Több tízezer életet menthetnek meg az óriás sztentek

szerző: Cs. K., fordító - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Molnár Dóra, kardiológus megjelent:

A mélyvénás trombózis miatt több tízezer embernek kell élete végéig gyógyszert szednie, ám egy új sebészeti alternatíva képes visszaadni a betegek régi életét.

Toby Richards professzor a University College London Hospital tanácsadó érsebésze, ő végezte el 2017-ben az egyik első sikeres óriás sztent beültetést. Évente 60 000 angol betegnél alakul ki mélyvénás trombózis, mely során a láb mély vénáinak egyikében vérrög alakul ki. Ez általában duzzanattal, testmozgás során jelentkező fájdalommal, és néha a láb fekélyesedésével jár. A mélyvénás trombózis általában az egyik lábat érinti.

Súlyos esetben a vérrög leszakadhat és a tüdőbe jutva potenciálisan életveszélyes tüdőembóliát okoz (a vérrög blokkolja a tüdőartériát, mely a vért a szívből a tüdőbe szállítja). Kezeletlenül hagyva minden tizedik mélyvénás trombózisban szenvedő betegnél tüdőembólia alakulna ki.

A mélyvénás trombózisnak három fő oka van: a véráramlás gátlása, a véna falának károsodása vagy a túl sűrű vér, melynek hátterében állhat bizonyos gyógyszerek szedése, terhesség vagy genetikai hajlam is.

Tovább Hogyan előzze meg a mélyvénás trombózist?

A mozgásképtelenség, mozgáshiány szintén kiváltó ok lehet, mivel ha valaki nem járkál, akkor az alsó lábszár izmainak pumpafunkciója nem segíti a vénás áramlást.

A mélyvénás trombózist általában erős vérhígító gyógyszerekkel kezelik, melyek feloldják a vérrögöt és megelőzik, hogy az blokkolja a vénát vagy a tüdőbe jusson. Ugyanakkor a mélyvénás trombózis maradandó károsodással járhat, olyan elzáródást okozva, ami további vérrögök kialakulását ösztönözheti. Ennek elkerülése érdekében a vérhígítót több hónapig, vagy egy életen át kell szedni. Mindehhez rendszeres vérvizsgálatra is szükség van annak ellenőrzésére, hogy a beteg a megfelelő dózist kapja-e.

Az óriás sztentekről

A szóban forgó, új típusú műtét mindezzel ellentétben összesen csak 90 perces beavatkozás, amely megszabadítja a betegeket az élethosszig tartó gyógyszeres kezeléstől. Sok beteg esett már át a szív artériát megnyitó sztent beültetésen, azonban az eljárás véna esetén nehezebb, mivel az jóval nagyobb és könnyebben összeesik. Köszönhetően az egyre fejlődő képalkotó és sebészeti technikáknak, valamint az újabb típusú sztenteknek, ma már ez a műtéti eljárás is lehetséges. A műtéthez használt sztent csaknem 13 cm hosszú (a szívműtéteknél használtak általában mindössze néhány milliméteresek) és a Nasa által kifejlesztett titán-nikkel vegyületből készült.

Mik a kockázatok?

A műtét károsíthatja a vénákat, gyengítheti azokat. A sztent emellett megállíthatja a véráramot, újabb trombózist okozva. Az eljárást csak nagyobb trombózis esetén ajánlják, kisebbeknél nem.

Nem minden mélyvénás trombózis igényel sztentet, mivel vérhígító készítményekkel a betegség általában jól kezelhető. A fő kockázat a vérzés.

A sztentek ára darabonként kb. £2,500. Egy betegnek általában 1-3 sztentre van szüksége, attól függően, mekkora a károsodás.

Műtét során ezeket a sztenteket a beteg általános érzéstelenítése közben, úgynevezett kulcslyuk sebészeti eljárással juttatják be. Először egy katétert (vékony, flexibilis csövet) és egy cső alakú fémhálót (sztent) vezetnek be a térd hátsó részén, és csúsztatják azokat az elzáródásig – a vérrög általában a köldök és a lágyék között van.

Ezt követően egy miniatűr gépet, az úgynevezett éren belüli (intravaszkuláris) ultrahangot használják, mely a vénába juttatva megmutatja annak károsodását. Ez segít abban, hogy teljes mértékben kezelni tudják a problémát. Miután mindez megtörtént, a vénában egy apró ballon felfújásával kinyitják a fémhálót, ezáltal az kitámasztja, és nyitva tartja az eret a ballon leeresztése után is. Ezt követően a véráramlás normalizálódik a vénában. Az elkövetkező 6 hétben a sejtek benövik a sztentet és azt a helyén tartják, a beteg pedig vérhígítót kap, legfeljebb egy éven át.

A University College Hospital klinikai kísérleti eljárása egy nemzetközi tanulmány része, melynek során a sztenteket már több mint 200 betegen tesztelték. Az általános vizsgálati eredményeket és megállapításokat csak jövőre teszik közzé, de várhatóan kedvező eredményről fognak beszámolni.

WEBBetegForrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító, www.dailymail.com
Lektorálta: Dr. Molnár Dóra, kardiológus

Cikkajánló

A mélyvénás trombózis tünetei és okai

Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Mélyvénás trombózis
A mélyvénás trombózis veszélyes, sokszor halálos szövődményekkel járhat. Ha a vénában kialakult trombus egy része leszakad és az embólus a tüdőbe jutva elzár egy verőeret, halálos kimenetelű tüdőembólia alakulhat ki.
A folsavhiány
A folsavhiány

Természetes folsavforrások.

Torokfájás
Torokfájás

Jó-e a csípős paprika ellene?

Trombózisközpont - Prof. dr. Blaskó György, véralvadási szakértő, belgyógyász, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Trombózisközpont - Prof. Blaskó György, véralvadási specialista
WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
Trombózisközpont - Prof. dr. Blaskó György, véralvadási szakértő, belgyógyász, klinikai farmakológus

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Pászthory Erzsébet

Dr. Pászthory Erzsébet

Gasztroenterológus, háziorvos, belgyógyász szakorvos