A terhesség és a reflux - Milyen kezelés ajánlott?

A terhes nők kb. 80%-ában fordul elő úgy nevezett refluxbetegség, mely a gyomortartalomnak a nyelőcsőbe történő időnkénti visszajutását jelenti. Ez enyhébb, vagy súlyosabb tüneteket okoz, az anyai életminőséget jelentősen ronthatja. Sokáig gyógyszeres kezelést nem ajánlottak a savcsökkentőkkel kapcsolatos kellő tapasztalat hiányában.

Terhesség során gyakori panasz a gyomorégés, savas felböfögés, az állandó hányinger, esetleg hányás. Szerencsére a hányinger többnyire a terhesség első harmadának befejeződését követően megszűnik, de vannak, akiket a szülésig elkísér. A hányingernek, hányásnak több oka lehet. Az utóbbi évek kutatási derítették fel, hogy a terhesek egy nagyobb csoportjában reflux betegség áll a háttérben, még akkor is, ha a típusos gyomorégés, savas felböfögés hiányzik.

Úgy tartják, hogy terhesség alatt a reflux gyakoribb előfordulásának oka a megváltozott hormonszintek által provokált simaizom ellazulás, mely rontja a nyelőcső alsó záró izmának a működését. Ehhez előrehaladott terhességben a hasűri nyomás fokozódása is hozzájárul. A hormonális változások rontják a gyomor mozgását, lassítják az ürülését. A panaszok leggyakrabban gyomorégés, vagy savas felböffenés formájában jelentkeznek.

Fontos az életmódváltás, de gyógyszerre is szükség lehet

Enyhe esetben többnyire elegendő életmódbeli változtatásokat javasolni (gyakori, kis mennyiségű étkezés, korai vacsora, ágy fejvégének megemelése, mentolos ételek és rágógumi kerülése, kávéfogyasztás mellőzése, stb). Előfordul azonban, hogy súlyosabb tüneteket, állandó kellemetlen hányingert, vagy visszatérő hányást okoz, mely a terhes nő életminőségét jelentősen rontja. Vizsgálatok szerint amennyiben hányingerrel társult reflux betegség esetén savcsökkentő terápiát alkalmazunk, a hányás és a hányinger is csökken.

Természetesen a terhesség során a legfontosabb kérdés minden gyógyszeres kezelés esetén, hogy a gyógyszernek nincs-e olyan mellékhatása, mely a magzat fejlődésében kárt okoz, nem provokál-e koraszülést, vagy spontán abortuszt. Tekintettel arra, hogy a terhesség egy tartós, de mégis csak átmeneti állapot, a nem kívánt szövődmények pedig nem csak súlyos lelki terhet jelentenek, de a kártérítési perek miatt anyagi következményekkel járnak, a gyógyszergyárak nagyon óvatosan szinte minden gyógyszerre ráírják, hogy megfelelő tapasztalat hiányában a gyógyszereket terhesség és szoptatás ideje alatt nem ajánlják.

Ez a legtöbb esetben csak annyit jelent, hogy nincs meg a kellő számú humán vizsgálat, amely bizonyosan kizárná a mellékhatást, ezért a terhesek inkább ne szedjék. Nincs ez másképpen a savcsökkentő gyógyszerekkel sem. Annak ellenére, hogy gyűlnek a tapasztalatok arra vonatkozólag, hogy nem károsak a magzatra nézve, még az alkalmazási előíratokban az szerepel, hogy nem ajánlott. Számos eredmény van azonban már a birtokunkban.

Milyen gyógyszeres kezelés ajánlott?

Állatkísérletek során a sav megkötését szolgáló úgy nevezett antacidák (savlekötők, savközömbösítők) nem okoztak fejlődési rendellenességet, ezért alkalmazásuk első vonalbeli kezelésként ajánlott. Azonban nagy dózisban szedésük nem ajánlható, sok estben pedig kis dózisuk nem kellően hatékony.

A hagyományos háztartási szódabikarbóna szintén nem ajánlható, mert bizonyos körülmények között az anyai és a magzati sav-bázis egyensúlyt felboríthatja, valamint folyadék visszatartással jár.

Amennyiben csak nagy dózisú savlekötővel uralhatók a panaszok, helyesebb tovább lépni és a savtermelést csökkentő H2 receptor-blokkolót alkalmazni. A terhességük korai szakában lévő, H2 receptor-blokkolót szedő terhes adatait feldolgozva kutatók azt találták, hogy sem a fejlődési rendellenességek, sem a spontán abortusz, sem a koraszülés előfordulása nem volt gyakoribb ebben a csoportban, mint a gyógyszert nem szedők esetén. Ezek alapján úgy tűnik, biztonságosan szedhető gyógyszernek tartható várandósok számára.

Amennyiben a H2 receptor-blokkolók sem kellően hatékonyak, a hatékonyabb protonpumpa-gátlók (PPI) adása lehet a következő lépés. A terhesek eddigi nagy elemszámű vizsgálatai során szintén nem észleltek káros mellékhatást, így az eddigi eredmények szerint ezek a készítmények is veszélytelenek a magzatra nézve. A témában született legátfogóbb kutatás 841 ezer, 1996 és 2008 közötti születést vizsgáltak meg, és egészen egyéves korukig követték figyelemmel a csecsemők fejlődését. A kismamák közül körülbelül ötezren szedtek gyomorégés gátló gyógyszereket az első trimeszter végétől kezdve egészen a szülés előtti egy hónapig. A kutatók szerint elhanyagolhatóan kicsi a valószínűsége annak, hogy a gyomorsav termelést szabályozó, úgynevezett protonpumpa gátló gyógyszerek (PPI) veszélyeztetnék a magzat fejlődését.

Bővebben A savcsökkentő gyógyszerek működése - Protonpumpa-gátlók | Gyógyszerkereső - Reflux gyógyszerek listája

A fenti eredmények azt bizonyítják, hogy a terhesek reflux betegségének kezelésére a teljes gyógyszeres arzenál rendelkezésre áll. Az óvatosság azonban indokolt. Terhesség esetén az életmódváltástól indulva a gyengébb és régebb óta használt szerektől haladunk indokolt esetben az erősebb hatású, újabb gyógyszerek felé. Többen kedvezően számoltak be a Salvus víz alkalmazásáról, amely akár gyógyszer mellett is alkalmazható. A protonpumpa-gátló szereket egyelőre csak a legsúlyosabb tünetek mellett, és a szükséges legkisebb dózisban kell és lehet alkalmazni terhesekben.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Vitális Zsuzsanna, gasztroenterológus
További felhasznált forrás: MTI/Reuters