Együttélés a traumával: Emlékbetörések és disszociáció, a PTSD legmegterhelőbb tünetei
megjelent:
Az emlékbetörés vagy más néven flashback gyakori tünete lehet a PTSD-ben (poszttraumás stressz zavar) szenvedőknek. Sok, PTSD-ben szenvedő ember nehezen birkózik meg az emlékbetörésekkel és a disszociációval, vagyis hasítással, amelyek akkor fordulhatnak elő, ha olyan triggerekkel - kiváltó okokkal - találkoznak, amelyek emlékeztetik őket az átélt traumatikus eseményre.
PTSD-t kísérő emlékbetörések és disszociáció - A téma cikkei |
| 2/1 Emlékbetörések és disszociáció, a PTSD legmegterhelőbb tünetei 2/2 Hogyan lehet megbirkózni az emlékbetörésekkel? |
A flashback és a disszociáció hihetetlenül zavaró tünet, és kiszámíthatatlanul is felbukkanhat. Ez különösen igaz akkor, ha az emberek nincsenek tisztában a kiváltó okokkal. Azonban számos technika létezik mindezek kordában tartására, a jelenben maradásra, a disszociáció és az emlékbetörések jobb kezelése és megelőzése érdekében. Az alábbi cikksorozatban ezekről olvashat.
Az emlékbetörés természetének megértése
A flashback a PTSD egyik visszatérő tünete. Ilyenkor az érintett személy olyan emlékeket és érzelmeket élhet át, amelyek visszavezetnek egy traumatikus eseményhez. Így a flashback valójában magában foglalja a traumatikus esemény élénk újbóli átélését.
Az emlékbetörések másodpercekig vagy akár percekig is tarthatnak, és bizonyos szintű disszociációt vagy mentális elszakadást jelentenek a jelentől.
Ezek az epizódok hirtelen és váratlanul jelentkezhetnek egy olyan kiváltó ok hatására, amely a PTSD-ben szenvedőt a traumára emlékezteti. Emlékbetörés során az egyén úgy érezheti vagy úgy viselkedhet, mintha a korábbi traumatikus esemény újra megtörténne.
A flashback bár átmeneti lehet, de mindeközben a személy fenn is tarthat valamilyen kapcsolatot a jelen pillanattal. Súlyos esetben azonban akár az érintett elveszítheti a kapcsolatát a körülötte zajló eseményekkel, és teljesen visszatérhet a traumás eseményhez.
Egy nemi erőszak túlélője vagy párkapcsolati erőszak áldozata könnyen triggerelődhet – például megérez bizonyos szagokat, akár egyszerű szappan vagy kölni illatát –, és hasonló fájdalmat érezhet, mint amit a támadás során tapasztalt.
De alkoholista szülők gyermekeiben is heves érzelmeket vagy flashback-et válthat ki akár az, ha valaki ivás közben felemeli a hangját. Ilyenkor ők ugyanazt élik át, amit gyermekként tapasztaltak meg.
A szexuális zaklatás, bántalmazás és más típusú traumák flashback-jei az esemény után röviddel már elkezdődhetnek. De ez akár hónapokkal vagy évekkel később is megtörténhet, még akkor is, ha az áldozat úgy gondolja, hogy sikeresen kezelte azt a fájdalmat, amelyet elszenvedett.
Vannak különböző típusú emlékbetörések?
A legtöbb flashback a traumatikus esemény képei formájában érkezik. Ezek a képek heves érzelmeket, valamint fizikai tüneteket, például szédülést, remegést és szapora szívverést okozhatnak.
Más típusú emlékbetörések azonban előfordulhatnak élénk képek nélkül is, de a kiváltó, traumatikus esemény során átélt érzelmekkel.
Pete Walker vezető traumaterapeuta bevezette az érzelmi flashback-ek ötletét, hogy leírja ezeknek az elsöprő érzelmeknek az epizódjait.
Az ilyen típusú visszaemlékezések során tapasztalható heves érzelmek közül néhány:
- félelem
- tehetetlenség
- bánat
- magányosság
- fájdalom
- kétségbeesés
Az érzelmi visszaemlékezések gyakoriak lehetnek, az összetett poszttraumás stressz zavarban (Complex posttraumatic stress disorder (C-PTSD)) szenvedőknél.
Ilyen típusú emlékbetörések során az érintett mélyen szoronghat, és összezavarodhat az érzelmek forrása miatt. Ez növelheti az elszigeteltség és a tehetetlenség általános érzését.
A flashback-ek ugyanazok, mint az intenzív rémálmok?
A rémálmokkal ellentétben a legtöbb flashback vagy emlékbetörés ébren történik.
Az emlékbetörések és a rémálmok tehát nem ugyanazok, de mindkettő általában a PTSD tüneteként jelenik meg.
Ennek ellenére nem kell PTSD-diagnózissal rendelkeznie ahhoz, hogy emlékbetörései (vagy élénk rémálmai) legyenek egy traumatikus esemény után.
A disszociáció megértése
A PTSD-ben szenvedők disszociációt is tapasztalhatnak. A disszociáció olyan élmény, amikor az érintett úgy érezheti, hogy elszakadt önmagától és/vagy a környezetétől.
Az emlékbetörésekhez hasonlóan a disszociáció is a körülöttünk zajló dolgokkal való kapcsolat ideiglenes elvesztését eredményezheti. Súlyossága változó, enyhe esetben „álmodozáshoz hasonló”, de egészen addig terjedhet, hogy az érintett személynek hosszabb ideig nincsenek emlékei eseményekről, időszakokról, és/vagy olyan érzése van, mintha kívül rekedt volna a körülötte zajló dolgokon.
Annak érdekében, hogy megbirkózzunk az emlékbetörésekkel és a disszociációval, a megelőzés kulcsfontosságú. Az emlékbetöréseket és a disszociációt gyakran egy traumatikus esemény valamilyen emlékeztetője váltja ki vagy idézi elő. Például bizonyos emberekkel való találkozás, meghatározott helyekre járás, vagy más stresszes élmény is kiválthatja az emlékbetöréseket.
Ha megismeri a kiváltó tényezőket, megpróbálhatja korlátozni az expozíciót ezekre a kiváltó tényezőkre. Ha ez nem lehetséges (ami gyakran megtörténik), akkor felkészülhet rá, úgy, hogy olyan módszereket dolgoz ki, amelyek segítségével meg tud birkózni a kiváltó okokra adott reakcióival.
Az emlékbetöréseknek és a disszociációnak a csökkentése mellett a kiváltó tényezők ismerete segíthet a PTSD egyéb tüneteinek, például a betolakodó gondolatoknak és a traumás esemény emlékeinek kezelésében is.
Azonosítsa a korai figyelmeztető jeleket
Az emlékbetörés és a disszociáció kiszámíthatatlannak és ellenőrizhetetlennek tűnhet. Azonban gyakran vannak olyan korai jelek, amelyek arra utalnak, hogy flashback-je lesz, vagy disszociatív állapotba kerül. Például előfordulhat, hogy a környezete homályosnak tűnik, vagy úgy érezheti, hogy elveszti a kapcsolatot környezetével, más emberekkel, vagy akár önmagát.
Az emlékbetörésekkel és a disszociációval könnyebb megbirkózni és megelőzni, ha időben elkapja őket. Ezért fontos, hogy próbálja meg tudatosítani a korai tüneteiket.
Legközelebb, amikor átél egy epizódot, figyelje meg újra, mit érzett és gondolt közvetlenül az emlékbetörés vagy a disszociáció bekövetkezte előtt. Próbáljon minél több korai tünetet azonosítani. Minél több korai figyelmeztető jelet tud felmutatni, annál jobban meg tudja előzni a jövőbeli epizódokat.
| Gyakran ismételt kérdések |
| Milyen érzés a flashback? Bár egyénenként változhat, sokak számára olyan érzés, mintha újra átélné a traumatikus élményt. Ez sokkal több, mint egy emlék – ugyanazokat az érzelmeket és érzéseket is magában foglalja, amelyek a traumát kísérték az adott pillanatban. A visszaemlékező személynek lehetnek olyan gondolatai, érzései, észlelései, sőt fizikai reakciói, amelyek nagyon is valóságosnak tűnnek. Hogyan állíthatjuk le az emlékbetöréseket? Ha képes felismerni, hogy emlékbetörése van, akkor lépéseket tehet annak megállítására. Emlékeztesse magát, hogy amit érez, az egy emlékbetörés, és hogy a traumának vége. Gyakorolja a mély légzést, és az érzékszerveire összpontosítva "földelje le" magát. Gondoljon olyan dolgokra, amelyek segíthetnek abban, hogy az adott pillanatban biztonságban van, és tegyen lépéseket annak érdekében, hogy még inkább nagyobb biztonságban érezze magát. Hogyan előzzük meg az emlékbetöréseket? A kiváltó okok megértése és az emlékbetörés korai figyelmeztető jeleinek felismerése segíthet megelőzni őket. Elengedhetetlen, hogy legyen egy terv arra vonatkozóan, hogy mit tehet, hogy biztonságban érezze magát és a pillanatban maradjon. Egy mentálhigiénés szakemberrel való beszélgetés, és az új megküzdési stratégiák elsajátítása szintén hasznos lehet a jövőbeli flashback-ek megelőzésében. |
Cikkünk folytatódik! Együttélés a traumával: Hogyan lehet megbirkózni az emlékbetörésekkel?
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
Felhasznált irodalom:
- Coping With Flashbacks and Dissociation in PTSD (Verywell Mind)
- Living with Trauma: How to Cope with Flashbacks (PsychCentral)
