A gyomorfekély diagnosztizálása és kezelése

A gyomor- és nyombélfekély megfelelő gyógyszeres kezeléssel kontrollvizsgálatok mellett otthon is jól gyógyítható, ám a szövődménnyel járó esetek természetesen kórházi ellátást igényelnek.

A gyomorfekély diagnosztizálása

A gyomorfekély és a nyombélfekély diagnosztizálásának legbiztosabb eszköze az endoszkóppal végzett gyomortükrözés. A kivizsgálás másik eszköze volt korábban a kontrasztanyagos gyomorröntgen vizsgálat, de ez manapság az endoszkópia mellett egyre inkább a háttérbe szorul, inkább nyelészavar kivizsgálása során kerül előtérbe. A gyomortükrözéssel szemben a röntgenvizsgálat hátránya, hogy a fekély pontos mérete, mélysége, esetleges rosszindulatú elfajulásra utaló jelei nem ítélhetők meg, továbbá a vizsgálat 5-10 százalékban negatív lehet a fekély jelenléte ellenére is.

Az endoszkópos gyomortükrözés további előnye, hogy a vizsgálat közben szövettani mintavétel is lehetséges a fekélyből. A kezelés megkezdése előtt a rosszindulatúságot biztosan ki kell zárni, a szövettani mintavétel segítségével az esetleges Helicobacter pylori fertőzésen túl az esetleges rosszindulatú folyamatok diagnosztizálhatóak vagy kizárhatóak.

Részletesen Mikor szükséges és hogyan zajlik a gyomortükrözés?

Mivel a gyomor-, illetve nyombélfekélyt az esetek jelentős részében a Helicobacter pylori (H.pylori) baktérium okozza, kötelező az UBT teszt (ureakilégzési teszt) elvégzése a fertőzés kizárására. A teszt pozitivitása esetén a fertőzöttség megszüntetése érdekében eradikációs terápiát kell folytatni.

A vizsgálatok ismétlése mindaddig szükséges, amíg a gyógyulás biztosan be nem következik.

A gyomorfekély kezelése szövődménymentes esetben

A gyomorfekély és a nyombélfekély megfelelő gyógyszeres kezeléssel és életmódváltással otthon is jól gyógyítható, csak végső esetben kerül sor műtétre. A terápiát meghatározza a beteg életkora, életkörülményei, egészségi állapota és eddigi betegségei. Fontos tényező a betegség kiterjedése, állapota, és hogy van-e gyógyszerérzékenysége a betegnek.

1. Életmódváltás

Enyhébb, szövődménymentes esetben is fontos a fizikális kímélet 3-4 hétig, ha lehetséges, környezetváltozással. Ajánlott az életkörülmények rendezése, a stresszt, szorongást kiváltó tényezők megszüntetése, vagy kezelése. Elengedhetetlen az is, hogy a beteg hagyja el a károsító tényezőket (alkohol, dohányzás, fekélyt okozó gyógyszerek), valamint változtasson táplálkozási szokásain.

Gyomorfekély és nyombélfekély esetén gyakori, kis mennyiségű étkezés szükséges, mely a gyakorlatban 2-3 óránkénti étkezést jelent. Kerülendők az erős, fűszeres, meleg és zsíros ételek, a hagyma, a fehér bor, a kávé és az édességek fogyasztása. Ha a gyomor ürülése nehezített, akkor a pépes, folyékony ételek ajánlottak.

Részletesen Gyomor- és nyombélfekély diéta

2. Gyógyszeres kezelés

A gyomorsavra ható készítmények

• H2-receptor-antagonisták (pl.: ranitidin, famotidin): ezek a gyógyszerek a gyomorsavtermelést gátolják. Hatásukra a betegek 80 százaléka 4 hetes kezelés után panaszmentessé válik. A vesén keresztül választódnak ki, ezért veseelégtlenség esetén a dózist csökkenteni kell. A protonpumpagátlók megjelenésével kissé a háttrébe szorultak, és inkább a reflux betegség leépítő kezelésekor alkalmazzák.

• Protonpumpagátlók, PPI (pl.: omeprazol, pantoprazol) - A protonpumpagátlók erősebben képesek gátolni a savelválasztást azáltal, hogy a savat termelő gyomorsejtek működését gátolják. Felezési idejük hosszabb, ezért elhagyásuk után a savelválasztás kb. 2-5 nap múlva válik ismét normálissá. Mellékhatása, hogy megnöveli a gyomorban a hyperplasticus polypok kialakulásának esélyét, valamint csökkenti egyes gyógyszerek (pl. vas, digoxin) felszívódását.

• Savlekötők (antacidák): adásuk célja a képződő sav semlegesítése. Alkalmazásuk során számolnunk kell bizonyos mellékhatásokkal. Az alumínium-hidroxid- és kalcium-karbonát-tartalmú szerek székrekedést okozhatnak, míg a magnéziumot tartalmazó készítmények hasmenést idézhetnek elő. Az alumínium-hidroxid ezenkívül képes bizonyos gyógyszerek (például szívgyógyszerek, véralvadásgátlók) megkötésére, így különösen figyelnünk kell arra, hogy egyidejűleg ne szedjük őket. Veseelégtelenség esetén alkalmazásukkal legyünk óvatosak, mert rontják a vesefunkciót.
  A savlekötők bevétele az étkezés után 1-3 órával ajánlott, olyankor, amikor a gyomor már üres és védtelen a savhatással szemben. A protonpumpagátlók és a H2-receptor-blokkolók elterjedése óta használatuk csökkent.

• Filmképző szerek (pl.: sucralfat, kolloidális bizmut): a nyálkahártyán filmszerű, nem oldódó réteget képeznek, így védve azt a savi hatással szemben.

A kezelés kezdetétől számított 4-6 hét múlva a gyomortükrözés ismétlése szükséges a kezelés hatékonyságának megítélésére.

Részletesen A protonpumpagátló gyógyszerek működése

Eradikációs terápia Helicobacter pylori fertőzés esetén

Igazolt H.pylori fertőzés esetén a baktérium kiirtására úgynevezett eradikációs terápiát kell alkalmazni. Ez különböző gyógyszerek, protonpumpagátlók és antibiotikumok kombinált alkalmazásából áll, 14 napon keresztül. Az eradikációt követően célszerű a fekély néhány hetes további kezelése protonpumpagátló gyógyszer szedésével.

A baktérium eradikáció sikeres voltáról a kezelés befejezése után 4-6 héttel, arra alkalmas diagnosztikai módszerrel kell meggyőződni (UBT teszt, gyomortükrözés). A magyarországi gyakorlatban gyakran fordul elő az, hogy előbb hármas kombinációs terápiát alkalmaznak és az ismételt teszt sikertelensége (pozitivitása) esetén nyúlnak négyes gyógyszerkombinációhoz.

Részletesen A Helicobacter pylori és kivizsgálása, kezelése

3. Sebészi megoldás

A legtöbb gyomorfekély és nyombélfekély sikeresen kezelhető gyógyszerekkel, de ha már a három hónapos kezelés alatt sem gyógyul, szükségessé válhat a sebészi megoldás (Bilroth-féle rezekció).

Sebészi beavatkozást tesz szükségessé az endoszkóposan nem uralható vérzés, a fekély perforációja, ballonos tágítással sem kezelhető pylorus stenosis, a fekély rosszindulatú elfajulása.

Sajnos a sebészeti beavatkozásoknak is lehetnek szövődményeik: pl. dumping-szindróma, afferens kacs szindróma, hasmenés, emésztési és felszívódási zavarok, valamint a gyomorcsonk rákos elfajulásának esélye a műtét után 20-25 évvel négy-ötszörösére nő.

A gyomorfekély kezelése szövődmények és kiújulás esetén

Vérzés esetén annak endoszkópos úton történő csillapítása szükséges. Ennek alkalmával a vérző ércsonkot fémklippel lekötik, illetve környékét vérzéscsillapító anyaggal infiltrálják. Ebben az esetben protonpumpagátló adása szükséges megemelt dózisban, az első néhány napban infúzióban.

Gyógyulás esetén a kiújulás megelőzéseként a gyógyszer további adására van szükség, napi egyszeri dózisban (este), három hónapon keresztül. Ennél hosszabb ideig történő adása olyan betegek esetén indokolt, akiknél a műtéti kockázat nagy, akik véralvadásgátló kezelés alatt állnak, vagy fekélyt okozó gyógyszerek adása nem kerülhető el.

Minden egyes kiújulás növeli a szövődmények kialakulásának valószínűségét, ezért a korai kiújulás elhárítására három hónapos, tartós receptorblokkoló vagy protonpumpagátló kezelés szükséges. Ezt követően egyénre szabott kezelés megállapítása szükséges.

Részletesen A gyomorfekély szövődményei

Forrás: WEBBeteg
Orvos szakértőnk: Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász
Aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász