A személyközpontú vagy rogersi pszichoterápia

Dr. Szabó Zsuzsanna
szerző: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta - WEBBeteg
megjelent:

A személyközpontú pszichoterápia, más néven rogersi terápia, Carl Rogers (1902-1987) amerikai pszichológus, pszichoterapeuta nevéhez fűződik, aki a 20. század közepén dolgozta ki ezt a humanisztikus megközelítést.

Rogers abból a meggyőződésből indult ki, hogy minden ember képes a személyes növekedésre és önmegvalósításra, ha megfelelő környezetben és támogatással rendelkezik. Az ő munkája alapjaiban változtatta meg a pszichoterápia módszereit és elméleti kereteit, nagy hangsúlyt fektetve az empátiára, az elfogadásra és az őszinteségre.

A személyközpontú pszichoterápia alapelvei

Rogers alap-hipotézise az volt, hogy minden ember képes önmaga megértésére és a pozitív irányú változás elérésére. Ennek eléréséhez pedig mindenkiben hatalmas lelki tartalékok rejlenek. A segítő kapcsolat és a pszichoterápia feladata pedig az, hogy egy személyes kapcsolat által ezeknek a tartalékoknak a mozgósítását elősegítse.

Rogers definíciója Tringer László fordításában:

„A személyközpontú terápia egy másik emberrel való, fokozatosan fejlődő együttlét, amely az egészség és a személy növekedését eredményezi. Ha a terapeuta vagy más segítő személy gondoskodást, mély, érzékeny, ítéletmentes megértést tapasztal és azt a másikkal közölni képes, a pozitív irányú változások nagy valószínűséggel megjelennek. Az egész terápiás folyamatban a viszony milyensége a döntő.”

A személyközpontú terápia három alapelven nyugszik: az empátia, a feltétel nélküli pozitív elfogadás és a kongruencia elvein.

Az empátia azt jelenti, hogy a terapeuta mélyen megérti és átérzi a kliens érzéseit és perspektíváját. Ez nem csupán szimpatizálás, hanem a kliens belső világának valódi megértése és visszatükrözése.

A feltétel nélküli pozitív elfogadás azt jelenti, hogy a terapeuta teljes mértékben elfogadja és tiszteli a klienst, függetlenül annak viselkedésétől vagy érzelmeitől. Ez a hozzáállás lehetővé teszi a kliens számára, hogy biztonságban érezze magát, és meg merjen nyílni a terápiás folyamat során.

A kongruencia pedig a terapeuta autentikus és őszinte hozzállását jelenti, amikor a terapeuta nem rejti el saját érzéseit és gondolatait a kliens elől. Ez a hitelesség erősíti a terápiás kapcsolatot, és növeli a kliens bizalmát. Ez a három alapelv ma már nemcsak a személyközpontú hozzáállás, de minden jó pszichológiai, pszichoterápiás kapcsolat alapelvévé is vált.

A terápiás folyamat

A személyközpontú terápia egyik legfontosabb jellemzője, hogy a folyamat nem irányított, hanem szabad folyású.

A terapeuta nem ad tanácsokat, és nem irányítja a beszélgetést, hanem a kliensre bízza a terápiás folyamat irányítását. A terapeuta feladata, hogy támogató és biztonságos környezetet teremtsen, ahol a kliens szabadon kifejezheti önmagát.

Ez a megközelítés abból a feltételezésből indul ki, hogy a kliens rendelkezik a saját problémái megoldásához szükséges erőforrásokkal és képességekkel. A terapeuta szerepe az, hogy segítse a klienst ezeknek az erőforrásoknak a felismerésében és kibontakoztatásában. Ehhez a segítő olyan optimális pszichológiai klímát teremt, amelyben lehetővé válik, hogy a kliens önmagán segítsen.

A terápia során a kliens és a terapeuta közötti kapcsolat, és a terapeuta „tükör funkciója” kulcsfontosságú. Rogers szerint ez a kapcsolat maga a terápia, és ha ez a kapcsolat bizalomra, elfogadásra és őszinteségre épül, a kliens képes lesz a személyes növekedésre és változásra.

Hatékonyság és alkalmazási területek

A személyközpontú terápia hatékonyságát számos tanulmány igazolta. Különösen hasznos lehet depresszió, szorongás, alacsony önértékelés, és életvezetési problémák esetén. A módszer széleskörűen alkalmazható, beleértve az egyéni, csoportos, család- és párterápiát is.

A leghatékonyabbnak azokban az esetekben tűnik, amikor a kliens a „szétesettség”, és a belső összhang hiányának állapotát tapasztalja, ha emocionális feszültségei előtérben állnak, és ha interperszonális problémákkal küszködik, vagyis nehezen tud másokhoz kapcsolódni, nehezen ért szót környezetével.

Ez a terápiás megközelítés nemcsak a mentális egészség területére, hanem az oktatásra, a munkahelyi tanácsadásra, coachingra és a szociális munkára is jelentős hatást gyakorolt. Rogers filozófiája az emberi potenciál és a növekedés iránti elkötelezettségre épül, és ez a szemlélet széles körben elfogadottá vált a segítő szakmákban.

Kritika és fejlődés

Bár a személyközpontú terápia számos pozitívumot kínál, kritikák is érték. Néhány szakember szerint a módszer túl idealista, és nem veszi figyelembe a súlyos mentális zavarok kezelésének szükségességét, ahol a strukturáltabb és direktívebb megközelítések (például a kognitív viselkedésterápia) hatékonyabbak lehetnek.

Továbbá, a nem irányított módszer sajátosságai néha nehézséget okozhatnak azoknak a klienseknek, akik konkrét iránymutatást és tanácsokat várnak.

Ugyanakkor a személyközpontú terápia tovább fejlődött és integrálódott más terápiás megközelítésekbe is, például a kognitív viselkedésterápiába és a mindfulness-alapú módszerekbe, családterápiába, sématerápiába is. A modern személyközpontú terapeuták gyakran kombinálják Rogers alapelveit más technikákkal, hogy még hatékonyabb támogatást nyújtsanak klienseik számára. Ez utóbbi megközelítés hozza a legátfogóbb terápiás eredményeket és sikert, és segíti a terápiás kapcsolat elmélyülését, megszilárdulását.

Összefoglalva

A személyközpontú vagy rogersi pszichoterápia jelentős hatással volt a pszichoterápia fejlődésére és a segítő szakmák szemléletére. Carl Rogers humanisztikus megközelítése, amely az empátiára, az elfogadásra és a hitelességre épül, alapvető változást hozott abban, hogyan gondolkodunk a pszichoterápiáról és a lélektani fejlődés lehetőségeiről. Bár a módszer nem minden helyzetben alkalmazható egyformán, alapelvei és filozófiája továbbra is meghatározóak a pszichoterápiás gyakorlatban és az emberi kapcsolatokban.

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta


Felhasznált irodalom:

Cikkajánló

Napallergia
Napallergia

Hogyan előzheti meg a tünetek megjelenését?

Szamárköhögés
Szamárköhögés

Javasolt az emlékeztető oltás várandósoknak.

WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter
WEBBeteg - Dr. Pálvölgyi Rita, pszichiáter, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.