Gyógyító eszközök a testben - Tények és tévhitek az implantátumokról

Nagyon magas minőségi követelményeknek kell megfelelniük azoknak a tárgyaknak, amelyek funkciója a csontok sérüléseinek, kopásainak orvoslása. A szervezetbe gyógyítási céllal beépített eszközök alapanyagát, méretét, rögzítési technológiáját számtalan szempont figyelembe vételével kell kialakítani.

Ismerősén, vagy családtagján keresztül szinte mindenki találkozott már a csontok gyógyíthatóságának kérdésével, de kevesen tudják, milyen anyagokat visel el az emberi szervezet, vannak-e egyéni érzékenységek a felépülést segítő tárgyakkal szemben, vagy mennyi időre szól egy beműtött implantátum.

Annak ellenére, hogy egy baleseti sérülés esetén, amikor gyorsan kell cselekedni, alaphelyzetben nem mi választjuk meg, milyen gyártmányú implantátumot szeretnénk, hasznos tudni, mi kerül a testünkbe, amikor valamelyik csontunk vagy ízületünk gyógyításra szorul. A kívülállók nehezen tudják elképzelni, micsoda precizitást igénylő és milyen változatos eszközöket kínáló terület a testsérülések gyógyulását segítő tárgyak tervezése és előállítása.

A beépített eszközöket implantátumnak, illetve ízületi- és csontkopások esetén protézisnek is nevezi az orvostudomány. A felhasználási területtől függően léteznek traumatológiai, ortopédiai, gerinc- vagy fogászati implantátumok. Traumatológiai implantátumról van szó abban az esetben, ha a beépített eszköz csontsérülés, pl. törés kezelésére szolgál. Ortopédiai implantátumnak vagy protézisnek nevezzük akkor, ha az ízületek elváltozásait, pl. kopását orvosolja.

Milyen anyagok kerülhetnek a testünkbe?

Az implantátumok nagy részének az anyaga fém, egészen pontosan rozsdamentes acélötvözet vagy titánötvözet. Egyes protézisek bizonyos alkatrészei készülhetnek műanyagból (polietilén) vagy kerámiából. Összességében mindegyik implantátumra igaz, hogy speciális tisztaságú és ötvözetű anyagok, amelyeknek szigorú egészségügyi szabványoknak kell megfelelniük.

Az emberi szervezet és az implantátum minimális fizikai-kémiai kölcsönhatásban vannak egymással, mert a titán és ötvözetei inert (kevéssé reaktív) fémek. Éppen e tulajdonságuk miatt használják őket, mert a szervezet nem mutat jelentős ellenreakciót velük szemben.

Arra azonban vigyázni kell, hogy a fémérzékeny páciens ne kapjon acél implantátumot, mert az allergiás reakciókat válthat ki. Ilyen esetben titán implantátumot építenek be. A fémérzékenységet traumás esetekben nem mindig vizsgálják, hiszen életmentő műtétnél nincs erre idő. Ha a páciens érzékeny az acélra, akkor később ki kell cserélni az implantátumot. Ortopédiai eseteknél, azaz hosszú idővel előre tervezhető protézis műtéteknél viszont minden esetben javasolt felmérni, hogy a páciens érzékeny-e a fémekre.

Mennyi ideig lehet a testben egy implantátum?

Ez változó, a páciens alapbetegségétől függ: például egy térdprotézis jó esetben 15-20 évig „működik” rendesen, utána kilazul, vagy eltörik, vagy szár körüli csonttörést okoz. A sérüléseket gyógyító trauma implantátum feladata a törött csontdarabok összetartása. Általában fél – egy év alatt meggyógyul a csont, tehát az implantátum a funkcióját ezután elveszti. Viszont amíg szükség van rá, erős igénybevételnek van kitéve, hiszen a csontra eső terhelés egy részét az implantátum veszi át. Ez az oka annak, hogy sok implantátum felé alapvető elvárás, hogy elég merev legyen, de ugyanakkor valamennyire rugalmas is.

Hogy néznek ki a behelyezett gyógyító eszközök?

Az implantátumok lemezekből, szegekből, csavarokból állnak, illetve kopások esetében a pótlandó csont-területek, ízületek formáját utánozzák. Formájuk nagyon változatos, és a gyógyítandó csonttól és a sérülés típusától függ.

Egy meglepő terület: az implantátum design

Az implantátum design 100%-ban a praktikum jegyében készül. A változatos formák és méretek, a lekerekített szélek a páciensnek szólnak: ahhoz igazodva alakítják ki, hogy milyen csontot, milyen sérülést kell orvosolni, és hogy minél észrevétlenebb maradjon az eszköz a testben. Egyes implantátumok csodálatos színekben pompáznak: ezzel az orvosokat segítik, akik így a műtét során egy szempillantással fel tudják mérni, hogy mely alkatrészek, csavarok hová valók, és behelyezésükhöz melyek a megfelelő műszerek (ezek az implantátummal megegyező színűek). Az implantátum design a gyártótól függ és kihatással van a megmunkálási költségre is, de a termék árának ez csak jelentéktelen részét teszi ki.

Az öt leggyakoribb csonttörés

A kulcscsonttörés:

• a kulcscsont könnyen törik, mert a bőr alatt közvetlenül helyezkedik el
• a törés könnyen felismerhető, mert nagyfokú fájdalommal jár
• leggyakrabban közlekedési baleset vagy sporttevékenység kapcsán fordul elő.

A felkar- és alkartörés:

• felkarcsonttörés előfordulhat a felkarcsont vállízületi végén, a
• felkarcsont középső részén és a felkarcsont könyökízületi végén
• alkart az orsócsont és a singcsont alkotja, melyek külön-külön és együtt is törhetnek.

A csuklótörés:

• általában sporttevékenység esetén fordul elő
• sokszor nem kerül rögtön felismerésre, mert a törés nagy alaki változással nem jár, ezért a beteg későn kerülhet orvoshoz
• törhet a külboka, a belboka és a sípcsont hátsó része
• a törés tünetei könnyen felismerhetők, mert az érintett végtagját a beteg nem, vagy csak nehezen tudja terhelni.

A bokatörés:

• törhet a külboka, a belboka és a sípcsont hátsó része
• a törés tünetei könnyen felismerhetők, mert az érintett végtagját a beteg nem, vagy csak nehezen tudja terhelni.

A lábujjtörés:

• általában az erőbehatás helyén keletkezik a törés
• azon ritka csontsérülések közé sorolhatjuk, melyeknél a rögzítés nem feltétlenül szükséges, de a fájdalomcsillapítás, felpolcolás azonban célszerű.

Mit jelent az implantátumok árai közötti különbség?

Az ár meghatározásában sokat jelent az alapanyag. A speciális elvárások miatt nagyon kevés alapanyag gyártó van, így az alapanyag árak nagyságrendileg azonosak. Befolyásolja az árat a megmunkálási technológia (gépek, eljárások) is. A kisebb cégek, amelyek azonos gépekkel és technológiával gyártanak, mint a legnagyobbak, de a kisebb cégméret miatt kevesebb az általános költségük, versenyképesebb árakon kínálják termékeiket. Ha viszont egy piacon nincs versenytársa egy terméknek, akkor nagyon magasra emelkedhet az ár. Fontos tudni, hogy nem minden esetben igaz, hogy ami drágább, az jobb is.

Kérdések és tévhitek az implantátumokkal kapcsolatban

• Az implantátumok anyaga a platina: régen valóban voltak platina implantátumok, de mára modernebb alapanyagok váltották fel.
• Az implantátum káros a szervezetre: nem igaz, a szabványoknak megfelelő implantátumok biokompatibilis anyagból készülnek, vagyis a szervezettel csak minimális kölcsönhatásba kerülnek, és nem idéznek elő káros elváltozásokat.
• „Ami drágább, jobb” vagy„Ami külföldi, jobb”: ez nem minden esetben igaz. Előfordul, hogy az azonos alapanyagból és azonos technológiával készülő, magas minőségű magyar termék csak az 50-70%-ába kerül a külföldi megfelelőjének.
• „Implantátumot kaptam, szabad-e MR-re (mágneses rezonancia vizsgálat) menni vele?”: az acél implantátumokat általában eltávolítják a csont gyógyulása után. A titán implantátumok elvileg bent maradhatnak az ember élete végéig. Általánosságban elmondható, hogy az implantátumok egyike sem mágnesezhető. Az acélból készült termékeknél azonban az MR vizsgálat során erőteljes hőképződés zajlik, ami egyrészt biológiai problémákat okozhat, másrészt az MR felvétel használhatatlan lesz. Titán implantátumoknál ez a jelenség sokkal enyhébb – de mindenképpen tájékoztatni kell az MR-t végző orvost bármilyen típusú implantátumról.
• „A reptéri fémkereső kapu be fog jelezni?”: elvileg nem, hiszen az implantátum anyagok nem mágnesezhetőek. Ugyanakkor vannak már olyan kapu-szkennerek (nyomtatott fegyverek kiszűrésére), amik érzékelhetik a nem mágnesezhető fémeket is, de ez a probléma egy orvostól kapott igazolással megoldható.
• „Ha magam szeretném megvenni az implantátumot, akkor megvehetem?”: természetesen igen, de azért ez bonyolultabb folyamat, mert az állami kórházban nem ültetik be, mert az implantátum a saját műszerkészlete nélkül nem ültethető be. Minden ember csontozata más és más, éppen ezért minden termékből van egy viszonylag széles méretválaszték (pl. egy sípcsont velőűrszegből hétféle átmérőben 12 hosszméret van, tehát összesen 84 méret). Az, hogy valakinek milyen implantátum méretre van szüksége, nagyrészt a műtőben dől el a beültetés során. Ezért hiába venne valaki egy implantátumot, nem biztos, hogy a vásárolt méret megfelelő.

(Sanatmetal Kft.)