Bélflóra-jellegzetességek terápiarezisztens skizofréniában?
megjelent:
A terápiarezisztens skizofréniában szenvedő felnőttek bélmikrobiomja jelentős különbségeket mutat a gyógyszeres kezelésre jól reagáló társaikéhoz képest. Erről a bélflórával kapcsolatos új felfedezésről a kutatók azt feltételezik, hogy a klozapinkezelés vezérelheti, indíthatja el.
Darryl Eyles, PhD és munkatársai a Brisbane-i Queenslandi Egyetemen (Ausztrália) úgy vélték, hogy ezt a különbséget a klozapin által kiváltott bélelváltozások okozhatják, bár nem zárható ki annak a lehetősége sem, hogy a már meglévő mikrobiomkülönbségek hozzájárulnak a kezeléssel szembeni rezisztenciához. A tanulmányt 2024. január 31-én tették közzé online a JAMA Psychiatry folyóiratban.
„További kutatásokra van szükség annak megértéséhez, hogy a terápiarezisztens skizofréniában szenvedő, klozapint szedő betegek körében megváltozott mikrobiomra vonatkozó megállapításunknak milyen klinikai következményei vannak. Különös tekintettel arra, hogy a terápiarezisztens skizofrénia kezelésére vonatkozó terápiás stratégiákban figyelembe kellene-e venni a mikrobiomadjuvánsokat, azaz az étrendet, a fizikai aktivitást és a probiotikumokat"- írták.
A tanulmány és éredményei
A skizofrén betegek akár 30%-a terápiarezisztens, és két vagy több antipszichotikus kezelési etap ellenére is tartós tüneteket tapasztal. A bélmikrobiom szerepe a skizofréniában, beleértve a gyógyszeres kezelésre adott választ is, továbbra is tisztázatlan.
A kivizsgálás érdekében a kutatók négy különböző csoportból származó 97 egyén székletmintáin végeztek metagenomikát: 25 kontrollszemélyt (múltbeli vagy jelenlegi) pszichiátriai diagnózis nélkül, 24 kezelésre reagáló nem klozapin típusú antipszichotikumot szedő skizofréniában szenvedő személyt, 26 klozapinra jól reagáló terápiarezisztens skizofrén beteget és 22 terápiarezisztens skizofréniában szenvedő, klozapinra nem reagáló egyént vizsgáltak. Az életkor, a nem, a testtömegindex, a széklet állaga, az étrend és a fizikai aktivitás alapján történt korrekció után a kutatók „erős” rendszertani (taxonómiai) és funkcionális mikrobiomasszociációkat figyeltek meg a skizofréniával és a terápiarezisztenciával összefüggésben.
A bél mikrobiomja és a skizofrénia közötti összefüggés, vagyis link maga a terápiarezisztencia és a klozapinexpozíció (klozapinnak való kitettség) voltak. Nem találtak összefüggést a demográfiai jellemzőkkel, az életmódbeli tényezőkkel vagy gyógyszeres mellékhatásokkal, így a székrekedéssel és a metabolikus szindrómával sem.
Megjegyezték, hogy az antipszichotikumoknak való kitettség és más életmódbeli különbségek ellenére a kezelésre reagáló skizofréniában szenvedő egyének mikrobiomösszetétele jobban hasonlított a pszichiátriai diagnózis nélküli kontrollokéhoz, mint a kezelésre rezisztens skizofréniában szenvedő egyénekéhez, akik klozapint szedtek.
„Ez a megfigyelés felveti a kérdést, hogy a klozapin használata változtatja-e meg a bélflórát, vagy esetleg a klozapinexpozíció előtt már jelenlévő baktériumok közvetítik az antipszichotikumok elsődleges hatásait, és így a terápiarezisztencia kialakulásában is szerepük lehet" – vetették fel a kutatók.
Azt is kiemelik, hogy a pszichiátriai mikrobiomvizsgálatok során fontos figyelembe venni a gyógyszerbevitelt is.
Hogyan vélekednek minderről a szakértők?
Dr. Xiaoduo Fan pszichiátria professzor és a UMass Chan Orvosi Egyetem (Worcester, Massachusetts) igazgatója elmondta, hogy a tanulmány több bizonyítékot is szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a bélmikrobiom szerepet játszik a gyógyszeres kezelésre rezisztens skizofréniában.
Az eredmények kiegészítik azt, amit saját kutatásuk is bizonyít, vagyis hogy az anyagcsere és a bélfóra változása következett be 24 hetes riszperidonkezelést követően gyógyszerrel még nem kezelt, normál testsúlyú, első skizofréniás epizódban szenvedő betegeknél – mondta Dr. Fan a Medscape Medical Newsnak.
Ez a kutatási irány izgalmas, mert mind a skizofréniában használt gyógyszeres kezelés és a terápiarezisztencia mechanizmusának megértésére, mind a terápiákra hatással van.
Fan azonban megjegyezte, hogy a publikált tanulmányok legtöbb megállapítása inkább összefüggés, semmint ok-okozati jellegű a bélmikrobiom változásai és a pszichiátriai kezelések közötti összefüggések tekintetében, és a jelenleg elérhető antipszichotikumok, köztük a klozapin alkalmazása pedig tovább bonyolíthatja ezeket a kapcsolatokat. Még ha jobban meg is értjük az ok-okozati összefüggéseket, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy hamarosan a klinikumban hasznos diagnosztikai tesztet vagy kezelést lehet kifejleszteni, amely a bél mikrobiomját célozza meg, tette hozzá Dr. Fan.
Dr. Roger McIntyre, a Torontói Egyetem pszichiátriai és farmakológiai professzora és a Hangulatzavarok Pszichofarmakológiai Osztályának vezetője (Torontó, Ontario, Kanada) azt mondta, hogy a tanulmány „érdekes és szigorú", és „előzetes bizonyítékokkal támasztja alá az eltérő béldiverzitást a kezelésre rezisztens betegcsoportokban, ami akár a gyógyszeres expozíció függvénye is lehet.” Arra azonban ő is figyelmeztetett, hogy további kutatásokra van szükség. Úgy gondolja, hogy ez a tanulmány egy hipotézisgeneráló kutatás, mintsem a korábbi feltevések megerősítésére szolgáló kategóriába tartozik – mondta el a Medscape Medical Newsnak.
Dr. Ann Shinn a belmonti McLean Kórház Skizofrénia és Bipoláris Zavarok Kutatási Programjának klinikai kutatási igazgatója és a bostoni, Massachusetts állambeli Harvard Orvosi Egyetem pszichiátriai adjunktusa ezzel egyetértett. Ez egy összetett tanulmány érdekes eredményekkel, de úgy gondolom, hogy az adatok egy kicsit korlátozottak. „A fő következtetés az, hogy jelentős bélflórabeli kapcsolatok vannak a kezelésre rezisztens skizofréniával" – mondta a Medscape Medical News-nak.
A tanulmány betekintést nyújt abba, hogy mik lehetnek a különbségek a kezelésre reagáló és a kezelésre nem reagáló skizofrénia, valamint a skizofréniával élő és a skizofrénia nélkül élő emberek között, a bél mikrobiomját tekintve. De egyelőre sajnos a klinikai kezelésben ezek az eredmények nem jelennek meg.
Gut Signature for Treatment-Resistant Schizophrenia? (Medscape)
Tovább
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
Felhasznált irodalom: Gut Signature for Treatment-Resistant Schizophrenia? (Medscape)
