A sárgasággal született csecsemőknél nagyobb az autizmus kockázata

Egy új tanulmány szerint a sárgasággal született csecsemők az autizmus megnövekedett kockázatának vannak kitéve.

Az amerikai Pediatrics folyóiratban közzétett tanulmány arra az eredményre jutott, hogy az 1994 és 2004 között Dániában sárgasággal született csecsemőkben 67 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakult ki autizmus.

Az újszülöttkori sárgaság hátterében a bilirubin magas szintje áll, amely a vörösvértestek festékanyagának, a hemoglobinnak a lebomlási terméke. Sárgaság az időre született csecsemők 60 százalékában fordul elő, és az első hét végére helyre áll. A magas bilirubinszint hosszan tartó behatása azonban a kutatók szerint neurotoxikus hatású, és élethosszig tartó fejlődési rendellenességeket okozhat.

A tanulmány során a kutatók kimutatták, hogy az autizmus kockázata magasabb, ha az édesanya már korábban is szült gyermeket, vagy ha (furcsa módon) a gyermek október és március között született. Az autizmus kockázata eltűnt, ha a gyermek elsőszülött volt, illetve ha április és szeptember között született. A szerzők úgy vélik, hogy a szezonális eltérést a sárgaságot befolyásoló napfény különböző szintű behatása, vagy fertőzések okozhatják.

Az elsőszülött és a többedik gyermek közötti különbséget az antitestek eltérő szintje magyarázhatja azokban a nőkben, akiknek már több terhességük volt, vagy az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés különbségét is tükrözheti a szülés utáni első néhány napban.

Dániában azokat a nőket, akik időre szülték gyermeküket, és a csecsemő nem az első szülöttjük, a szülés után hamar hazaengedik. Az első gyermeküket szülő nők három-öt napig maradnak a kórházban, így a sárgaságot még addig kimutathatják, amíg a csecsemő az intézményben tartózkodik.

(Medipress)