a kezelést.

Meggyógyulhat-e egy séma?

Egy adott séma az egyén élete során vagy megszilárdul, vagy meggyógyul, így minden, a séma szempontjából releváns érzés, gondolat, viselkedés vagy életesemény finomítja vagy gyengíti a sémát. A sémák gyógyulása abban nyilvánul meg, hogy ritkábban aktiválódnak, illetve a hozzájuk kapcsolódó belső érzelmek intenzitása és időtartama csökken. Ennek egyértelmű jele, hogy az egyén a séma aktiválódása során egészséges módon reagál, pozitívabban látja önmagát és a világát, képes „boldog felnőtt módban” működni, egy számára megfelelő megküzdési stratégia segítségével, alkalmazásával.

Aggályok és limitációk

A sématerápia a pszichológiai beavatkozás meglehetősen új formája, és a kezelés e megközelítésével kapcsolatos kutatások még mindig folyamatban vannak. A sématerápiával kapcsolatos kutatások közelmúltbeli áttekintése a hatékonyság kezdeti bizonyítékait találta, de azt is megjegyezte, hogy átfogóbb kutatási bázisra van szükség a pozitív eredmények és a költséghatékonyság tekintetében.

A sématerápiával kapcsolatos egyik fő probléma a kezelés költsége és időtartama. Tekintettel arra, hogy a sématerápia a krónikus problémák kezelésében működik, a kezelés gyakran hosszabb időt vesz igénybe (általában minimum 25 ülésre van szükség, de gyakran többre is), és többe kerülhet, mint más, időkorlátos, bizonyítékokon alapuló beavatkozások (például a klasszikus kognitív viselkedésterápia, vagy a dinamikus rövidterápia). De mivel a krónikus mentális egészségi állapotok gyakran költségessé válnak az egészségügyi szervezetek számára, ha nem kezelik őket, a sématerápia végül olcsóbb lehet, mint a krónikus betegségekhez kapcsolódó költségek, ha azokat nem kezelik sikeresen.

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Felhasznált irodalom:

  • Jeffrey E.Young, Janet S. Klosko: Fedezd fel újra az életed! Oriold és társai, 2020, Budapest
  • Jeffrey E.Young Sématerápia, Magyar Viselkedéstanulmányi és Kognitív Terápiás Egyesület, Budapest, 2020
  • Schema Therapy (GoodTherapy)

Cikkajánló

Karácsonyi ételeink
Karácsonyi ételeink

Újragondolva egészségesebb verzióban.

Feledékenység
Feledékenység

Mi okozhatja még demencián kívül?

WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
WEBBeteg - Dr. Pálvölgyi Rita, pszichiáter, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Dr. Bakos Cinnia Dóra, pszichiáter

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Bujdosó Balázs

Bujdosó Balázs

Igazságügyi pszichológus, igazságügyi gyógypedagógus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Nagy Tamás Gergely

Dr. Nagy Tamás Gergely

Pszichoterapeuta, Neurológus

Budapest