Artroszkópia: Hogyan készüljön fel a műtétre és hogyan zajlik a beavatkozás?

Az artroszkópia, azaz az ízület tükrözése egy sebészi beavatkozás. Artroszkópiára sor kerülhet térdízületi és vállpanaszok, könyök-, kéz- és bokasérülések esetén diagnosztikai céllal, de egyben kezelési eljárásként is szolgálhat.

Mi az artroszkópia és milyen esetben alkalmazzák?

Az artroszkópia pusztán diagnosztikai céllal való alkalmazása az utóbbi években egyre ritkább. Az ízületi betegségek diagnosztizálására napjainkban sokkal elterjedtebb módszer a mágneses rezonanciás képalkotó vizsgálat (MRI). Az MRI vizsgálattal az ízületekről igen részletes képek készülnek, ha a vizsgálat során kontrasztanyagot juttatnak egy vénába vagy az ízületbe, akkor még pontosabb képet kap az orvos az ízületek állapotáról.

A terápiás célú artroszkópiát ezzel szemben gyakorta alkalmazzák nagy műtétek helyett, például így pótolják az elszakadt térdízületi keresztszalagot.

Leggyakrabban a térd-, a váll-, a könyök, a kéz- és a boka ízületeit tükrözik artroszkópos módszerrel, meniszkusz- és térdszalag sérülések, impingement szindróma, ízületi belhártya-gyulladás, porcleválás, ganglion és porcsérülések esetén.

Hogyan készüljön fel a páciens az artroszkópiára?

Az artroszkópiára éhgyomorral kell érkezni, vagyis a beteg a műtét napján nem ehet, továbbá nem ihat alkoholt és nem dohányozhat. Fontos, hogy az érintett ízület területén ne legyen be nem gyógyult seb. A beavatkozás előtt az érintett területről a szőrzetet eltávolítják. Fennálló fertőzésről, például megfázásról, akkor is, ha csak kezdeti tüneteket észlel, feltétlenül tájékoztatni kell az orvost. Bizonyos esetben a műtét után a páciensnek szüksége lehet járást segítő eszközre (pl. görbebot, mankó, járókeret). Erről már a műtét előtt gondoskodni kell, illetve meg kell beszélni, hogy a beteggel érkezzen egy segítő személy.

Mi történik az artroszkópia során?

Az ízület tükrözése történhet járó vagy fekvőbeteg ellátás keretében, gyakrabban végzik ambulánsan a beavatkozást. Az operáció történhet teljes altatásban vagy helyi érzéstelenítésben. Az esetleges vérzések megakadályozása érdekében az érintett ízületet ellátó ereket egy mandzsettával elszoríthatja az orvos, erre azonban nem minden esetben kerül sor. A vérrögképződés megakadályozás érdekében a beteg véralvadásgátló gyógyszert (heparin) kap.

Az orvos felnyitja az ízületet, ehhez egy kb. öt mm hosszúságú bemetszést ejt a bőrön. Az ízületi rést steril folyadékkal vagy szén-dioxid gázzal tölti ki, és bevezeti az endoszkópot. Az endoszkópon egy miniatűr kamera található, amin keresztül az orvos egy képernyőn valós időben kap képet az ízület belsejéről, így meg tudja ítélni az ízületi struktúrák, pl. a porcok, meniszkuszok és szalagok állapotát.

Ha kiderül, hogy műtéti kezelésre van szükség, akkor a további orvosi eszközökkel az orvos elvégzi a szükséges beavatkozásokat. Néha a műtét végén az orvos behelyez egy drenázst. A drenázs vagy drén cső egy olyan műanyag cső, ami kivezeti az ízületből a folyadékot, így csökkentve a műtét utáni ödéma kialakulásának kockázatát.

Mire kell figyelni artroszkópia után?

A műtét utáni fájdalom csökkentése érdekében, ajánlott közvetlenül a beavatkozást követően jegelni, kímélni és magasra helyezni az érintett ízületet. Beszélje meg orvosával, hogy szükséges-e fájdalomcsillapítót bevennie, és ha igen, milyen gyógyszert javasol. Ha a térd- vagy a bokaízület érintett, a páciensnek átmenetileg szüksége lehet mankóra.

Rendszerint még az operáció napján, és a műtétet követő harmadik napon orvosi kontrollvizsgálatra kerül sor. Annak érdekében, hogy az ízület a lehető leghamarabb újra panaszmentesen működjön, szakmai felügyelettel kísért gyógytornára van szükség. Főleg a térd- és vállízület esetében nagyon fontos kellő hangsúlyt fektetni az izomzat erősítésére, mivel az jelentős szerepet játszik az ízület stabilizálásában.

Milyen előnyökkel rendelkezik az artroszkópia?

Az artroszkópia előnye a hagyományos nyílt, ízületi műtéti eljárásokkal szemben az, hogy kevesebb fájdalommal jár, a gyógyulás sokkal gyorsabb, az ízület hamarabb lesz újra mozgatható. Több tényezőtől függ, hogy az orvos az artroszkópia vagy más műtéti eljárás mellett dönt-e.

Milyen veszélyei lehetnek az artroszkópiának?

Ritkán kialakulhat ízületi fertőzés, valamivel gyakrabban vérzések léphetnek fel. Ödéma keletkezhet, elsősorban akkor, ha nem helyeztek be dréncsövet. Továbbá előfordulhat lassú sebgyógyulás. Közvetlenül a térdízületi artroszkópia után valamivel nagyobb a véralvadási zavarok, pl. vénás trombózis és tüdőembólia kialakulásának kockázata.

Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; apotheken-umschau.de
Lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos