Delírium - Tünetei, felismerése, okai és kezelése

Dr. Szabó Zsuzsanna
szerző: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos - WEBBeteg
megjelent:

A delírium olyan mentális állapot, ami esetén az érintett zavarodott, nem tud tisztán gondolkodni vagy emlékezni. Általában hirtelen kezdődik, gyakran átmeneti és kezelhető állapotról van szó.

Delírium - A téma cikkei

2/1 Tünetei, felismerése, okai és kezelése
2/2 Megelőzhető-e?

A delírium típusai

Három típusa van:

  • Hipoaktív, amikor az érintett inaktívabb, és álmosnak, fáradtnak vagy depressziósnak tűnik
  • Hiperaktív, ha nyugtalan vagy izgatott
  • Vegyes, amikor oda-vissza vált a hipoaktív és a hiperaktív állapotok között

Mi okozza a delíriumot?

Sok különböző probléma okozhat delíriumot. A gyakoribb okok közül néhány:

  • Előrehaladott rák.
  • Alkohol vagy kábítószer, akár mérgezés, akár elvonás következtében. Ez magában foglalja az alkohol megvonási szindróma súlyos típusát, az úgynevezett delírium tremenst. Általában olyan emberekkel fordul elő, akik több éves alkoholfogyasztási zavar után hirtelen abbahagyják az ivást.
Mi az a delírium tremens, és megegyezik-e a delíriummal?

A delirium tremens az alkoholfüggőség elvonási tünete. „Alkoholmegvonási delíriumként” is ismert. Az állapot azért kapta ezt a nevet, mert zavartsághoz kapcsolódó tüneteket okoz, amelyek delíriumot okoznak, továbbá remegést is okoz, ami különösen kifejezett a kézen. A delirium tremens az alkoholmegvonás veszélyes tünete, és azoknak, akiknél ez a tünet jelentkezik, mielőbbi sürgősségi orvosi ellátásra van szükségük.

  • Kiszáradás és elektrolitegyensúly-hiány.
  • Mentális betegségek.
  • Kórházi ellátás, különösen az intenzív osztályos kezelés.
  • Fertőzések, például húgyúti fertőzések, tüdőgyulladás és influenza.
  • Bizonyos gyógyszerek, például nyugtatók vagy opioidok mellékhatása lehet. Vagy a gyógyszer abbahagyása utáni megvonás miatt alakulhat ki.
  • Anyagcserezavarok.
  • Szervi elégtelenség, például vese- vagy májelégtelenség.
  • Mérgezés.
  • Súlyos betegségek.
  • Erőteljes fájdalom.
  • Alvásmegvonás.
  • Műtétek, beleértve az érzéstelenítésre adott reakciókat.

Kinél nagyobb a valószínűsége a delírium előfordulásának?

Számos körülmény társul a delírium kialakulásának nagyobb esélyével, beleértve:

  • Kórházi kezelés, különösen az intenzív osztályos kezelés, vagy idősotthoni tartózkodás
  • Idősebb kor, különösen a 80 év felettiek
  • Kiszáradás
  • Alultápláltság
  • Parkinson-kór
  • Fertőzések, beleértve az agyhártyagyulladást, szepszist
  • Szervleállás
  • Látási vagy hallási nehézség
  • Komplex műtét érzéstelenítéssel, például nyitott szívműtét
  • Csípőtörés
  • Kábítószer-mérgezés vagy elvonás (beleértve az alkohol megvonását is)
  • Lélegeztetőgép használatára szorulók, vagy olyanok, akik oxigénhiánytól szenvedtek bármilyen okból, beleértve a tüdőbetegséget, opioid gyógyszerek alkalmazását vagy tüdőgyulladást
  • Alacsony vércukorszint vagy egyéb anyagcsere-betegség
  • Demenciában szenvedők
  • Súlyos többszervi betegség
  • Olyan gyógyszerek szedése, amelyek befolyásolják az elmét vagy a viselkedést
  • Nagydózisú fájdalomcsillapítók, például opioidok szedése

A kórházi tartózkodás hatása

A súlyos betegség, sérülés vagy műtét fizikai hatásai mellett a kórházi tartózkodás megterhelő a betegek számára, és megzavarja idő- és rutinérzéküket. Néhány példa azokra a környezeti tényezőkre a kórházban, amelyek hozzájárulhatnak a delírium kialakulásához:

  • A gyógyszerek – különösen a fájdalomcsillapító opioidok – mellékhatásokat, például szedációt okozhatnak.
  • A gépek fénye és zaja megzavarhatja az alvást, csakúgy, mint a szakdolgozók rutinja, akik felébresztik a betegeket olyan vizsgálatokra, mint az életjelek ellenőrzése és az éjszaka folyamán végzett vérvétel.
  • A gyakorló orvosok hasonló professzionális öltözéket viselnek, az arcukat eltakaró maszkkal vagy anélkül, így a betegek nehezebben tudják nyomon követni, hogy ki gondozza őket.
  • A családtól és az otthontól való elszakadás szomorúságot és szorongást okozhat az emberben.

Mik a delírium tünetei?

A delírium tünetei általában hirtelen, néhány óra vagy néhány nap alatt jelentkeznek. Gyakran mondhatni „jönnek-mennek”, tehát hullámzó az érintett állapota. A leggyakoribb tünetek a következők:

  • Változások az éberségben, vagy hullámzó éberség (általában éberebb reggel, kevésbé éjszaka)
  • Változó tudatszintek
  • Zavarodottság
  • Szervezetlen gondolkodás, értelmetlen beszéd
  • Zavart alvási szokások, álmosság
  • Érzelmi változások: harag, izgatottság, depresszió, ingerlékenység, túlzott izgatottság jelenléte
  • Hallucinációk és téveszmék
  • Memóriaproblémák, különösen a rövid távú memóriával
  • Koncentrálási gondok
Delírium vs demencia

A demencia és a delírium közös tünetekkel járhat, például memória- és érvelési problémák, izgatottság és téveszmék, és kapcsolat is van a két rendellenesség között. A demenciában szenvedő személy delirálhat (delírium epizódokat tapasztalhat), különösen a betegség késői szakaszában. Azoknál pedig, akiknél delírium alakul ki, nagyobb lehet a demencia kockázata.

A két diagnózis azonban különbözik. A demencia a számos, évek alatt lassan kifejlődő agyi betegség valamelyikét írja le. A demencia tünetei állandóak és progresszívek. Ezzel szemben a delírium akut: viszonylag gyorsan, napok vagy akár órák alatt fejlődik ki. Ellentétben a demenciával, a delírium tünetei általában jönnek és mennek: a delíriumban szenvedő személy reggel éber, késő délutánra pedig már zavart lehet.

A delírium „feltárhatja” a demencia jelenlétét?

Igen, néha a delírium a demencia figyelmeztető jele lehet. Megfigyelés, hogy az esésekkel összefüggő csonttörések miatt kórházba került idős embereknél a kognitív funkciók (gondolkodás, érvelés és emlékezés) változásai figyelhetőek meg a kórházi kezelés után. Az idősebb, kórházban kezelt betegek, különösen az elesettek, valószínűleg hosszabb ideig maradnak kórházban, és a normálisnál nagyobb náluk a kórházba való visszakerülés kockázata. Ők is érzékenyek a delíriumra, amelyet sajnos a felépülés és a rehabilitáció során gyakran fellépő demencia követ. Jelentős arányban diagnosztizálnak új demenciát a kórházi kezelést és a delíriumot követően. Lehetséges, hogy a delírium egy olyan esemény, amely leleplezi a demenciát azoknál az embereknél, akiknek már egy ideje hanyatló kognitív képességei vannak, de eddig képesek voltak kompenzálni vagy elrejteni alapbetegségüket otthonukban.

Figyeljünk idős szeretteinkre, a környezetváltozás sokszor felfed olyan kognitív hanyatlást, melyet a megszokott környezetében napi begyakorolt rutinját végző idős esetén a hozzátartozó nem vesz észre, vagy olykor elbagatellizál.

A delírium kialakulásának biológiai okai

A delírium biológiai okai még nem teljesen ismertek. A delíriumot több dolog együttesen is okozhatja, például a szervezetben a betegség és a környezeti tényezők miatt bekövetkező anyagcsere- és egyéb változások. Delírium esetén a tesztek zavart mutathatnak ki azokkal a kémiai hírvivőanyagokkal kapcsolatban, amelyek segítik az agy és a test kommunikációját.

Az acetilkolin és a mellékvesehormonok szerepe

A vérben természetesen előforduló acetilkolin nevű vegyi anyag szerepet játszhat a delíriumban. Az acetilkolin egy neurotranszmitter – üzeneteket közvetít az idegsejtektől a szervezet felé –, és szerepet játszik a figyelemben, a tanulásban és a memóriában. Alacsony acetilkolinszint figyelhető meg a myasthenia gravisban és a demencia bizonyos formáiban szenvedőknél. Tanulmányok kimutatták, hogy az acetilkolin hatását befolyásoló gyógyszereket szedő embereknél nagyobb a delírium kockázata.

Más neurotranszmitterek – például az epinefrin és a noradrenalin, melyek a mellékvesék által termelt hormonok – szintén a delírium kialakulását vizsgáló kutatások tárgyát képezik.

Neurofil fényprotein: kapcsolat a delíriumhoz

Amikor az agysejtek károsodnak, felszabadul a neurofilament light (NFL) proteinnek nevezett fehérje. A legújabb technológiai fejlesztések segítettek a kutatóknak olyan tesztek kidolgozásában, amelyek kimutathatják ezt a fehérjét a vérben.

Az NFL a fejsérülés, a demencia és más olyan állapotok biomarkere lehet, ahol az agysejtek károsodnak. A kutatások azt mutatják, hogy a súlyosabb delíriumtünetek a vérben lévő magasabb NFL-fehérje-szinttel járnak együtt, így a delíriumot valamilyen folyamat okozhatja, amely fizikailag károsítja az agyat. Sajnos ezek a tesztek a rutin orvosi gyakorlatban egyelőre még nem terjedtek el, nem elérhetőek.

Hogyan diagnosztizálható a delírium?

A diagnózis felállításához szükséges az orvosi anamnézis, amely magában foglalja a tünetekre vonatkozó kérdéseket, szükségesek továbbá fizikai és neurológiai vizsgálatok, melyek magukban foglalják a mentális állapot vizsgálatát, a gondolkodással és az éberséggel kapcsolatos problémák ellenőrzését, és laboratóriumi és diagnosztikai képalkotó vizsgálatok is szükségesek.

A delírium és a demencia hasonló tünetekkel jár, ezért nehéz lehet megkülönböztetni őket egymástól. Mindkettő akár egyidejűleg is jelen lehet. A demencia tesztelésére számos klinikai pszichológiai teszt létezik, pl. Eddenbrooke- vagy Moca-memóriatesztek.

A demencia és a delírium közti különbségek a következők:

  • A delírium hirtelen kezdődik és hallucinációkat okozhat. Ez elsősorban a figyelem és az éberség problémája. A tünetek javulhatnak vagy rosszabbodhatnak, és óráktól akár hetekig tarthatnak.
  • A demencia lassan fejlődik ki, és nem okoz hallucinációkat. Általában memóriavesztéssel kezdődik, és fokozódó feledékenységgel jár. A tünetek nem változnak olyan gyakran, mint a delírium esetén, hanem fokozatosan rosszabbodnak, progrediálnak. A demencia szinte soha nem javul.

A delírium kezelése

A delírium kezelése a delíriumot kiváltó problémák mint okok kezelésére és a tünetek enyhítésére összpontosít. Viszont sajnos nincs olyan speciális gyógyszer vagy kezelés, amellyel egyből megszabadulhatnánk a delíriumtól.

Az első lépés a lehetséges háttérben álló kiváltó ok azonosítása. Gyakran ennek a kezelése teljes gyógyuláshoz vezet. A felépülés eltarthat egy ideig – hetekig vagy néha hónapokig.

Addig is pedig fontos a tünetek kezelése az alábbiakkal:

  • Gyógyszerek: Az a személy, aki kórházban van és delíriumban szenved, például nyugtató gyógyszereket kaphat, hogy segítsenek neki pihenni, ha félelem vagy izgatottság, irritáltság, esetleg agitáció jelentkezne. De néhány nyugtató gyógyszer akár ronthatja is a delíriumot. Egyéb gyógyszerek, beleértve az agressziót vagy izgatottságot szabályozó más gyógyszerek és fájdalomcsillapítók alkalmazása szintén bevett.
  • Az alvás támogatása: Az alvási és ébrenléti ciklusok szabályozásának lépései segíthetnek. Például a család vagy a gondozási csapat sötétebb, csendesebb környezetet biztosíthat éjszaka az alváshoz, napközben pedig természetes fényt. A környezet megfelelő szabályozása, amely magában foglalja a szoba csendes és napközben jól megvilágított állapotának biztosítását, órák vagy naptár szem előtt tartását, valamint a családtagok jelenlétét, kifejezetten jótékony hatású.
  • A beteg szeretteinek jelenléte: A családtagok segíthetnek időben és térben tájékozódni a delíriumban szenvedőnek. Ha a család és a barátok a közelben vannak, a delíriumban szenvedő személy biztonságban érezheti magát, a tünetek, mint például a nyugtalanság, enyhülhetnek.
  • Kórházi ellátás: A kórházban a betegellátó csapat a következő lépéseket teheti a delírium kockázatának és hatásának minimalizálása érdekében:
    • Rendszeresen ellenőrzik a páciens mentális állapotát, és figyelnek a változásokra.
    • Megváltoztathatják azokat a gyógyszereket, amelyek ronthatják a delíriumot, vagy átmenetileg szüneteltethetik ezeket a gyógyszereket.
    • Ösztönözhetik a mobilitást, beleértve a fizikoterápiát, amint a beteg reagálni tud és részt tud venni ezeken.
    • Gondoskodnak arról, hogy a beteg szemüvege és hallókészüléke rendelkezésre álljon és napközben használatban legyen, hogy a beteg megfelelően lásson és halljon.
    • Megfigyelik és kezelik a kóborló vagy agresszív viselkedést, amely elesést okozhat, vagy más módon veszélyeztetheti a személyt vagy akár másokat.
    • Nagyon fontos a beteg rendszeres megnyugtatása, hogy tudja, hogy biztonságban van az ellátást nyújtó kórházban.

Gyógyulás a delíriumból és prognózis

A delírium súlyos lehet, és súlyos betegséggel és fizikai stresszel jár. A kiváltó ok kezelése segíthet megoldani a delíriumot. A kilátások a fiatalabb, kevesebb egészségügyi problémával küzdő, betegségből vagy műtétből teljesen felépülő, ismerősebb környezetbe hazatérő betegek számára a legjobbak.

Másoknál a delírium tovább folytatódhat, és megnehezítheti a beteg ellátását. A delírium miatt a személy elfelejtheti az orvosi utasításokat, például azt, hogy mikor és hogyan kell bevenni a gyógyszereket, amely tovább ronthatja az állapotát. Előfordulhat, hogy a személy nem tud gondoskodni önmagáról, és egy időre szüksége van egy rehabilitációs intézményben való gyógyulásra, vagy át kell térnie a támogatott életvitelre, pl. házi ápolás, szerettekhez való költözés vagy idősotthoni ellátás.

Család és barátok: Szóljon, ha delíriumra gyanakszik!

A családtagok vagy a házi gondozók lehetnek az elsők, akik észreveszik, hogy a személy rendellenesen viselkedik. A delírium jelei aggasztóak lehetnek a betegek és családjuk számára. Ilyenkor tegyen jelzést mielőbb a kezelőorvos felé, vagy súlyos esetben hívjon ügyeletet, mentőt! Igyekezzen megnyugtatni szerettét, hogy biztonságban van, és ha kórházi ellátásra van szüksége, enyhítse megnyugtató jelenléttel, támogató szavakkal a félelmét vagy a zavarodottságát.

Tovább Megelőzhető-e a delírium?

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos


Felhasznált irodalom:

Cikkajánló

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Bujdosó Balázs

Bujdosó Balázs

Igazságügyi pszichológus, igazságügyi gyógypedagógus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Nagy Tamás Gergely

Dr. Nagy Tamás Gergely

Pszichoterapeuta, Neurológus

Budapest