Egy öngyilkossági rizikófaktor, amely nem kap elég figyelmet: a menstruáció körüli napok

szerző: Bak Marianna, biológus szakfordító - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna, pszichoterapeuta megjelent:

Röviddel a menstruációt megelőzően és annak első napjaiban sok nő küszködik negatív érzésekkel, a pszichés panaszaik felerősödésével, akár öngyilkossági gondolatok és tervezgetések is felmerülhetnek bennük a hormonszintek ingadozásával összefüggésben. Sokan azok közül, akik pszichés panaszoktól szenvednek, tapasztalják ilyenkor tüneteik súlyosbodását.

Mindez már régóta ismert, több tanulmány is alátámasztja, és most az Illinois állambeli Chicagoi Egyetem pszichológus kutatói is megerősítették, akik kimutatták az összefüggést a szuicid gondolatok és tervek, valamint a női ciklussal együtt járó hormonális változások között. Ez az első longitudinális vizsgálat a témában.

A kutatók 119 olyan 18 és 45 év közötti nőt vizsgáltak, akik járóbetegként pszichiátriai és/vagy pszichoterápiás kezelés alatt álltak, és az utóbbi hónapokban volt öngyilkossági gondolatuk. Az alanyok nem alkalmaztak hormonális fogamzásgátlót, és semmiféle hormontartalmú gyógyszeres kezelésben nem részesültek.

Valamennyien, legalább egy menstruációs ciklus során, naponta töltöttek ki kérdőíveket olyan érzésekre vonatkozóan, mint a szomorúság, reményvesztettség, félelem, túlterheltség, depresszió, szorongás, agitáció (intenzív nyugtalanság), anhedónia (örömtelenség), értéktelenség érzése, düh, nyomasztó érzések és kapcsolati konfliktusok. Azt is fel kellett jegyezniük, amikor szuicid gondolataik voltak.

A kutatók eredményeiket az American Journal of Psychiatry című szaklapban tették közzé.

Azok a nők, akiknek korábban volt már öngyilkossági gondolatuk, nagyobb valószínűséggel tapasztalhatnak szuicid, illetve önsértő gondolatokat és viselkedést a premenstruációs időszakban és a menstruációjuk első napjaiban.

A menstruáció az öngyilkossági késztetések olyan rizikófaktorainak egyike, ami nem kap kellő figyelmet, holott ebben az időszakban megnő az öngyilkossági kísérletek elkövetésének kockázata – hangsúlyozza Prof. Dr. Eisenlohr-Moul, a tanulmány egyik szerzője. Az orvosoknak, valamint a mentális betegségekkel küzdő emberekkel foglalkozó szakembereknek ezért ilyenkor különös figyelmet kellene fordítaniuk az öngyilkosság által veszélyeztetett pácienseikre, klienseikre, kiemelt gondoskodással fordulva feléjük. Ugyanez igaz ezen nők közvetlen környezetére is, nagyon fontos lenne a megfelelő, kellően érzékeny, ítélkezésmentes hozzáállás a család, bizalmas közeli hozzátartozók részéről, akár ismertek az érintett mentális problémái és kezelik őt, akár nem. Ne feledjük, hogy ha számunkra jelentéktelennek, apróságnak tűnik is egy probléma, attól még lehet, hogy az a másik embernek komoly lelki szenvedést okoz!

Dr. Jaclyn Ross és Jordan Barone kutatócsoportja statisztikai modellezéssel vizsgálta, hogy a menstruációs ciklus a napi pszichés tüneteket befolyásolja-e, és hogyan függ össze az öngyilkossági gondolatokkal és tervekkel.

A következőket találták: A perimenstruációs szakaszban, ami 3 nappal a menstruáció előtt kezdődik és a vérzés kezdete utáni második napig tart, a szuicid gondolatok és az öngyilkosságra irányuló konkrét tervezgetés is erősen megugrott. Az öngyilkossági késztetés emelkedése szoros összefüggést mutatott azzal, hogy az alanyok ezeken a napokon depresszívnek és reményvesztettnek érezték magukat, valamint a szociális elutasítás, közöny, meg nem értettség érzékenyebben érintette őket, továbbá tehernek érezték magukat mások számára.

A ciklus során a hormonszintek változnak, ez így természetes, viszont még az egészséges kereteken belül is lehetnek a változás mértékében egyéni eltérések. Ami pedig ennél is jelentősebb tényező, hogy nagy különbségek vannak a nők között a tekintetben, hogy milyen hatással vannak rájuk ezek a hormonszint-ingadozások. Ez jelen kutatásból is kiviláglik. Az egyes alanyok például még abban is különböztek, hogy melyik emocionális tünet korrelál náluk a legerősebben a szuicid késztetéssel. Néhányan érzékenyebben reagálnak a hormonszintek változásaira, mint mások. Ezért lenne rendkívül fontos egyénileg felmérni, hogy kinél mennyire emelkedik meg az öngyilkossági kockázat a menstruációs periódus alatt, hogy időben meg lehessen tenni a megelőző intézkedéseket.

Az öngyilkossági gondolatok, késztetések tendenciaszerű emelkedése röviddel a menstruációt megelőzően és annak első napjaiban fokozott érzékenységet feltételez az ösztrogén- és progeszteronszint ingadozásával szemben, vélik a kutatók, akik a premenstruációs diszfóriás zavar (PMDD) tanulmányozásával is foglalkoznak, ami ugyancsak jelentős rizikófaktora az öngyilkossági gondolatoknak és szuicid magatartásnak. A PMDD egy súlyos formája a premenstruációs szindrómának. Ez szélsőséges hangulatingadozásokkal, emésztőszervrendszeri tünetekkel, bőrproblémákkal, neurológiai tünetekkel járhat, mely panaszok a női ciklus utolsó hetében jelentkeznek, és elmúlnak pár nappal a menstruáció kezdete után.

Az aktuális tanulmány viszonylag kevés nőt vizsgált és rövid időn át. Annak még pontosabb megértéséhez, hogy a menstruációs ciklus hogyan befolyásolja az akut öngyilkossági rizikót, és hogy hogyan lehet a legeredményesebben megvédeni a nőket, további vizsgálatokat terveznek.

Mit tehetünk, ha öngyilkossági gondolataink vannak a ciklusunkhoz kötődően?

Fontos tudatosítani magunkban, hogy ez a kínzó állapot el fog múlni, és ha már átéltük korábban, hogy egy-egy ilyen kilátástalannak tűnő helyzet után visszanyertük életkedvünket, hangulatunk helyreállt, a nyomasztó gondolatok elmúltak, ez a fontos tapasztalat kapaszkodót jelenthet, ha újra szuicid gondolatok lépnének fel: Lesz jobb, még ha ezt a mélyponton nehéz is elhinni, hiszen már megtapasztaltuk: a sötét gondolatok nem tartanak örökké. Ha pedig úgy látjuk, önerőből nem tudunk kijutni a gyötrelmes állapotból, feltétlenül kérjünk segítséget, mert mindig van kiút, lehetséges, hogy nem találjuk meg elsőre, de ne adjuk fel, többféle módszer létezik és mindenkinek más válik be. Bátran forduljunk pszichológushoz, pszichoterapeutához vagy pszichiáterhez.

Legyünk tisztában azzal is, hogy a problémával nem vagyunk egyedül, számtalan embertársunk küzd hasonló negatív érzésekkel.

Ha jelzéseinkre közvetlen környezetünk (család, barátok, ismerősök) nem megfelelően reagál, nem vesznek komolyan, esetleg haragszanak ránk, ez a meg nem értettség még tovább mélyítheti elkeseredettségünket, ezért ha ők nem tudnak elég okosan viselkedni, legyünk mi tisztában azzal, hogy reakcióik nem a mi személyünknek szólnak, hanem saját félelmeik, tehetetlenségük megnyilvánulásai. Ők laikusként nem biztos, hogy képesek támogatást nyújtani (bármennyire szeretnének is), ezért is fontos szakemberhez fordulnunk. Ha pedig azonnali segítségre van szükségünk, hívjuk az éjjel-nappal, mobilról és vezetékes telefonról is ingyenesen hívható Lelki Elsősegély Telefonszolgálatot a 116-123-as számon.

WEBBeteg logóForrás: WEBBeteg
Szerző: Bak Marianna, biológus szakfordító
Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna, pszichoterapeuta

Felhasznált irodalom:

Cikkajánló

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Bujdosó Balázs

Bujdosó Balázs

Igazságügyi pszichológus, igazságügyi gyógypedagógus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Nagy Tamás Gergely

Dr. Nagy Tamás Gergely

Pszichoterapeuta, Neurológus

Budapest