Hogyan kezeljük hiperaktív gyermekünket?

Az esetek túlnyomó többségében a hiperaktivitás megfelelő terápia mellett jól kezelhető és a tünetek az életkor előrehaladtával enyhülnek, de valamennyi figyelemzavar szinte minden esetben tartósan megmaradhat, végigkísérve a beteget egész életútján.

A hiperaktivitásban szenvedő gyerekek felnőttkori kilátásai gyakran a társult pszichiátriai rendellenességektől is függnek. Bár az életkor előrehaladtával a tünetek többnyire enyhülnek, néha a tünetek a magatartászavar általános tünetei irányába formálódnak, végeredményként pedig a személyiségzavar formáját ölthetik felnőttkorban.

Gyakran észlelhető a hiperaktivitás mellett szorongás, depresszió, TIC-zavar (akarattól független izomrángás), tanulási zavarok, viselkedészavarok, drogabusus - ezek alapvetően befolyásolják negatív irányba a gyermek jövőbeni életkilátásait. Összességében azonban elmondható, hogy az esetek többsége megfelelő terápia, pszichés támogatás mellett relatíve jól kezelhető.

A hiperaktív gyermekek terápiája

A terápia a betegség súlyosságától, a gyermek életkorától, a környezet toleranciájától is függ. Enyhébb esetekben elegendő lehet a szülők, pedagógusok felkészítése, esetleg speciális képzést nyújtó iskola választása, illetve a gyermek viselkedés-tréningje, szociális készségeinek fejlesztése.

A kezelés a gyermek egyéni szükségleteitől függ. De általában ez azt jelenti, hogy segítjük a gyerekeket abban, hogy jobban teljesítsenek azokban a tevékenységekben, amelyekben általában nem jók, és segítjük őket megszokni azokat a dolgokat, amelyeket nem tolerálnak.

Kiegészítésképpen hasznosak lehetnek a különféle mozgásterápiák, mint kezelési lehetőségeket: Ayres, DSZIT, TSMT. A hosszú évek tapasztalata azonban azt mutatja, hogy minden gyermeknek más-más a siker, és a fejlődés kulcsa. Sok szülő ajánl egy-egy tornát, ami nekik bevált, de a másiknak lehet, hogy nem fog. Ki kell próbálni és megtapasztalni, ha nem működik, választani kell másikat. A tornák mellett pedig ne felejtsük el a lelki és kognitív megsegítést sem!

Bővebben Az említett a tornákról korábbi cikkünkben olvashat

Súlyos esetekben gyermekpszichiáter szakember által elsőként választandó gyógyszerek a pszichostimulánsok (metilfenidát, dextroamfetamin). Erre a kezelésre a beteg körülbelül kétharmada jól reagál, hatásuk a figyelmi funkciók javításának köszönhető. Azaz nem lenyugtatják a gyereket (ami gyakori megalapozatlan vád a pszichiátriával szemben), hanem pont ellenkezőleg, serkentik azokat az agyi területeket, melyek képessé teszik arra, hogy jobban tudjon figyelni, önmagát kontrollálni. Javul a gyerekek koncentrációja, figyelme, az iskolában kibontakozhatnak tényleges képességeik, ugyanakkor hiperaktivitásuk, impulzivitásuk csökken, gyakran szociális kapcsolataik is javulnak.

Amennyiben a pszichostimulánsok ellenjavalltak, vagy nem hatásosak, akkor antidepresszívumok ("hangulatjavítók") alkalmazása is szóba jöhet.

Bővebben A hiperaktivitás gyógyszeres kezelése

Pszichés segítség

A gyógyszeres terápia mellett azonban elengedhetetlen a megfelelő pszichés vezetés, szociális készségek tanítása, az érzelmi élet zavarainak korrekciója. Nagyon fontos a sok mozgás, ahol a mozgáskoordináció fejlődhet, a közösségi játékok, ahol a szociális normák követését lehet tanulni, gyakorolni.

Elengedhetetlen a szülők oktatása, a nevelői attitűdök módosítása, és még súlyos zavarok esetén sem szabad elfelejtkezni a társuló rendellenességek kezeléséről, például a részképesség zavarok, tanulási nehézségek gyógypedagógiai fejlesztéséről.

A betegekkel való mindennapi együttlét során rendkívül fontos a következetes, követelményeket megfelelő mértékben alkalmazó nevelés! A megengedő hozzáállás tovább ronthat a helyzeten. Nagyon sokat segíthetnek önszerveződő, önsegítő csoportok mind a betegek, mind szüleik számára.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter főorvos
Aktualizálta: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta