A reflux okozta nyelőcsőgyulladás (oesophagitis) tünetei és veszélyei

Ha a gyomor savtartalma a nyelőcsőbe jut, az a nyálkahártyán gyulladást okoz, ennek a rendellenességnek az orvosi elnevezése az oesophagitis. Kezelése feltétlenül szükséges, hiszen nyelési problémákat okozhat, emellett fájdalmas és hosszabb távon súlyos elváltozásokhoz vezethet.

Refluxbetegség esetén a nyelőcsövön a gyomorból visszaáramló gyomorsav irritáló hatására nyelőcsőgyulladás alakul ki. Amennyiben az irritáció tartósan fennáll, előbb fekélyek, később hegek alakulnak ki a nyelőcső nyálkahártyáján, nyelőcsőszűkületet előidézve. Az állapot hosszabb távon a daganatos elváltozáshoz vezető Barrett-nyelőcső (Barrett oesophagus) kialakulását okozhatja, ami növeli a nyelőcsőrák kialakulásának kockázatát.

Mitől alakul ki az oesophagitis?

Nem kizárólag a reflux okozhat nyelőcsőgyulladást, azonban a savas reflux a leggyakoribb oka, a legtöbb esetben gyanakodhatunk GERD-re, azaz a gastrooesophagealis reflux betegségre. A fejlett országokban a lakosság negyven százaléka szenved refluxban, közülük viszonylag sokan tapasztalják a nyelőcső gyulladását is.

GERD esetén a nyelőcső és a gyomor közötti záróizom nem megfelelő működése miatt kerül a gyomor savtartalma a nyelőcsőbe. Ez akkor is előfordulhat, ha a gyomor túl sok savat termel, vagy ha nem ürül kellően gyorsan, elhúzódó a gyomorürülés.

Nyelőcsőgyulladást ugyanakkor a reflux mellett más tényezők is okozhatnak. Ezek vagy a nyelőcső nyálkahártyáját fokozottan károsító hatások, vagy a nyálkahártya regenerálódási képességét akadályozó tényezők. A gyakori hányás, a sebészeti beavatkozások, az aszpirin vagy más gyulladáscsökkentő készítmények fokozott használata (kevés vízzel és/vagy fekvő helyzetben bevéve) mind kockázati tényező. Gyulladást okozhat a mérgező vagy maró hatású anyagok lenyelése, továbbá a daganatos betegségek sugárterápiája alatt elszenvedett sugárzási sérülés is.

Gyakori a nyelőcsőgyulladás, ha fertőzés tapasztalható a nyelőcsőben - ez lehet baktérium, vírus, gomba, de az immunrendszert legyengítő betegség is. A candida gomba és a herpes vírus a két leggyakoribb nyelőcsőgyulladást indukáló kórokozó. A candida általában akkor támadja a nyelőcsövet, mikor az immunrendszer tartósan meggyengül, például HIV vagy cukorbetegség miatt. Ez ugyanaz a gomba, ami a hüvelyi fertőzésekért is felelős, gombaellenes készítményekkel kezelik. A herpes vírus - a candidához hasonlóan - legyengült immunrendszer mellett támad. Vírusölő szerekkel hatásosan orvosolható.

Az eozinofil sejtes nyelőcsőgyulladás esetén allergia talaján kialakuló immunológiai reakció okozza a gyulladást. Ilyenkor - például az allergiát kiváltó étel fogyasztása után - megemelkedik az eozinofil fehérvérsejtek száma, ez idéz elő gyulladást a nyelőcsőben.

Az oesophagitis tünetei és diagnosztizálása

A refluxos oesophagitis tipikus tünetei:

• a fájdalmas nyelés (odynophagia) a nyálkahártyán kialakuló fekélyek miatt;
• a nehezített nyelés (dysphagia), a torokban jelentkező gombócérzés;
• a gyomorégés, akár mellkasi- és/vagy hátfájdalommal;
• a hányinger vagy hányás.

A reflux tünetei közé tartozhatnak nyelőcsőgyulladás nélkül is a gyomorégés, a torokban jelentkező gombócérzés, a savanyú szájíz, a rekedt hang, köhögés, vagy a puffadás, böfögés. Nyelőcsőgyulladás esetén azonban a nyelés során jelentkező fájdalom dominálja a tüneteket, a nyelési nehézség, a mellkasi fájdalom pedig jóval intenzívebb lehet. Súlyos esetben vérzés is jelentkezhet.

Mindenképp forduljon orvoshoz, ha nyelési nehézséget vagy súlyos mellkasi fájdalmat tapasztal heti több alkalommal is, és a reflux gyógyszeres kezelése, illetve az életmódbeli változások nem enyhítik a panaszokat.

Az orvos először felveszi a kórtörténetet, majd alapos fizikai vizsgálat után dönt a további vizsgálatok szükségességéről. Ez lehet endoszkópos vizsgálat, azaz gyomortükrözés, amelynek során egy hosszú, száloptikás, mintavételre is alkalmas csővel vizsgálja meg a nyelőcsövet. Ha biopsziára is szükség van, mintát vesznek a nyelőcső hámszövetéből, ezt pedig patológusok szövettanilag mikroszkóppal vizsgálják. Kontrasztanyagos röntgenvizsgálat során báriumos oldatot kell a betegnek lenyelnie, ezután készítik el a felvételt. Ez az oldat bevonja a nyelőcső nyálkahártyáját, a röntgensugár ez alapján mutatja ki az eltéréseket.

A reflux eredetű nyelőcsőgyulladás kezelése

A nyelőcsőgyulladás kezelését az orvos az alapján határozza meg, hogy milyen kiváltó betegséget diagnosztizál. Reflux esetén javasolhat gyomorégést kezelő savcsökkentő gyógyszert (protonpumpagátlók, savlekötők), a gyomorürülést elősegítő gyógyszereket, a gyulladás csökkentésére kortikoszteroid gyógyszert, a tünetek kezelésére pedig fájdalomcsillapítót.

Nagyon súlyos esetben, amikor már a nyelőcsőszűkület vagy a nyelési nehézség a táplálkozást befolyásolja, akár mesterséges (intravénás) táplálásra lehet szükség, így megóvhatja a pácienst a kiszáradástól, a nyelőcsövet pedig tehermentesítheti a gyógyulás ideje alatt. Szükségessé válhat a sérült nyelőcső műtéti eltávolítása, esetleg pótlása.

Apró életmódbeli változtatásokkal a refluxos betegek maguk is enyhíthetik a nyelőcsőgyulladással járó kellemetlen tüneteket. Ne egyen a nyelőcső nyálkahártyáját irritáló fűszeres, csípős, kemény (dió, keksz, nyers zöldség), illetve magas savtartalmú (citrusok, paradicsom) ételeket. Puha ételeket vegyen magához, ilyen lehet az almaszósz, a burgonyapüré, a puding, a magas proteintartalmú ital. Minden falatot nagyon alaposan rágjon meg, igyon sokat evés közben, így könnyebben tud nyelni. Ne igyon alkoholt, ne dohányozzon, ezek ugyanis csökkentik a nyálkahártya regenerációját!

(WEBBeteg - Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna)