Ascites, vagyis hasűri folyadékgyülem

Az ascites (aszcitesz) a hasüregen belül felgyűlő, alapesetben savós folyadékgyülem. Hogyan alakul ki? Mi okozhatja? Mik a tünetei? Hogyan diagnosztizálják? Hogyan kezelhető?

Hogyan alakul ki az ascites?

Bár a mechanizmus összetett, alapvetően a következő folyamat vezet asciteshez, azaz hasűri folyadék (hasvíz) képződéséhez: a hasi vénákban növekszik a nyomás, pang a vér, a nyirokáramlás romlik, az alacsony vérfehérjeszint miatt az érfalon kiáramlik a savós folyadék. Emellé a vese vizeletkiválasztása is csökkenhet, mely tovább növeli a hasba kiválasztásra kerülő folyadék mennyiségét.

Milyen kórállapotok okoznak ascitest?

• a májcirrhosis, vagyis a májzsugor okoz leggyakrabban ascitesképződést
• májelégtelenség
• májdaganat
• szívelégtelenség
• nagyvéna (vena cava) elzáródás, növekvő hasűri nyomás
• Budd-Chiari-szindróma

Ha a hasűri folyadék (hasvíz) nem savós, lehetnek más kórállapotok is a háttérben:

• hasűri fertőzés
• hasnyálmirigy-gyulladás
• daganatos betegség
• kismedencei gyulladáshoz társuló folyadékképződés
• hasi szerv sérülése
• endometriosis
• nyirokérbetegség, -elzáródás
• autoimmun betegség részjelensége

Milyen tüneteket okoz az ascites?

• nő a beteg haskörfogata
• növekszik a testsúly
• előredomborodó has
• köldök elsimul
• köldöksérv alakul ki a belekre helyezett nyomás és a laza hasfali izomzat miatt
• nehézlégzés
• gyengeség, fáradékonyság
• csökkent terhelhetőség
• vizelet mennyisége csökken
• székelési zavarok
• hasi diszkomfort, hasi fájdalom

Milyen szövődményekkel járhat az ascites képződése?

A fokozott hasűri folyadékképződés az alapbetegség által kiváltott tüneteken túl az alábbiakat okozhatja:

• nehézlégzés
• emésztési zavar, reflux
• nyelőcső vénás vérzése
• veseelégtelenség
• májelégtelenség
• szívelégtelenség
• felülfertőződés – bakteriális peritonitis

Hogyan igazolják az ascites jelenlétét, milyen vizsgálat történik a háttér kivizsgálására?

A beteg általános megtekintése, fizikális vizsgálata, a has kopogtatása már igazolja a hasűri folyadék jelenlétét.

Képalkotó vizsgálatként hasi ultrahang történik, mely leírja a hasűri folyadékot, gyakran a gyulladás miatti váladék megjelenése is más már, illetve az ascites miatt nem feltétlenül vizsgálhatóak az egyéb hasi szervek.

Laboratóriumi vizsgálat során általános laborok, vesefunkció, májfunkció, ionszintek, hasnyálmirigy enzimek, összfehérje, albumin meghatározása, vérkép már segítik a háttérbetegség felismerését.

Ha az alapvető labor és képalkotó vizsgálatok nem tárják fel a betegséget, akkor speciális vizsgálatokra is sor kerülhet (pl. hasi CT, májbiopszia, gyomortükrözés, vírusszerológia, bakteriológiai vizsgálat, autoimmun folyamatok kimutatására vérvétel, érfestéses vizsgálat, vagy akár sebészi feltárás).

Az ascites vizsgálata is sok esetben szükséges. A levett minta laboranalízise választ ad a hasűri folyadék összetételére (pl. daganatos sejt jelenléte, gyulladásos sejtek tartalma, baktérium kimutatása).

Hogyan kezelik az ascitest?

Természetesen először mindig a kiváltó okot kell keresni, és lehetőség szerint azt megoldani (pl. májbetegség kezelése). A szövődmények kezelése, a keringés stabilizálása intenzív osztályos feladat súlyos esetben.

Először, vagy enyhe esetben gyógyszeres konzervatív kezelés jön szóba.

Fontos a bevitt só mértékének korlátozása, a folyadékmegszorítás és fehérjeszegény diéta.

Vízhajtó szedése, vérnyomáscsökkentő a hasűri erek nyomásának csökkentésére, a vizelet ürítésének fokozása.

Amennyiben a gyógyszeres kezelés nem elégséges, sor kerül az ascitespunctiora (ejtsd: punkció), hascsapolásra, vagyis a hasűri folyadék szúrására és leengedésére. Ezt akár ambuláns ellátás keretein belül is megoldják. Az orvos a fekvő beteg hasfalát lefertőtleníti, majd az ascites kikopogtatása után, egy protokoll szerint meghatározott ponton bal oldalon megszúrja egy direkt haspunctiora használatos tűvel vagy injekciós tűvel a has falát. A has üregébe kerülve már a tűre erősített szereléken keresztül megjelenik az ascites. Előre meghatározott mennyiségű ascites leengedése (akár több litert is jelenthet) mellett albumintartalmú infúziót is kap a beteg. A beavatkozás előkészületet nem igényel a beteg részéről. Haspunkció után pihenés javasolt. Szövődményként vérzés, fertőzés, romló tudatállapot, veseelégtelenség is kialakulhat.

Fontos a fokozatosság, nem szabad sem konzervatívan, sem az ascites szúrásával hirtelen drasztikusan csökkenteni a folyadék mennyiségét.

Súlyos, terápiarezisztens esetben (természetesen az alapbetegségtől függően) shunt műtétre vagy akár májátültetésre is sor kerülhet.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus