Penicillin allergia: a többség csak hiszi, hogy allergiás a penicillinre

Az önmagukat penicillin allergiásnak valló betegek költségesebb, sokféle baktériumot elpusztító, vagy az adott esetben kevésbé hatékony készítményt kaphatnak a fertőzések ellen az egyébként szokásos, penicillin tartalmú antibiotikumok helyett. Sok esetben feleslegesen.

A betegek egy része korábbi betegsége ideje alatt csalánkiütés-szerű, duzzanattal járó tüneteket észlelhetett, melynek eredetét sokan az akkoriban szedett, penicillin tartalmú készítményeknek tulajdonították. Az allergiára utaló tünetek alapján, de vizsgálatokkal nem igazolt módon, számos beteg tartja magát penicillin allergiásnak. Ezek a betegek a módosított terápia miatt több antibiotikumot szednek, és hosszabb időt töltenek kórházban egy-egy betegség kezelése során. Ezzel párhuzamosan nő a különböző súlyos fertőzések, antibiotikum-rezisztens baktériumok által okozott fertőzések gyakorisága is.

A penicillin allergia létező gyógyszerallergia, de az Amerikai Asztma, Allergia és Immunológia Kollégium (ACAAI) felmérése szerint a vizsgálat nélkül megállapított allergia valójában csak 2 százalékban helytálló, azaz az érintettek döntő többsége tévesen tartja magát penicillin allergiásnak. A kutatók ezért lényegesnek tartják az allergiateszt elvégzésének, és az allergológussal történő konzultációnak a fontosságára, és az öndiagnózis veszélyeire felhívni a figyelmet.

A penicillin allergia és kivizsgálása

A penicillin allergia tünetei az enyhe, bőrpírral és kiütéssel járó panaszoktól kezdve a fulladásos, vagy heves köhögéssel járó rohamokon át a hevesebb reakciókig terjedhet, így akár még anafilaxiás sokk is jelentkezhet, ami orvosi felügyelet hiányában halálhoz is vezethet. A tünetek azonban egyéb problémát, más allergiát is jelezhetnek. Az is lehet, hogy valóban gyógyszerallergiáról van szó, de a panaszokat nem a penicillin, hanem az egyidejűleg beszedett másik készítmény okozta. A kiváltó ok beazonosítása tehát a továbbiak szempontjából mindenképp lényeges.

A penicillin allergia legegyszerűbb vizsgálati módja vérvételből elvégezhető. A vizsgálat akkor is elvégezhető, ha a panaszok évekkel korábban, vagy gyermekkorban jelentkeztek, mivel az immunrendszer élethosszig képes emlékezni allergiás reakcióra. A laborteszt vérvizsgálattal, limfocita-transzformációs teszt segítségével történik. A laboreredmény visszakerül az allergológus szakorvoshoz, aki az eredményt a klinikai képpel összhangban értékeli, és amennyiben szükséges, meghatározza a további vizsgálatokat is. Így születik meg az eredmény, amelyből megállapítható, hogy az illető az adott gyógyszerre allergiás-e, panaszait valóban az adott készítmény, vagy hatóanyag okozza-e.

Amennyiben a teszt pozitív lesz, vagyis bebizonyosodik, hogy a tüneteket valóban a penicillin allergia okozza, a szakorvos a megfelelő készítményt fogja javasolni a penicillin helyett, amit a beteg a továbbiakban baktérium fertőzés esetén biztonsággal szedhet.

Mi okozhat még csalánkiütést?

A csalánkiütés okainak tisztázása sokszor igen bonyolult folyamat. Előfordulhat, hogy a tünetek hosszabb időn át, hetekig is fennállnak, de gyakran elmúlnak, mielőtt a beteg orvoshoz kerül és többet nem is jelentkeznek.

Csalánkiütést azonban nem csak gyógyszerallergia okozhat. A kiváltó okok skálája igen széles: kiválthatják például étrendkiegészítő tabletták, készételekben, italokban lévő tartósító- és színezőanyagok, aromák, de egyes betegeknél hideg szél, vagy bizonyos ételek után végzett testedzés is csalánkiütést okozhat.

Miért fontos a megfelelő antibiotikum alkalmazása?

A felesleges antibiotikum használat legnagyobb veszélye az antibiotikum-rezisztens baktériumok további terjedése. A problémára a WHO ez év áprilisában megjelent jelentése is felhívja a figyelmet. Eszerint az antibiotikumoknak ellenálló baktériumtörzsek terjedésének fő oka az antibiotikumok helytelen használata. Ha a beteg recept nélkül szed antibiotikumot, vagy a receptre felírt gyógyszert az orvos által meghatározott időnél rövidebb ideig szedi, olyan mutációkat okozhat a baktérium törzsben, melyek ellenállóvá tehetik a gyógyszerrel szemben.

Az önmagát tévesen penicillin allergiásnak vélő beteg tehát szükség esetén nem csak a saját szervezetét és pénztárcáját terheli feleslegesen, de hosszútávon hozzájárul a rezisztens baktériumok – főként a Clostridium difficile, methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA), és vancomycin-rezisztens Enterococcus (VRE) – terjedéséhez. Dr. Garaczi Edina ezért azt tanácsolja, hogy aki antibiotikum szedését követően szokatlan tüneteket tapasztal magán: bőrpír, kiütés, netán fulladás érzés, heves köhögés lép fel, végeztessen allergia tesztet.

Szakértő: Dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus - Budai Allergiaközpont