Gerinccsatorna-szűkület kezelése korszerű endoszkópos műtéttel

A robotsebészet előfutárának is hívják az endoszkópos beavatkozással, immár hazánkban is elvégezhető, egyes gerincműtéteket. A gerincbetegségek különféle előfordulásai, az azzal járó kínzó, életminőséget ellehetetlenítő fájdalmak, a mozgás beszűkülése, a rendszeres szakorvosi és rehabilitációs kezelések közel 3 millió magyar embert érintenek. Az operációra nem mindenki vállalkozik, még akkor sem, ha azzal jelentősen javulna és enyhülne a gerincbetegségük okozta különböző fájdalom és az egyéb mozgáskorlátozottságok sora.

Dr. Czigléczki Gábor idegsebésszel a speciális műtéti eljárásról, a gerinccsatorna-szűkület endoszkópos műtétjének folyamatáról, annak előnyeiről, lehetőségeiről, eredményességéről beszélgettünk a közelmúltban végrehajtott első, hazai operációkat követően.

- A gerinccsatorna-szűkület az egyik legkínzóbb, szűnni nem akaró fájdalmat okozó s számos esetben csak operációval korrigálható gerincbetegség. Milyen tünetekre figyeljenek azok, akik talán nem is tudják, hogy ez a betegség a szenvedésük oka?

- A kopásos elváltozások miatt a gerinccsatorna belső átmérője is csökkenhet, kialakítva a gerinccsatorna szűkületének klinikai képét. A szűkülethez a kopásos elváltozások következtében kialakult porckorong-előboltosulás és a porckorongsérv is hozzájárulhat. A gerinccsatorna beszűkülése következtében nyomás alá kerülhetnek az ideggyökök, valamint nyaki szakaszon a gerincvelő is. A tünetek változatosak és attól függnek, hogy melyik szinten alakult ki a szűkület. A klinikai gyakorlatban gyakori a többszörös szűkület kialakulása is, melyek miatt a tüneti kép is kevert lehet. Mindez összefügg azzal, hogy a kopásos elváltozások nemcsak egy gerincszintet érintenek. A gerinccsatorna-szűkületek fennállása esetén a tünetek nem specifikusak, vagyis ezek a fájdalmak, kínzó kellemetlen érzések egyéb gerincbetegségek esetén is fennállhatnak.

- A kialakuló egyes gerincbetegségek, így a gerinccsatorna-szűkület is összefüggésbe hozhatók a szinte elkerülhetetlen kopásos állapottal?

- A kopásos elváltozások következtében állandó derék- vagy nyaki fájdalomtól szenvednek a betegek. A gerinccsatorna-szűkület következtében a tűrhetetlenségig fokozódó fájdalom mellett megváltozhat a járás és csökken a járástávolság. A betegek a fájdalom mellett arra panaszkodnak leginkább, hogy bizonyos távolság után meg kell állniuk, nem bírnak tovább menni. Zsibbadás, érzészavar jelentkezhet az érintett ideggyöktől függően. Továbbá kisugárzó fájdalom léphet fel a szűkület által érintett gerincszakasztól függően, gyakran ez is szimmetrikusan mindkét alsó vagy felső végtagon. Testtartási rendellenességek alakulnak ki az erős fájdalmak miatt, melyet izomgörcs kísérhet a rossz testtartás következtében. Egyik legsúlyosabb tünetként izomgyengeség is jelentkezhet a végtagokban.

- A túlterhelt életmódból, a gerincoszlopra is ható kényszertartásból - például a számítógép előtti munkavégzés vagy épp a nehéz fizikai munka - is következhetnek a kialakuló gerincbetegségek? Mikor érdemes, vagy sürgősséggel szükségszerű orvoshoz fordulni?

- A civilizált életmódból adódó fokozott, napi terhelés a gerincoszlop alkotóelemeinek kopásához – degenerációjához – vezet, ami az életkor előrehaladtával erősödik, de esetenként ettől függetlenül is, és más okokból is megjelenik. A lakosság egészét érintő gerincbetegségek jelentős társadalmi, szociális és egészségügyi ellátási problémát jelentenek hazánkban. Világviszonylatban a statisztikák szerint a felnőtt lakosság mintegy 90 százaléka szenved élete során legalább egyszer derékfájástól, mely a betegek jelentős részénél idővel mind gyakoribbá válik, és a mindennapokban tartósan jelen van. Ezek valóban adódhatnak a gerincoszlop túlterheléséből, az állandósult kényszertartásból, a mozgásszegény életmódból, a túlsúlyból és megannyi más, egyénenként változó más és más okból. Magyarországi adatok alapján a derékfájás vagy a gerincproblémák a második leggyakoribb betegség a 14 éven felüliek körében, a magas vérnyomás után. Így ebben a korcsoportban 32-33 százalék, azaz minden harmadik ember érintett lehet. Becslések szerint összességében 1,9-2,6 millió magyar ember szenvedhet különböző gerincbetegségektől. A megelőzés összetett kérdés, amit az örökletes tényezők és az életmód, esetenként bizonyos sérülések is befolyásolhatnak. Sosem szabad legyinteni a panaszokra, főként akkor nem, ha azok rendszeresen visszatérnek, fájdalmat, mozgási, járási nehézséget, zsibbadást, érzészavart okoznak. Minél előbb szakorvoshoz kell fordulni a tartósan fennálló panaszok jelentkezése esetén! A megfelelő diagnózis birtokában választható meg a legmegfelelőbb kezelés. Ha izomgyengeség is fennáll vagy a járás bizonytalanná válik, illetve nyaki gerincpanaszok, tartós, szinte elviselhetetlen nyaki, fejfájdalom, szédülés, kar- és kézgyengülés, zsibbadás, illetve ügyetlen fogás jelentkezik, sürgőséggel fel kell venni a kapcsolatot a szakorvossal. A gerincvelő esetleges érintettségét nem lehet „kuruzslással” gyógyítani.

- Az új és korszerű módszerrel történő endoszkópos gerincsebészeti beavatkozást Budapesten az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben (OKITI-ben) végezték el először a közelmúltban egy erre specializálódott orvoscsapattal. Milyen gerincműtéteket tudnak ezzel a világszínvonalú eljárással végezni, és milyen előzetes vizsgálatok szükségesek?

- Április utolsó napjaiban az új endoszkópos gerincsebészeti módszerrel két betegünket gyógyítottuk meg a nehezen tűrhető gerincfájdalmából. Mindkét operáció eredményes volt, a betegek maguk sem hitték, hogy milyen jelentős, az életminőséget jelentősen javító változást hoz a speciális operáció. A kétcsatornás endoszkópos gerincsebészeti módszerrel a súlyos gerincbetegségek széles köre: porckorongsérvek, gerinccsatorna-szűkületek és csigolyaelcsúszások egyaránt gyógyíthatóak. Az eljárás a robotsebészet előfutárának tekinthető. Az operációt megelőző vizsgálatok nem megterhelőek a betegek számára, alapvetően megegyeznek a hagyományos műtétek előtti kötelező kontrollal, amiből nem maradhatnak ki a képalkotó diagnosztikai felvételek – MRI, CT – sem, amelyek más eszközök mellett, precíz támpontot jelentenek az operáló orvosok számára, továbbá a részletes neurológiai kivizsgálás is úgy zajlik, mint eddig. A vizsgálatok eredménye alapján tudja az idegsebész eldönteni, hogy műtéti vagy nem műtéti kezelés javasolt, valamint ha az operáció mellett dönt, akkor egyértelművé válik, hogy az idegsebészeti beavatkozás melyik fajtája a legmegfelelőbb a beteg számára.

- Mi az endoszkópos műtéttel történő beavatkozás pontos menete, kik alkalmasak erre a beavatkozásra, s milyen jellegű gerinccsatorna-szűkület esetében alkalmazzák, s létezik-e kizáró ok?

- Az újfajta endoszkópos gerincsebészeti eljárással gyakorlatilag a gerincbetegségek széles spektruma gyógyítható, köztük – a korábban felsoroltak mellett –, kiemelt helyen a gerinccsatorna-szűkületek. Gyakorlatilag ágyéki gerinccsatorna-szűkület esetében nincs olyan kizáró ok, amikor endoszkópot ne lehetne használni. Ezzel az eljárással, az érintett gerincszakasznak megfelelően, két apró metszést ejtünk. Az egyiken vezetjük be a nagy felbontású kamerát, míg a másikon keresztül tudjuk a sebészi beavatkozást végezni. A beavatkozás a betegekkel történő megbeszélés alapján, altatásban vagy gerincérzéstelenítésben is végezhető.

- Melyek az előnyei, illetve az esetleges hátrányai az új, endoszkópos gerincsebészeti beavatkozásnak?

- Rengeteg előny sorolható fel, köztük a gyorsabb regeneráció, felépülés, a munkába való visszaállás, kisebb a műtét utáni fájdalom a csekély nagyságú feltárás miatt és a minimális invazivitás okán, a hegesedés is kisebb mértékű s a kórházi benntartózkodás is rövidebb. Összességében az esztétikai végeredmény sem elhanyagolható. Számos más szakmai okra is hivatkozhatunk azt megerősítve, hogy a hazánkban egyedülálló beavatkozás miért és mennyivel előnyösebb a betegek számára. Hátrányokról egyelőre nem tudunk, nem ismeretesek. Az alapos sebészeti felkészültséget muszáj kiemelni, mivel ehhez az idegsebészeti technikához tapasztalt sebészcsapatra van szükség, épp ezért nem tudja bárki és bárhol elvégezni ezt a fajta műtétet.

- Mennyi ideig tart az operáció, és mi a garancia arra, hogy a sikeresség éppúgy garantált, mint amikor hagyományos műtéti eljárással gyógyítják a nagy tudású, tapasztalt idegsebészek a gerinccsatorna-szűkületet?

- Az operáció időtartama másfél-két óra, melyet a technikai előkészületek tovább hosszabbíthatnak. Az endoszkópos eljárás ugyanúgy precíz, ha nem precízebb megoldást kínál a gerincbetegségekben szenvedőknek, mint a nyílt műtétek. Sőt, a nagyobb kamerafelbontás miatt sokkal közelebbről láthatóak a képletek, így a beavatkozások is alaposabban, biztonságosabban végezhetőek el.

- Ha valaki már átesett gerinccsatorna-szűkület nyílt műtétén, de az operált csigolya fölött újabb szűkület és sérv igazolható az MRI-vizsgálattal, akkor mi a teendő, s az esetleges újabb műtét elvégezhető-e az endoszkópos eljárással?

- Operált, akár többször is műtött gerincen a hegesedés korlátozza az endoszkóp felhasználhatóságát, ha ugyanabban a résben kellene a műtétet végezni. Ha a korábban operált gerincszakasztól eltérő helyen alakul ki újonnan szűkület, akkor természetesen az endoszkóp teljes mértékben felhasználható az újabb beavatkozás során.

- Adódik a kérdés, hogy miért alakul ki újabb és újabb gerinccsatorna-szűkület a műtött csigolyaszakasz fölött?

- Egy gerincműtét beavatkozást jelent az ép struktúrába, így a gerinc normál viszonyai, stabilitása felborul. Mindennek a negatív következményei általában az operált szint alatt vagy felett jelentkezhetnek elsőként. A kopásos gerincbetegségek emellett több szinten is jelentkezhetnek egyszerre, így egy gerincszint kezelése ellenére egyéb szakaszokon is fennállhatnak elváltozások, melyek idővel sajnos újabb szűkületet eredményezhetnek. Az endoszkópos beavatkozásban az a csodálatos, hogy a legkevésbé károsítja a még ép gerincszerkezetet, így kevésbé járul hozzá bármilyen hosszú távú negatív következmény, amilyen például az újabb szűkület vagy izomfájdalom megjelenése.

- Mennyi a felépülési idő, s mit kell kerülniük a gerinccsatorna-operáción átesett betegeknek, s mit kell tenniük a gyógyulás, erősödés érdekében?

- Ahogy már említettem, a betegek többnyire két napot töltenek a kórházban, de a későbbiekben az eljárást egynapos sebészet keretében szeretnénk végezni. A mielőbbi hazatérés és az otthoni környezet segíti a gyors gyógyulást. Az endoszkópos idegsebészeti műtéten átesett betegeknek ugyanazokat az utasításokat kell betartaniuk, mint bármilyen gerincbetegséggel élőknek. Kerülni kell a túlzott terhelést, a hajlongást, cipekedést. Figyelniük kell testsúlyukra, és állandó gyógytornával erősíteniük a gerincet tartó izmokat. A betegek felépülése az életkoruktól és az operált gerincszakasz állapotától is függ. Több hónapos, fokozatos felépülésre érdemes felkészülni.

- Sokakban felmerül a kérdés, hogy vajon a társadalombiztosító (TB) támogatja-e ezt a korszerű és egyedülálló gerincműtétet, vagy mélyen a zsebébe kell nyúlnia a páciensnek?

- A beavatkozás jelenleg TB-támogatással is elérhető, de az egyre nagyobb érdeklődés miatt nem szeretnék a kínzó fájdalommal élőket várólistára helyezni, így a későbbiekben magán úton is elérhető lesz.

Tovább Nyaki gerinc operáció a legkorszerűbb idegsebészeti eljárással

Forrás: WEBBeteg
Balogh Mária, újságíró
Orvos szakértő: Dr. Czigléczki Gábor, idegsebész