Magyarországon hiánycikk az ép lélek

A magyarok érzelmi tapasztalatai negatívabbak, mint az átlag európaiaké, lelki állapotuk sötétebb, borúsabb – legalább is, ha a kérdésekre válaszoló honfitársaink érzelmei alapján általánosítunk. A mentális egészséggel foglalkozó európai kutatás során 27 ezer (26.800) interjú készült, a magyarországi mintába 1040 személy került be.

Az Eurobarometer sorozat legfrissebb felmérésének feldolgozott adatait a közelmúltban hozták nyilvánosságra.

Érzelmek nélkül

A kutatás három nagy területre terjedt ki: a mentális egészségi állapotot, a gondozás-kezelés kérdését, valamint a mentális egészség és a munka összefüggéseit, kapcsolatát vizsgálták. A hivatalos összefoglaló szerint: a magyar válaszadók érzelmi tapasztalatai rosszabbak, mint az átlag európaiaké – hogy pontosan miről is van itt szó, rögtön kiderül a részletekből. Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Az elmúlt 4 hét során milyen gyakran érezte magát boldognak?” az európai válaszadók 61 százaléka jelölte meg az „állandóan” és/vagy „az esetek többségében” kategóriát. Ezzel szemben a megkérdezett magyarok közül 11 százalékkal kevesebb (50%) gondolta magáról ezt a gyakori boldogságérzetet. Szembetűnő a különbség a negatív pólus felől nézve is, mert a magyarok 22 százaléka jelölte be a „ritkán” és/vagy „soha” válaszokat, miközben az uniós átlag 8% - azaz a magyarok e téren háromszor olyan boldogtalannak mutatták magukat!

„Az elmúlt 4 hét során milyen gyakran érzett kitörő életkedvet?” kérdésre adott válaszok is tanulságosak - mivel az uniós polgárok 59%-a állandóan vagy az esetek többségében így érzi magát, miközben nálunk a megkérdezettek alig negyede (24%). Ennek megfelelően a csak ritkán, vagy kitörő életkedvet soha (nem) érzők aránya Magyarországon 42%, szemben a 13 százalékos uniós átlaggal. Ami a negatív érzelmeket vizsgáló, firtató kérdéseket illeti, a megkérdezett magyarok az 5 közül hármat („nyomott hangulatban”, „elgyötört”, „fáradt”) az európai átlagnál többször tapasztalták. A leginkább kiugró különbség „Az elmúlt 4 hét során milyen gyakran érezte magát annyira boldogtalannak, hogy semmi sem tudta feldobni?” kérdésnél mutatkozott meg: a magyar megkérdezettek 35%-a válaszolta, hogy „az esetek többségében”, vagy „mindvégig” – szemben az uniós átlag 24 százalékával.

„Az elmúlt 4 hét során milyen gyakran érezte magát kimerültnek?” kérdésnél szintén jól érzékelhető a különbség: a „mindvégig” válaszok uniós átlaga 17%, nálunk a válaszadók negyede (24%) mondta ezt magáról! Érdekes, a többi adattal ellentétes jelenség figyelhető meg „Az elmúlt 4 hét során milyen gyakran érezte magát csüggedtnek és kimerültnek?” kérdésnél: „soha” válaszolta a magyarok 44%-a, miközben itt az uniós átlag „csak” 35%. (Játszik velem a kisördög, hogy azt gondoljam, a magyarok a szó végletesen negatív hangzása miatt vághatták rá a kérdésre, soha!….)

A fizikai és lelki teljesítőképesség állapotát, erejét két kérdéssel próbálták vizsgálni a kérdőív szerkesztői: „Kevesebbet teljesített, mint szeretett volna fizikai vagy egészségügyi problémája miatt?”, illetve „Kevesebbet teljesített, mint szeretett volna érzelmi problémája (például lehangoltság vagy aggodalom) miatt?” A kapott válaszok arra utalnak, hogy honfitársainkat az uniós átlagot messze meghaladó módon gyötrik e gondok. Azok aránya, akik „soha” nem szembesülnek az említett problémákkal az unióban jóval magasabb, mint nálunk: fizikai gond esetén 29% szemben a magyar 41 százalékkal, érzelmi problémáknál 37% vs. 53%. Érdemes nekifutni a helyzet ismertetésének másképpen: míg az unió polgárainak csak kicsit több mint harmada (38%) szembesül „néha” vagy „ritkán” érzelmi probléma miatt teljesítmény-csökkenéssel, addig a magyarok több mint fele (52%).

Gondozók és kezelés nélkül

Miközben a feldolgozott adatok azt mutatják, hogy hazánkban az EU átlagánál többen és gyakrabban szembesülnek lelki problémákkal, addig a segítségkérésben el vagyunk maradva az uniós átlagtól: nálunk 4%-kal többen mondták, hogy (az elmúlt 12 hónapban) nem fordultak szakemberhez lelki vagy érzelmi probléma miatt. A segítséget kérők – az összeurópai trendnek megfelelően – problémájukkal elsőre leggyakrabban a háziorvosukhoz mennek. A „Kinek a segítségét kéri?” listán érdemes kiemelni a pszichiátereket, ez az egyetlen pont, ahol a magyar átlag magasabb a nemzetközinél (miközben a segítségkérők aránya összességében az európai átlag alatti). A potenciálisan segítséget nyújtók listáján, a hazai mintában nem is volt mérhető kategória a szociális munkás és a pszichoterapeuta – ami jól jellemzi a magyar valóságot.

Hazánkban épp úgy, mint az unióban a lakosság átlag 7 százaléka szedett - az elmúlt 12 hónap folyamán - valamilyen antidepresszánst, derült ki a felmérésből. A jelek szerint nálunk a gyógyszerszedés sokkal inkább „szakmai” avagy diagnózisfüggő. A gyógyszerszedés okai között ugyanis a depresszió azonos arányban szerepel (51%). Szorongásra (52 vs 47%) és krónikus fájdalomra (18 vs. 16%) többször, míg teljesítménynövelésre lényegesen kevesebbszer (8 vs 3%) alkalmazták itthon e készítményeket, illetve sokkal ritkább a spontán gyógyszerezés (8 vs 3%).

Megbízható belső béke és munka nélkül

A munkahelyi hiányzásokkal kapcsolatban az uniós 77%-kal szemben a magyarok 82 százaléka mondta, hogy az elmúlt 4 hétben (az ünnepeket leszámítva) nem maradt távol munkahelyéről, amit érdekes azzal összevetni, hogy viszont többen és gyakrabban tapasztalnak teljesítménycsökkenést okozó problémákat. Nagyon fontos intő jel, hogy míg az átlag-európaiak negyede (25%) vélte úgy, hogy munkahelye biztonságát veszély fenyegeti, a magyarnál ez az arány több mint egyharmad (35%) volt. Az sem vet ránk túl jó fényt, hogy míg az európai munkavállalók több mint háromnegyede állította, munkahelyén „erőfeszítése és teljesítménye szerint megérdemelt módon tisztelik és elismerik”, addig honfitársaink alig több mint kétharmada (68%).

Tehát a magyarok érzelmi tapasztalatai negatívabbak, nálunk többször és arányaiban többen szembesülnek lelki és fizikai okok miatt bekövetkező teljesítménycsökkenéssel, miközben kevesebben fordulnak e problémákkal szakértőhöz. A munkahelyi kényelem szempontjából a magyar válaszadók elégedetlenebbek, különösen sokan tartanak munkahelyük elvesztésétől – foglalhatjuk össze a mentális egészségre vonatkozó legfrissebb európai uniós felmérés adatait.

Az Eurobarométer az Európai Bizottság 1973 óta működő szolgálata. Feladata, hogy a tagállamokban és a tagjelölt országokban felmérje, elemezze a közvélemény alakulását, továbbá hogy a lakosság véleményével segítse a Bizottságot a jogszabálytervezetek elkészítésekor, a döntéshozatalban, illetve saját munkájának értékelésekor.

(WEBBeteg - Fazekas Erzsébet)