Mizofónia, azaz a szelektív hangérzékenység szindróma

A mizofónia vagy más néven szelektív hangérzékenység szindróma a külvilágból érkező bizonyos zajokkal szembeni intoleranciát jelöli. A zavarónak érzékelt, irritáló hangok skálája igen széles.

Leggyakrabban az evést kísérő zajok (rágás, nyelés, evőeszköz-használat hangja), a légzés hangja (mély sóhaj, szipogás, szuszogás, horkolás, orrfújás, köhögés), vagy az ismétlődő kopogás, zörgés, ketyegés, csengés, susogás stb. vált ki ellenreakciót a betegből. A mizofóniával küzdő személyek intenzív érzelmi, fiziológiai és viselkedésbeli választ adhatnak ezekre a hangokra, hangerőtől függetlenül.

Tünetek

A tüneteket az érzelmi, fiziológiai és a viselkedésbeli reakciók mentén különíthetjük el.

Érzelmi reakciók lehetnek: frusztráció, szorongás, ingerlékenység, harag, düh és undor. Ezek az érzések intenzitástól függően heves menekülési vágyhoz, az önkontroll elvesztéséhez, illetve agresszív dühkitöréshez is vezethetnek. Súlyos eseteknél nagyobb a depresszió kialakulásának kockázata.

A fiziológiai reakciók jellemzői: A szelektív hangérzékenység szindróma esetén a szervezet a stresszhelyzetekre jellemző készenléti állapottal és fiziológiai válaszokkal reagál, vagyis megemelkedik a pulzusszám és a vérnyomás, izzadás és szaporább légzés, akár mellkasi nyomásérzés is tapasztalható.

Viselkedésbeli reakciók: A mizofónia jelentősen befolyásolhatja a beteg mindennapi tevékenységét és életminőségét. Negatívan érintheti a családi dinamikát, az iskolai, illetve munkahelyi teljesítményt. A zajforráshoz kapcsolódó helyzetek elkerülése gondot okozhat a normális társas interakciók kialakítása során, és akár társadalmi elszigetelődéshez is vezethet.

A mizofónia okai

Agyi folyamatok: vizsgálatok igazolják, hogy mizofónia esetén a normálistól eltérő aktivitás figyelhető meg az elülső inzuláris agykéregben. Ez az agynak az a része, amely szerepet játszik az érzékszervi információk és az érzelmek feldolgozásában.

Genetika: tény, hogy ugyanannak a családnak több tagja is szenvedhet a mizofónia tüneteitől. A kutatók azonosítottak egy genetikai markert az agy fejlődésében szerepet játszó TENM2 gén közelében, ami összefüggésbe hozható a rágás hangjai által kiváltott dühös reakcióval. A genetikai mutáció lehetőségének bizonyításához további kutatások szükségesek.

Társbetegségek

A mizofónia gyakrabban fordul elő bizonyos betegségekben szenvedőknél. Ilyenek például:

• szorongásos pszichés zavarok: generalizált szorongás, pánikbetegség, fóbiák, szociális szorongás
• egyéb mentális problémák: depresszió, obszesszív-kompulzív zavar (kényszerbetegség), poszttraumás stressz szindróma, borderline személyiségzavar
• neurodivergens állapotok és egyéb agyi rendellenességek: ADHD, autizmus, Tourette-szindróma
• szenzoros integrációs zavar (érzékszervi feldolgozási zavar)
• hallást érintő problémák: fülzúgás, hallásvesztés, hyperacusis (csökkent hangtűrés)

A mizofónia kezelése

A felnőtt társadalomnak körülbelül 20 százaléka küzd mizofóniával, amely a nemi arányt tekintve gyakrabban fordul elő a nőknél. Az eddigi kutatási eredmények szerint kialakulása a korai serdülőkorban a legjellemzőbb.

Bár a mizofónia krónikus, egész életen át tartó állapot, amelyet sem megelőzni, sem gyógyítani nem lehet, a tünetek elviselése megfelelő kezeléssel javulhat. Ezeknek az egyéni terápiáknak – főleg pszichoterápiának – az a célja, hogy csökkentse a kiváltó tényezőknek a páciensek mindennapi életére gyakorolt hatását.

Kognitív viselkedésterápia: az automatikusan aktiválódó gondolatok átstrukturálásán alapuló pszichoterápiás módszer segít az érintetteknek a negatív gondolkodásbeli torzításaik felismerésében és kezelésében. Egy tanulmány kimutatta, hogy a mizofóniában szenvedők közel 50%-a kevesebb tünetet tapasztalt kognitív viselkedésterápia alkalmazása esetén.

Hangterápia: ennek a kezelésnek az a célja, hogy alacsony szintű háttérhangok vagy semleges hangok (pl. fehér zaj, lágy zene) alkalmazásával csökkentse a problémát okozó hangok élességét, dominanciáját, azok elviselhetetlenségét.

A tanácsadás vagy terápia segíthet a betegeknek bizonyos relaxációs technikák elsajátításában, hogy minimalizálhassák a túl intenzív hangokra adott reakcióikat.

Gyógyszerek: a mizofónia kísérhet egyes mentális betegségeket is (pl. szorongás, depresszió), amelyeket gyógyszeresen kezelnek. Ezek a gyógyszerek nemcsak az alapbetegség gyógyításában segíthetnek, de a zavaró, irritáló hangok által kiváltott érzelmi reakciók megszelídítésében is.

Ez is érdekelheti Relaxáció a hétköznapokban - Az autogén tréning módszere és alkalmazása

Szerző: WEBBeteg - Piroskáné Hajdu Petra, fordító
Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Forrás:

• Misophonia: Symptoms, Causes, Diagnosis, Treatment and More (Health)
• Misophonia: What It Is, Triggers, Symptoms & Treatment (Cleveland Clinic)
• A genome-wide association study of a rage-related misophonia symptom and the genetic link with audiological traits, psychiatric disorders, and personality (Frontiers)
• The Brain Basis for Misophonia: Current Biology (Cell)
• Autistic traits, emotion regulation, and sensory sensitivities in children and adults with Misophonia | Journal of Autism and Developmental Disorders (Springer Link)