Hogyan készüljünk fel egy műtétre?
frissítve:
A műtéteket két kategóriába sorolhatjuk sürgősségtől függően. Ezek alapján halasztható és sürgős beavatkozásokról beszélhetünk. A sürgős műtéteket a diagnózis felállítását követően rövid idő alatt elvégzik, elmaradásuk súlyos, életveszélyes komplikációkat is okozhat.
Ilyen például szülés alatt a sürgősségi császármetszés; egy heveny vakbélgyulladás, vagy egy karambol következtében megsérülő lép is. Ilyenkor nincs idő a minden szempontból tökéletes felkészülésre, hiszen a beteg élete a tét, de azért a kritikus pontokra ilyenkor is figyelnek szakorvosaink, s az illetőnek, csak csupán azért, mert aznapra nem volt műtétre előjegyezve, nem kell a legrosszabb kimenetellel számolnia.
A halasztható műtétek a fentebb említettől abban (is) különböznek, hogy marad idő a műtét eltervezésére, a műtétre való legmegfelelőbb felkészülésre s a legoptimálisabb idejének kiválasztására. Ilyen a mandulaműtét, a csípőízületi protézis beültetése vagy akár az epekövek eltávolítása is.
Mit is jelent a műtétre való felkészülés?
Természetesen a „lelki ráhangolódáson” túl egy sor olyan teendő van, melyek elvégzése/betartása még inkább biztosíthatja nemcsak a műtét legjobb kimenetelét, sikerességét, de a beavatkozást követő mihamarabbi felépülést is.
Legelőször a műtétet indikáló, javasló orvos részletesen ismerteti a tervezett beavatkozást, annak várható következményeit és lehetséges szövődményeit. Emellett a beteg felvilágosítást kap a műtét elmaradásából származó egészségkárosodás kockázatáról is.
A tájékoztatott beleegyezését követően, minden műtét előtt laborvizsgálatot (vér, vizelet) végeznek, sőt, a legtöbb helyen már az orr-torokváladék tenyésztésének eredménye is szükséges a műtő ajtajának átlépéséhez. Értelemszerűen, ezekben bármilyen eltérés befolyásolhatja a tervezett beavatkozás időpontjának kitűzését is.
A leletek birtokában következik az altatóorvossal történő megbeszélés. Itt egy rövid belgyógyászati jellegű vizsgálatot követően, igen részletes kórtörténet és családi anamnézis felvétele történik, különös tekintettel a korábbi betegségekre és szedett gyógyszerekre. Ezek között ugyanis több olyan van, amit a műtét előtt vagy ki kell hagyni pár napig, vagy egy másik formára kell átváltani: erről a szakorvos minden esetben részletes felvilágosítást és tanácsot ad. Ilyenkor a betegnek lehetősége van az altatással, érzéstelenítéssel, fájdalommal kapcsolatos további kérdéseire is választ kapni.
Mindezek mellett, a műtétet megelőző pár napban érdemes könnyű ételeket fogyasztani, bőséges folyadékbevitellel. Körömlakk, ékszerek nem vihetők be a műtőbe!
A legtöbb esetben az operáció előtti napon megtörténik a kórházi felvétel: ilyenkor már a szakképzett ápológárda gondoskodik a megfelelő étrendről, a műtét napján szükséges koplalásról, a szedhető gyógyszerek elbírálásáról. Azoknak, akik csak aznap kerülnek osztályra, érdemes nagyon pontosan betartani a kapott orvosi utasításokat (pl. éjféltől szájon át semmi), ellenkező esetben akár a műtét halasztása is szóba jöhet. Ha az operáció megkívánja, az utolsó napon hashajtás, beöntések is várnak a páciensre.
Sok esetben pár órával a beavatkozás előtt nyugtató-lazító tablettát, vagy injekciót kap a beteg, sőt: akár már az előző éjjel lehetősége van altató bevételére, hogy az izgalom mellett pihenni is tudjon – természetesen csak orvosával való konzultációt követően.
A kórteremből rendszerint hordágyon kerül át a beteg a műtőbe, függetlenül attól, hogy akár még futva is képes lenne eljutni oda. Az előkészítőben megtörténik a katéterezés, a vénabiztosítás branüllel, a fejre kerül a steril sapka, s amennyiben szükséges, itt történik az epidurális érzéstelenítő beszúrása is. S innentől már a sebészé a terep...
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Lesznyák Judit
