A refluxbetegség (GERD)

A reflux (gastrooesophagealis reflux, GERD) betegséget az okozza, hogy a gyomor savas tartalma visszaáramlik a nyelőcsőbe, kimarja annak belső falát, és kialakul az a panasz, amit a mindennapokban gyomorégésként emlegetünk.

Mi a reflux?

Reflux időnként egészséges emberekben is jelentkezhet, ám egészséges egyénben jól működnek a savas vegyhatást közömbösítő, védő mechanizmusok. Ilyen védőfunkciót jelent a nyelőcső féregszerű (perisztaltikus) mozgása, amely a visszaáramlott savas gyomortartalom szinte teljes mennyiségét képes rövid idő alatt visszaterelni a gyomorba.

Védő szerepet tölt be a nyál is, amely fokozatosan semlegesíti a savas vegyhatást, illetve védi a nyálkahártyát a mirigyek által termelt lúgos vegyhatású nyák is, amely a nyelőcső belső felszínét borítja.

Ha azonban ezek a védő tényezők nem működnek megfelelően és a savas reflux hetente többször is jelentkezik, akkor a maró sav károsítja a nyelőcső kevésbé ellenálló belső felszínét. Az így kialakuló állapotot nevezzük gastrooesophagealis refluxbetegségnek, azaz angol nevének rövidítése alapján GERD-nek.

A nyelőcső védőfunkciói:

• A nyelőcső perisztaltikus mozgása.
• A nyelőcső alsó záróizmának megfelelő működése.
• A nyál savközömbösítő hatása.
• A nyelőcső belső falát bevonó nyák védőhatása.

A reflux alapvetően nem a túlzott savtermelés eredményeként alakul ki, hanem a nyelőcső védő funkcióinak gyengülése miatt. Tartós fennállás esetén ez vezethet a nyelőcső falának károsodásához, és ez felelős a betegséggel járó panaszokért, mint a nyelőcső alsó szakaszán jelentkező égő érzés, fájdalom, sőt köhögés és rekedtség.

Bár a reflux enyhítésére több házi módszer is ismert, a hosszasan fennálló tüneteket mégis komolyan kell venni. A gyakori reflux ugyanis nemcsak kellemetlen panaszokat okoz, hanem hosszabb távon súlyos szövődményekhez, például nyelőcső szűkülethez vagy akár rákos megbetegedéshez is vezethet. A nyelőcsőrák egyik fő oka lehet a hosszú ideje fennálló, kezeletlen refluxbetegség. Ha gyakran észleli magán a gyomorégés tüneteit, a hatékony kezelés mielőbbi megkezdése, valamint az esetleges szövődmények megelőzése érdekében mielőbb keresse fel orvosát.

A reflux kialakulásának okai

Normális működés esetében a szájüregben falattá formált táplálék a nyelőcsövön keresztül egy záróizom - a gyomorszáj (cardia) - megnyílása után a gyomorba kerül. Az izomgyűrű alaphelyzetben zárva van, csak a lenyelt étel átengedése idejére nyílik meg, majd utána rögtön újra bezárul, ezzel akadályozva meg a gyomor savas tartalmának visszaáramlását a nyelőcsőbe.

Refluxbetegség esetén a záróizom elégtelenül működik, így a savas gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe (regurgitáció). A gyomortartalommal visszaáramló sav legnagyobb részben gyomorsav, de sokan tapasztalnak epés refluxot is. A záróizomgyengeség egyes esetekben összefüggésben állhat a rekeszizom sérvvel (hiatus hernia).

A hasűri nyomás fokozódása szintén vezethet reflux kialakulásához, a nyelőcső felé szorítva a gyomor tartalmát. Ezt kiválthatja egy kiadós evés, a hasra történő elhízás, a várandósság, a túl szoros ruházat, vagy a nehéz fizikai munka, nehéz súlyok emelése.

Károsodik a nyelőcső öntisztuló, önvédelmi folyamata is. A rendszertelen táplálkozás és az ülő életmód a nyelőcső mozgásának elégtelenségéhez vezet. Emiatt elhúzódik a kiürülés folyamata, így a savas gyomortartalom hosszabb időt tölt a nyelőcsőben, és izgatja annak nyálkahártyáját, ezzel égő, maró érzést okozva. A túl csípős ételek, a dohányzás és túlzott alkohol fogyasztás, valamint a mértéktelen kávé- és fekete tea fogyasztás, egyes gyógyszerek (pl. a szalicilátok) károsítják a védő nyákot, ezzel is teret engedve a gyomorsav okozta kellemetlen tüneteknek.

A folyamat "ördögi körként" működik: a nyálkahártya károsodása miatt kialakuló gyulladás tovább ront a nyelőcső mozgásán, ami még súlyosabban károsítja annak védőfunkcióját. Az így kialakult folyamatos maró hatás hosszútávon fekélyek kialakulásához vezethet, különösen súlyos szövődményként pedig daganatos megbetegedések megjelenését is okozhatja. A probléma időben történő felismerése kulcsfontosságú a betegség sikeres kezelése szempontjából.

A reflux fajtái

A „klasszikus” savas refluxon túl a gyomortartalom fizikai és kémiai tulajdonságai alapján megkülönböztetünk még epés refluxot és gáz refluxot, ugyanis a gyomorsav mellett más károsító anyagok is érintkezhetnek a nyelőcsővel.

1. Epés reflux esetén a beteg nem csak a gyomorsav visszafolyása miatti maró érzést észlelheti, hanem ezt kísérheti folyamatos hányinger, és a szájban érzett keserű íz. Normális esetben az epe nem jut fel a gyomorba és onnan a nyelőcsőbe, vagy akár a garatba. De ha a gyomornak motilitási zavara van, helytelen az alsó záróizom működés, amihez esetleg még nyelőcső záróizom elégtelenség is társul, akkor ez megtörténhet. Ilyenkor zöld színű, nagyon keserű váladékot köhög fel, vagy hány ki a beteg.

2. Gáz reflux esetén a folyékony halmazállapotú savas gyomortartalom nem jut vissza a nyelőcsőben, csak a savas kémhatású gázok szállnak fel (pl. böfögés során), ezek okozzák a panaszokat. Igazolása nyelőcső pH-impedancia vizsgálattal lehetséges.

Ezért fontos kezelni a reflux betegséget

Heti rendszerességgel jelentkező típusos refluxos tünetek esetén szinte biztosan GERD áll a háttérben. A reflux ugyanakkor alattomos betegség, mivel gyakran nem jelentkeznek a tipikus tünetek, hanem a gyomorégés jelei nélkül károsítják a nyelőcső nyálkahártyáját. Ez az ún. csendes vagy néma reflux.

A gastrooesophagealis reflux oesophagitis nélkül diagnózis arra utal, hogy a kialakult refux még nem okozott nyelőcsőgyulladást (oesophagitis). Kezelés nélkül hosszútávon a reflux azonban súlyos szövődményekhez vezethet, amik érinthetik a nyelőcsövet (nyelőcsőgyulladás nyomán kialakuló szűkület, hegesedés, fekély, perforáció, vérzés, nyelőcsőrák), illetve egyéb szerveket is (például tartós köhögés, fogszuvasodás, fül-orr-gégészeti panaszok).

Az állapotban étrendi és életviteli változtatásokkal már javulás érhető el. A rendszeres testmozgás, a gyakori kis adagú étkezés, irritáló élelmiszerek elhagyása kedvezően hat a refluxra. Ezen felül gyógyszeres kezelés (PPI, H2 receptor blokkolók, szukralfát hatóanyagú nyálkahártya bevonószerek, prokinetikumok), illetve (nagy méretű rekeszsérv esetén) műtéti lehetőség áll rendelkezésre a GERD kezelésében.

Folytatás A reflux tünetei | A reflux kezelése | Reflux diéta

Orvoskereső Orvosok a következő szakterülettel: gasztroenterológus

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Debreczeni Anikó, általános orvos
Aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász