Mi az a kognitív viselkedésterápia és miben segíthet?

Dr. Szabó Zsuzsanna
szerző: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta - WEBBeteg
megjelent:

A kognitív viselkedésterápia (Cognitive Behavioral Therapy (CBT)) egy verbális terápiás módszer, amely azáltal segíthet a problémák kezelésében, hogy segít felismerni, majd megváltoztatni a gondolkodásmódját és a viselkedését, mely a problémáihoz vezetett.

Leggyakrabban szorongás és depresszió kezelésére használják, de hasznos terápiás technika lehet más mentális, és akár fizikai egészségügyi problémák esetén is. Az alábbi cikkben a kognitív viselkedésterápiáról és az alkalmazott technikáiról olvashat részletesebben.

Bővebben a kognitív viselkedésterápiás módszerről

A kognitív viselkedésterápia (CBT) a pszichoterápiás kezelés egy olyan fajtája, amely segít az embereknek megtanulni, hogyan azonosítsák és változtassák meg a viselkedésre és érzelmekre negatív hatással lévő destruktív vagy zavaró gondolati mintáikat.

A kognitív viselkedésterápia az automatikus negatív gondolatok megváltoztatására összpontosít, amelyek hozzájárulhatnak az érzelmi nehézségekhez, a depresszióhoz és a szorongáshoz, illetve ronthatják azokat. Ezek a spontán negatív gondolatok káros hatással vannak a hangulatra.

A CBT segítségével ezeket a gondolatokat a terápiában részt vevő kliensek azonosítják, megkérdőjelezik, és objektívebb, reálisabb gondolatokkal helyettesítik.

A kognitív viselkedésterápia típusai

A CBT egy sor technikát és megközelítést foglal magában, amelyek a gondolatokkal, érzelmekkel és viselkedéssel foglalkoznak. Ezek a strukturált pszichoterápiáktól az önsegítő módszerekig terjedhetnek. Számos speciális terápiás megközelítés létezik, amelyek magukban foglalják a CBT-t, beleértve:

A kognitív terápia a pontatlan vagy torz gondolkodási minták, érzelmi reakciók és viselkedések azonosítására és megváltoztatására összpontosít.

A dialektikus viselkedésterápia (DBT) a gondolatokkal és viselkedésekkel foglalkozik, miközben olyan stratégiákat is magában foglal, mint az érzelmi szabályozás és a tudatosság.

A multimodális terápia azt sugallja, hogy a pszichológiai problémákat hét különböző, de egymással összefüggő modalitás kezelésével kell kezelni: viselkedés, affektus, érzés, képzetek, megismerés, interperszonális tényezők és biológiai megfontolások.

A racionális érzelmi viselkedésterápia (REBT) magában foglalja az irracionális hiedelmek azonosítását, ezen hiedelmek aktív megkérdőjelezését, és végül megtanítja felismerni és megváltoztatni ezeket a gondolkodási mintákat.

Míg a kognitív viselkedésterápia minden típusa más megközelítést alkalmaz, mindegyik azon dolgozik, hogy kezelje azokat a mögöttes gondolati mintákat, amelyek hozzájárulnak a pszichológiai szorongáshoz.

Kognitív viselkedésterápiás technikák

A CBT többről szól, mint a gondolati minták azonosításáról; a stratégiák széles skálájának felhasználására összpontosít, hogy segítsen az embereknek legyőzni ezeket a gondolatokat. A technikák közé tartozhatnak a naplóírás, a szerepjátékok, a relaxációs technikák és a gondolatok elterelésére irányuló módszerek. Az alábbiakban lépésről lépésre ismertetjük ezeket a technikákat.

1. A negatív gondolatok azonosítása

Fontos megtanulni, hogy a gondolatok, érzések és helyzetek hogyan járulhatnak hozzá a panaszt okozó maladaptív viselkedéshez. Ez a folyamat nehéz lehet, különösen azoknak az embereknek, akik küszködnek az önvizsgálattal, de végső soron stabilabb önismerethez, és olyan meglátásokhoz vezethet, amelyek alapvető részét képezik az önvizsgálatnak, ami egy esszenciális részét képezi a kezelési folyamatnak.

2. Új készségek gyakorlása

Fontos, hogy új készségeket kezdjen el gyakorolni, amelyeket aztán a valós helyzetekben is ki tud próbálni és lehet alkalmazni. Például egy szerhasználati zavarban szenvedő személy elkezdhet új megküzdési készségeket gyakorolni, és megpróbálhatja elkerülni vagy kezelni azokat a társadalmi helyzeteket, amelyek potenciálisan visszaesést válthatnak ki.

3. Célmeghatározás

A célok kitűzése fontos lépés lehet a mentális betegségekből való felépülésben, és segíthet abban, hogy változásokat hajtson végre egészsége és élete javítása érdekében. A CBT során a terapeuta segíthet a célmeghatározási készségekben azáltal, hogy megtanítja azonosítani a célt, megkülönböztetni a rövid és hosszú távú célokat, kitűzni a SMART (specifikus, mérhető, elérhető, releváns, időalapú – specific, measurable, attainable, relevant, time-based) célokat, és megtanítani fókuszálni magára a folyamatra éppúgy, mint a végeredményre.

4. Problémamegoldás

A problémamegoldó készségek elsajátítása segíthet azonosítani és megoldani azokat a problémákat, amelyek az élet nagy és kisebb stresszoraiból erednek, és csökkentheti a pszichés és fizikai betegségek negatív hatását.

A CBT problémamegoldása gyakran öt lépésből áll:

  • Probléma azonosítása
  • A lehetséges megoldások listájának létrehozása
  • Az egyes lehetséges megoldások erősségeinek és gyengeségeinek értékelése
  • A megvalósítandó megoldás kiválasztása
  • A megoldás megvalósítása

5. Önellenőrzés

A naplómunkának is nevezett önellenőrzés a CBT fontos része, amely magában foglalja a viselkedések, tünetek vagy tapasztalatok nyomon követését az idő múlásával, és megosztását a terapeutával. Az önellenőrzés segíthet abban, hogy terapeutája megkapja a szükséges információkat a legjobb kezelés biztosításához. Például az étkezési zavarokkal küzdő emberek esetében az önellenőrzés magában foglalhatja az étkezési szokások, valamint az étkezés vagy uzsonna elfogyasztásával együtt járó gondolatok vagy érzések nyomon követését.

Hogyan működik pontosan, és miben segíthet a kognitív viselkedésterápia?

A kognitív viselkedésterápia rövid távú kezelésként használható, hogy segítsen az egyéneknek megtanulni a jelen gondolataikra és hiedelmeikre összpontosítani.

A CBT-t számos betegség kezelésére használják, beleértve:

A CBT segíthet az embereknek a mentális egészségügyi állapotok mellett megbirkózni egyéb állapotokkal is, mint például:

Mi történik a CBT-üléseken?

Ha önnek kognitív viselkedésterápiát javasoltak, akkor általában hetente vagy kéthetente egyszer egy ülésre találkozik egy CBT-terapeutával.

A kezelés általában 5-20 alkalomból áll, minden alkalom 30-60 percig tart.

A foglalkozások során a terapeutájával közösen bontja le problémáit külön részekre, például gondolataira, fizikai érzéseire és cselekedeteire.

Ön és terapeutája közösen elemezni fogják ezeket a területeket, hogy megállapítsák, hogy a feltérképezett gondolatok, hiedelmek irreálisak vagy esetleg haszontalanok-e, és hogy meghatározzák a gondolatok egymásra és Önre gyakorolt ​​hatását.

A terapeuta ezután segíteni tud Önnek abban, hogy hogyan változtasson a haszontalan gondolatokon és viselkedéseken.

Miután kidolgozták, min változtathat, a terapeuta arra kéri Önt, hogy gyakorolja ezeket a változtatásokat a mindennapi életében, és megbeszélik a következő ülésen, hogyan haladt.

A terápia végső célja, hogy megtanítsa a kezelés során elsajátított készségeket a mindennapi életében is alkalmazni.

Ennek segítenie kell problémái kezelésében, és meg kell akadályoznia, hogy azok negatív hatással legyenek az életére, tartósan, a terápia befejezése után is.

A kognitív viselkedésterápia előnyei

A CBT mögött meghúzódó koncepció az, hogy a gondolatok és az érzések alapvető szerepet játszanak a viselkedésben. Például az a személy, aki sok időt tölt repülőbalesetekre, kifutóbalesetekre és egyéb légi katasztrófákra gondolva, könnyen lehetséges, hogy elkerüli a légi közlekedést.

A kognitív viselkedésterápia célja, hogy megtanítsa az embereket arra, hogy bár nem tudják irányítani az őket körülvevő világ minden aspektusát, átvehetik az irányítást a környezetükben lévő dolgok értelmezésében és kezelésében.

A kognitív viselkedésterápia a következő fő előnyökről ismert:

  • A kognitív viselkedésterápia egyik legnagyobb előnye, hogy segít a klienseknek olyan megküzdési készségek kialakításában, amelyek hasznosak lehetnek nemcsak most, hanem a jövőben is.
  • Lehetővé teszi, hogy a kliens egészségesebb gondolkodási mintákba kapcsolódjon azáltal, hogy tudatára ébred az érzéseit és hangulatát befolyásoló negatív és gyakran irreális gondolatoknak.
  • A CBT egy hatékony, rövid távú kezelési lehetőség; például a javulás 5-20 alkalom alatt is már látható.
  • Hatékonynak találták sokféle maladaptív viselkedés esetén.
  • Gyakran megfizethetőbb, mint néhány más típusú terápia.
  • Hatékonynak találták online és személyes jelenléti formában is.
  • Olyanok számára is használható, akiknek nincs szükségük pszichotróp gyógyszerekre (például antidepresszáns, szorongásoldók).
  • De hasznos lehet olyan esetekben is, amikor a gyógyszer önmagában nem vált be, és kiegészítő terápiára van szükség.
  • A CBT rendkívül strukturált jellege azt jelenti, hogy különféle terápiás formákban alkalmazható módszer, beleértve a csoportterápiás formát, önsegítő könyveket és online terápiás lehetőséget.
  • Hasznos és gyakorlatias stratégiákat tanít meg, amelyek a mindennapi életben is használhatók a kezelés befejezése után is.
A CBT hatékonysága

A CBT az 1960-as években jelent meg, és Aaron Beck pszichiáter munkájából származik, aki felfedezte, hogy bizonyos típusú gondolkodás hozzájárul az érzelmi problémákhoz. Beck ezeket "automatikus negatív gondolatoknak" nevezte el, és kifejlesztette a kognitív terápia folyamatát.

Ahol a korábbi viselkedésterápiák szinte kizárólag az asszociációkra, megerősítésekre és büntetésekre összpontosítottak a viselkedés módosítására, a kognitív megközelítés azzal foglalkozott, hogy a gondolatok és érzések hogyan befolyásolják a viselkedést.

Manapság a kognitív viselkedésterápia az egyik legjobban tanulmányozott kezelési forma, jelentős számú hatástanulmányt végeztek vele, és hatékonynak bizonyult számos mentális állapot kezelésében, beleértve a szorongást, a depressziót, az étkezési zavarokat, az álmatlanságot, a kényszerbetegséget, a pánikbetegséget, poszttraumás stressz-zavart és szerhasználati zavart is.

A CBT az étkezési zavarok vezető, bizonyítékokon alapuló kezelése, a családterápiás forma mellett.

A CBT hasznosnak bizonyult az álmatlanságban szenvedőknél, valamint azoknál, akiknek általános egészségügyi állapotuk zavarja az alvást, beleértve azokat is, akik fájdalomtól vagy hangulati zavaroktól, például depressziótól szenvednek.

A kognitív viselkedésterápia tudományosan bizonyítottan hatékony a depresszió és a szorongás tüneteinek kezelésében gyermekeknél és serdülőknél.

Egy tanulmány 2018-as metaanalízise is megállapította, hogy a CBT segített javítani a tüneteket a szorongásos rendellenességekben szenvedőknél, beleértve a kényszerbetegséget és a poszttraumás stressz-zavart is.

A CBT magas szintű empirikus háttérrel rendelkezik a szerhasználati zavarok kezelésében, segít az önkontroll javításában, a triggerek elkerülésében, és a napi stresszorokkal szembeni megküzdési mechanizmusok kialakításában.

A CBT az egyik legtöbbet kutatott terápiatípus, részben azért, mert a kezelés nagyon konkrét célokra összpontosít, és az eredmények viszonylag könnyen mérhetők.

Egy felmérés szerint, amely CBT terápiában részt vevőket kérdezett meg, azt találták, hogy 80%-uk szerint a terápia jó befektetés volt, 91%-uk elégedett volt a kapott terápia minőségével, 84%-uk pedig elégedett volt a mentális egészségügyi célok felé tett előrehaladásával is.

Megfontolandó dolgok CBT típusú terápiába lépés előtt, és a CBT lehetséges kihívásai

Számos kihívással találkozhatnak az emberek a kognitív viselkedésterápia során.

1. A változás nehéz lehet

Kezdetben egyes betegek azt sugallják, hogy bár felismerik, hogy bizonyos gondolatok nem racionálisak vagy nem egészségesek, ezeknek a gondolatoknak a tudatosítása nem teszi könnyűvé azok megváltoztatását.

2. A CBT nagyon strukturált

A kognitív viselkedésterápia nem annyira a változással szembeni tudattalan ellenállásra összpontosít, mint más megközelítések, például a pszichoanalitikus pszichoterápia. Gyakran a legalkalmasabb azoknak a klienseknek a számára, akik jobban érzik magukat egy strukturált és fókuszált megközelítésben, amelyet a terapeuta egyfajta oktató szerepből gyakran alkalmaz.

3. A klienseknek hajlandónak kell lenniük a változásra, vagyis fontos a motiváció

Ahhoz, hogy a kognitív viselkedésterápia hatékony legyen, az egyénnek készen kell állnia arra, hogy időt és erőfeszítést fordítson gondolatainak és érzéseinek elemzésére. Az ilyen önelemzés és házi feladat nehéz és időigényes lehet, de nagyszerű módja annak, hogy többet megtudjunk arról, hogyan befolyásolják a belső állapotaink a külső viselkedést.

4. A haladás gyakran fokozatos, nem azonnali

A legtöbb esetben a CBT egy fokozatos folyamat, amely segít az embernek fokozatos lépéseket tenni a viselkedés megváltoztatása felé. Például egy szociális szorongásban szenvedő személy egyszerűen elképzelheti a szorongást kiváltó szociális helyzeteket. Ezután elkezdhetnek beszélgetni a barátokkal, a családdal és az ismerősökkel mindezekről. Ha fokozatosan dolgozunk és haladunk egy nagyobb cél felé, a folyamat kevésbé tűnik ijesztőnek, és a célok könnyebben elérhetők.

A CBT néhány hátránya, amelyet érdemes figyelembe venni, a következők:

  • El kell köteleznie magát a folyamat mellett, hogy a legtöbbet hozhassa ki belőle – egy terapeuta tud segíteni és tanácsot adni, de szüksége van az ön együttműködésére.
  • A rendszeres CBT-üléseken való részvétel és az ülések közötti extra munka elvégzése sok idejét igénybe veheti.
  • Bonyolultabb mentális egészségügyi szükségletekkel vagy tanulási nehézségekkel küzdők számára nem biztos, hogy alkalmas, mivel strukturált foglalkozásokat igényel.
  • Magában foglalja az érzelmekkel és szorongással való szembenézést – előfordulhat, hogy kezdetben szorongása fokozódik, vagy érzelmileg kényelmetlenül érzi magát.
  • A személy azon képességére összpontosít, hogy képes legyen megváltoztatni önmagát (gondolatait, érzéseit és viselkedését) – ez nem foglalkozik a szociális rendszerekben vagy a családokban tapasztalható tágabb problémákkal, amelyek gyakran jelentős hatással vannak az adott egyén egészségére és jólétére.

Hogyan kezdhet kognitív viselkedésterápiába?

A kognitív viselkedésterápia hatékony megoldás lehet számos pszichológiai probléma kezelésére. Ha úgy érzi, hogy Ön vagy valaki, akit szeret, profitálhat ebből a terápiás formából, fontolja meg a következő lépéseket:

  • Konzultáljon orvosával és/vagy keressen CBT-akkreditált terapeutát önhöz közel.
  • Fontolja meg személyes preferenciáit, beleértve azt is, hogy a személyes vagy online terápia lesz-e a legjobb az Ön számára.
  • Várható, hogy a kezdeti tapasztalatok hasonlóak lehetnek egy klasszikus orvosi találkozóhoz, beleértve a papírmunkát, beleegyező nyilatkozatok és űrlapok kitöltését, a kórtörténettel, az aktuálisan szedett gyógyszerekkel, a tünetekkel kapcsolatos kérdőívet és a terapeuta-beteg szerződést. Ha online terápiában vesz részt, valószínűleg online kell kitöltenie ezeket a dokumentumokat és a tájékozott beleegyezést.

Készüljön fel arra, hogy megválaszolja a kérdéseket arról, hogy mi vezetett a terápiához, mik voltak a tünetei és előzményei, beleértve a gyermekkorát, képzéseit, karrierjét, kapcsolatait (családi, romantikus, baráti), és jelenlegi élethelyzetét érintő kérdéseket is.

Tovább Sématerápia - egy új, hatékony pszichoterápiás megközelítés

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Felhasznált irodalom:

Cikkajánló

Láz, fájdalom?
Láz, fájdalom?

Csillapítsa tüneteit együtt, egyszerűen! (x)

A megfázás szövődményei
A megfázás szövődményei

Mik lehetnek ezek?

WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta
Belvárosi evészavar műhely - Dr. Major Adrienne
WEBBeteg - Dr. Pálvölgyi Rita, pszichiáter, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Dr. Bakos Cinnia Dóra, pszichiáter

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Bujdosó Balázs

Bujdosó Balázs

Igazságügyi pszichológus, igazságügyi gyógypedagógus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Nagy Tamás Gergely

Dr. Nagy Tamás Gergely

Pszichoterapeuta, Neurológus

Budapest