Ahol a legjobban vigyáznak ránk: a műtő

Ha műtét előtt álló betegeket megkérdezünk, a legtöbben azt mondanák, az altatástól jobban félnek, mint magától a beavatkozástól. Ennek az lehet az oka, hogy ilyenkor az ember érzékeit, tudatát befolyásolják, miközben ő maga minden szempontból tehetetlen, ami nagyon ijesztő.

Élete során szinte minden ember kapcsolatba kerül a kórházak műtőjével. Van, aki betegként belülről látja, van, aki hozzátartozóként csak az önműködő ajtó elől. Aki volt már ilyen helyzetben, biztosan emlékszik, hogy időpontot kapott az aneszteziológushoz, aki mindenféle vizsgálatokra küldte, számtalan kérdést tett fel, a végén pedig elmondta, milyen módszerrel fog dolgozni. Amit mi, átlagemberek tudunk az aneszteziológiáról, az nagyjából ebben ki is merül, így nem is csoda, ha sokan félnek nemcsak attól, ami közben történhet, hanem attó is, ami utána.

Talán itt is igaz, hogy amit ismerünk, az nem annyira félelmetes. A félelmek eloszlatásához segítségül hívtuk Horváth Katalin Beatrixot, az I. számú Sebészeti Klinika aneszteziológiás asszisztensét, aki mesélt a munkájáról, és arról, mi történik a műtőben, amíg mi alszunk.

- Először is mit jelent az anesztézia?

- Az anesztézia ("érzés nélküli", magyarul érzéstelenítés, érzéketlenség) olyan állapot, amelyben az érzékelést részben vagy teljesen blokkoljuk, így a külvilág felől érkező ingereket az idegrendszer nem dolgozza fel. Az érzéstelenítésnek, anesztéziának a különböző módszerei lehetővé teszik, hogy fájdalom nélkül műtétet vagy egyéb beavatkozást végezzünk. Az anesztézia lehet helyi, regionális, általános (altatás) és ezek kombinációja.

- Mit kell tudnunk a különböző módszerekről?

- Az, hogy az aneszteziológus milyen módszert választ, nagyban függ a beavatkozástól, a beteg állapotától és egyéb kisérő betegségeitől. A helyi érzéstelenítést, általában kisebb műtéti beavatkozások elvégzéséhez alkalmazzuk. A nagyobb műtétekhez általános érzéstelenítést, vagyis altatást választunk. A helyi érzéstelenítés csak a fájdalmat kapcsolja ki az operálandó területen.

Ennek lényege, hogy az idegvégződések, vagy a fájdalmat vezető idegek vezetőképességét ideiglenesen felfüggesztjük. A regionális, vagy gerincközeli érzéstelenítés során a leggyakrabban alkalmazott eljárás a spinális és/vagy az epidurális anesztézia. Ezeket például alhasi, gát tájéki, lábon végzett műtéteknél, valamint császármetszésnél alkalmazzák. Ebben az esetben a fájdalommentesség csak oda korlátozódik, ahol a műtéti terület van, miközben ez a beavatkozás tudatvesztéssel nem párosul. Bizonyos nagy hasi műtéteknél az altatást célszerű kiegészíteni epidurális érzéstelenítéssel a műtét alatti, illetve műtét utáni fájdalomcsillapítás érdekében.

Az altatásnak több típusa van. Bizonyos esetekben, rövid beavatkozásoknál nem használnak altatógázt, csak vénába adagolt gyógyszert, amitől a beteg elalszik, nagyobb beavatkozások esetében a mélyebb narkózis elérése érdekében altatógázt is használnak. Főként nagyobb és hosszabb műtéteknél, amikor a beteg légzőizmainak mozgása zavarja a beavatkozást, szájon vagy orron keresztül a beteg légcsövébe vezetnek egy csövet (tubust), mely biztosítja a műtét során, a lélegeztetést, és ezáltal a biztonságos altatást. Ilyenkor a műtét végén természetesen a beteg saját légzése visszatér.

- A betegek műtét előtt általában aneszteziológus orvossal találkoznak, de a műtőben ott vagy vele Te is. Mi a dolga az aneszteziológus asszisztensnek?

-Én, mint aneszteziológus asszisztensnő, „Szundy Baba” őrzöm az alvó beteg álmát. Komolyra fordítva a szót, tényleg ezt teszem. Én vegig ott vagyok az aneszteziológus orvossal együtt. Figyelem a beteg légzését, pulzusát, vérnyomását, hogy van-e fájdalma, és orvosi utasításra gyógyszereket adok. Ezek a legfontosabb feladatok, de ezek mellett rögzítem a beteg paramétereit, vagyis dokumentálom a műtét alatti történéseket.

- Altatásnak hívjuk a mindennapokban, de mennyire hasonlít ez a normál alváshoz?

- Az „altatás” során mindenfajta érzést kikapcsolunk. A fájdalom, a hőérzés, helyzetérzés, mozgásérzés, tapintásérzés is megszűnik és ennek hatása az egész szervezetre kiterjed. Altatás alatt átmenetileg az öntudat is kiesik. Innen ered az altatás kifejezés, élettani szempontból azonban ez az altatás nem azonos az éjszakai alvással.

- A filmekben a műtő tele van mindenféle pittyegő, sípoló, szuszogó gépekkel. Mire valók ezek?

- Ezek a „pittyegő, sípoló, szuszogó gép”-ek őrzik a beteget és segítik az altató orvosok és altató asszisztensek munkáját. Számunkra fontos információkat szolgáltatnak, például hogy van-e fájdalma aktuálisan a betegnek, megfelelő-e az oxigénellátása és ehhez hasonlók. Nekünk kell értenünk ezeknek a működését, hiszen az alvó beteg ezeken keresztül tud nekünk „jelezni”, hogy mire van éppen szüksége. Mivel ő alszik, nem tudja szóban megmondani, hogy „most éppen fáj”, és fájdalomcsillapítót kér.

- Talán a legfontosabb kérdés, ha valaki műtét előtt áll, hogy lehetnek-e problémák altatás közben.

- A mai modern technikának köszönhetően maga az altatás már nem okozhat problémákat. Régen előfordult, hogy a beteg felébredt műtét közben, amibe nagyon ijesztő még belegondolni is, de napjainkban már rendkívül precíz műszerekkel dolgozunk, amik mindent azonnal jeleznek, mi pedig a lehető leggyorsabban tudunk reagálni.

- A filmek hatása lehet, hogy sokan félnek attól, hogy a műtét végén nem ébrednek fel. Ilyesmi tényleg előfordulhat?

- Ahogy mondtam, ma már nagyon modern technikával dolgozunk, aminek köszönhetően a műtét végén az ember felébred. Ez majdnem biztos, hiszen az altatószerek kiürülnek a szervezetből, és nem kapnak utánpótlást. A problémákat nem az altatás szokta okozni, hanem valamilyen komolyabb, addig ismeretlen rendellenesség, betegség.

Tudni kell, hogy lehetőség szerint minden altatást előzetes konzultáció előz meg az altatóorvossal, hogy a beteg állapotától függően döntsön az altatás és érzéstelenítés módjáról, a műtét alatt használható gyógyszerekről. Fontos, hogy a beteg ekkor minden kérdésére választ kapjon, értse, hogy mikor mi fog vele történni, mire számíthat az altatás során és az ébredést követően.

A betegek sokszor jobban félnek az altatástól, mint a műtéttől, azonban nincs még egy olyan időszak a kórházban töltött idő alatt, amikor a beteg biztonságát több szakember és műszer őrizné, mint altatás idején a műtőben.

Forrás: WEBBeteg
Brjeska Dóra, újságíró