Hasznosak-e a viták, veszekedések?

Lehet jó egy kapcsolat úgy, hogy véleményünk különbségét elkendőzzük, elrejtjük a másik elől? Mire ügyeljünk, amikor veszekedünk?
Mikor rossz a veszekedés?

Amikor valaki azt mondja, hogy ő sohasem szokott összeveszni a párjával, barátjával, a hozzá közel álló emberekkel, akkor elkezdek kételkedni kapcsolatai hitelességében. Lehet jó egy kapcsolat úgy, hogy véleményünk különbségét elkendőzzük, elrejtjük a másik elől?

Márpedig a vélemény vagy érdek különbség minden emberi kapcsolat velejárója, és ezek ütköztetése veszekedéssel, vitával járhat. Ez előbb-utóbb minden kapcsolatban megjelenik. Az egyik ember a hangos, zsúfolt éttermeket szereti, a másik a hangulatos, meghitt teázót. De ha alapvetően mindketten a hasonló dolgokat szeretik, akkor is előfordul, hogy összeütközésbe kerülnek egy probléma megoldása folytán. Ilyenkor mi a helyes? Nos, nincsenek fix, állandóan bevált megoldások.

Sok mindentől függ, hogy hogyan is döntünk. De akár merre billen is a mérleg, mindig fontos tisztában lennünk azzal, hogy jó, ha kimondjuk, akkor és ott mire van igényünk. Ha ezt nem tesszük meg, félrevezethetjük a társunkat, eljátszhatjuk a bizalmát. Ne féljünk a konfliktusoktól, hiszen azok mindennapi életünk velejárói. Ha a másikból haragot, felháborodást vált is ki, megadja a lehetőséget arra, hogy kifejezhesse tiltakozását, ellenvéleményét stb.

Vannak olyan kapcsolatok, ahol békésebben, máshol kicsit viharosabban oldják meg a dolgokat. A vélemények, álláspontok ütköztetése az életben hasznos is lehet. Persze csak akkor, ha nem a másikat akarjuk kiborítani, levezetni rajta a felgyülemlett feszültségeket, hanem egy valós gondunkkal fordulunk a másikhoz, elmondva őszintén a gondolatainkat, érzéseinket.

Gyakran előfordul, hogy egyszerűen csak félreértjük a másik viselkedését. Valami olyan rossz dolgot feltételezünk róla, amit valójában nem tett meg az illető. Ilyenkor se vonuljunk vissza sértődötten! A másik félnek fogalma sem lehet arról, mi játszódik le bennünk. Nyugodtan mondjuk ki azt, ami bennünk van. Az őszinteséget az emberek legtöbbször őszinteséggel viszonozzák. Tehát elmélyülhet a bizalom a másik iránt, még akkor is, ha esetleg az adott pillanatban indulatok kerülnek a felszínre. Nem baj. Hiszen azok az érzések, amelyektől sokan úgy tartunk, amit nem szeretünk magunkban, nem akarunk kifejezni, a harag, a düh stb. ugyanolyan fontos, jelentőséggel bíró emberi érzelmek, mint az öröm,a boldogság stb. A viharos véleménycserét sokszor a másik megértése követi. Amikor már nincs bennünk harag, jobban meg tudjuk hallgatni a másik érveit, el tudjuk fogadni az érzelmeit.

Mire ügyeljünk, amikor veszekedünk?

Lehetőleg ne akarjuk csak a fájdalom kedvéért megbántani a másikat. Ha indulataink elborítanak is bennünket, adjunk helyet a másik fél érveinek is. Igyekezzünk olyan kompromisszumos megoldást létrehozni, amely részben mindkét fél igényeit kielégíti. Ha abban állapodunk meg, hogy most az egyik fél akarata teljesül és legközelebb a másiké, akkor ne feledkezzünk meg a jövőben a beígért dologról.

Mikor rossz a veszekedés?

A veszekedés pozitív jelentőségét veszti, ha gyakran ugyanazon a témán vesznek össze az érintett felek, a dolgok ugyanazon forgatókönyv szerint zajlanak le újra meg újra. Az is előfordulhat, hogy párok unalmukban veszekednek. Ilyenkor érdemes izgalmasabb programokat szervezni, vagy több lehetőséget adni az intimitásnak.

Persze, az sem jó, ha túl sokat veszekszünk, ha a konfliktusok meghaladják a pár tagjainak tűrőképességét. Ha túl gyakori a veszekedés, akkor nem jól veszekedünk, vagy nem tudjuk elfogadni a másikat, ezért a kapcsolat megszakadhat.

(Szántó Regina - További cikkek a szerzőtől, tanácsadás: szantoregina.hu)