Új orvosi eljárás a pajzsmirigysebészetben
megjelent:
A Debreceni Egyetem Klinikai Központjában (DE KK) újszerű érzéstelenítési eljárást alkalmaznak a pajzsmirigy-operációk során. A műtét alatt a páciens szedált, azaz „bódított”, mégis éber állapotban van.
Különös, de a páciens beszélgethet is az operációt végző orvosokkal, noha ez egy lassult tudati figyelemmel jár. A korszerű, hazánkban most alkalmazott új beavatkozás a betegek szervezete számára kevésbé jelent terhet. Nem kell tartaniuk az altatást követő, gyakorta előforduló, kellemetlen utóhatásoktól. Ugyanez vonatkozik az intubáció lehetséges nehézségeire, ami megterhelővé válhat az operációt követően, főként pajzsmirigyműtét esetén. Kellemetlen utóhatások nehezíthetik a gyógyulást.
A Debreceni Egyetem Klinikai Központjában a nyaki érműtéteket már bő tíz éve helyi érzéstelenítésben végzik a sebészek. A módszer ultrahangvezérelt változatát pedig épp öt esztendeje alkalmazzák. A speciális orvosi eljárást dr. Gyöngyösi Zoltán aneszteziológus vezette be az intézményben.
A debreceni szakemberek az ultrahangvezérelt regionális anesztézia pajzsmirigyoperációknál történő alkalmazásáról egy tudományos kongresszuson hallottak. A tapasztalatszerzés után a módszert is elsajátították, így nagy biztonsággal alkalmazzák a cívisváros klinikáján.
- Dr. Győry Ferenc sebész kollégámmal, az Országos Onkológiai Intézetben, dr. Zelenai Ferenc aneszteziológustól és dr. Lévay Bernadett sebésztől tanultuk meg ezt a kiváló, új eljárást. Szakmai fejlődésünket dr. Fülesdi Béla professzor, az Aneszteziológiai Klinika igazgatója, és dr. Tóth Dezső egyetemi docens, a Sebészeti Klinika vezetője, minden támogatással lehetővé tette a speciális felkészüléshez.
Pajzsmirigyműtétek során mára nem mindenkor van szükség altatásra, s nem is kell intubálni, géppel lélegeztetni, mély narkózisban operálni a betegeket. A jelenleg már alkalmazott, új érzéstelenítési eljárásnak köszönhetően éber állapotban is fájdalom nélkül elvégezhető a beavatkozás. Nehéz elképzelni a laikusoknak, hogy a páciens ébren van, ha bódult állapotban is, miközben a nyakánál ejtett vágással a sebész az operációt végzi. Egy újfajta érzéstelenítési eljárás is nagy jelentőséggel bír a műtét során, így válhat fájdalommentessé az új sebészeti módszer. Ultrahanggal vezérelt regionális anesztézia alkalmazásával csak a megfelelő, kijelölt idegeket blokkolják, érzéstelenítik. Ez a művelet pontosan azon a területen történik, ahol a sebészek a beavatkozást végrehajtják.
- A pajzsmirigy-eltávolításnál a nyaki idegfonat kétoldali felszínes blokádját végezzük el, ami lehetővé teszi az adott terület fájdalom nélküli elérését. Ezt kiegészítjük azzal is, hogy a pajzsmirigytok alatti hézagot is feltöltjük érzéstelenítő folyadékkal, ami a pajzsmirigyet is érzéketlen állapotba helyezi. Ez a korszerű eljárás nagy segítség a sebésznek is, mivel a folyadék, a pajzsmirigytokot elemeli a környezettől. Ennek köszönhetően az jobban látható, könnyebben preparálható – tudatta dr. Gyöngyösi Zoltán.
Sokakban mégis felmerül a kérdés, milyen narkózis létezik annak eléréséhez, hogy a beteg semmit ne érezzen. Speciális szedáló szert alkalmaznak a szakorvosok, mely nem veszélyes. A páciensek valóban semmit nem éreznek, nem érzékelik a körülöttük zajló operációs folyamatot. S az orvosok kérdésére mégis válaszolnak. Ez is az egyik zsenialitása az új műtéti folyamatnak.
Fontos tudni, hogy a pajzsmirigyműtét egyik lehetséges szövődménye a hangszalagok átmeneti vagy teljes bénulása. Ez tipikus rekedtséget okoz. Örvendetes, hogy a korszerű orvosi technikáknak, a kiváló szakmai tudásnak köszönhetően ennek előfordulása kivételes esetben történik meg. A regionális anesztéziában végzett pajzsmirigy-operációnak ez is egy hatalmas előnye, hogy közben beszél a beteg, ha az orvosok kérdezik. Így a hang változása is azonnal megmutatkozik, ami jelzi, hogy a sebészek a hangszalagokat beidegző ideg közelébe jutottak. Így a sérülés szinte teljességgel elkerülhető – mondta dr. Győry Ferenc adjunktus, a DE KK Sebészeti Klinika szakorvosa.
Sajnos hazánkban csaknem kétszeresére nőtt az elmúlt tíz év alatt a pajzsmirigy rosszindulatú elváltozásának aránya. A korszerű diagnosztikai eszközöknek köszönhetően a szakorvosok szerencsére sokkal hamarabb felismerik az elváltozásokat, mint korábban. Az is örvendetes, hogy a pajzsmirigyrák, ha időben felfedezik, az esetek többségében jól kezelhető, gyógyítható. Annak ellenére, hogy nőtt a daganatos előfordulások aránya, az összes rosszindulatú rákos megbetegedés négy százalékát képezi ez a betegség. Az új operációs eljárás nem feltétlenül a rosszindulatú pajzsmirigydaganatok kezelése során alkalmazható beavatkozás. Az erre vonatkozó pontos adatokról később lehet összegző képet kapni.
A rosszindulatú pajzsmirigydaganatokról
Az okok kutatása folyamatos, azt azonban nem zárják ki a szakorvosok, hogy a legnagyobb hajlamosító ok a genetikai tényező. A kezelés és a gyógymód a betegség típusától, valamint stádiumától is függ. Előfordulása elsősorban a 35-60 év közötti emberek közt a leggyakoribb. Sajnos egészen fiatalkorban is megjelenhet, s terjedhet tovább más szervekre. Ezekben az esetekben is legtöbbször a családi örökletes tényező játszik szerepet. A legagresszívabb s egyben legritkább pajzsmirigyrák az „anaplasztikus” típus, mely főként időskorban fordul elő. Gyógyulási esélyét csak az egyedi esetek ismeretében tudják a szakorvosok megállapítani.
A pajzsmirigyráknak nincsenek tipikus tünetei. Sokszor más okból végzett vizsgálat során fedezik fel az elváltozást. Nehezíti a felismerést, hogy a daganat lassan növekszik, így például a nyelési nehézség sem tűnik fel időben. Ráadásul nem okoz sem alul-, sem túlműködő kórképet. A gombócérzés, köhögési inger, nyelési nehézség, a kitapinthatóságának megjelenése intő jel. Ezeket tilos elhanyagolni! Ha bárki hasonló tünetet észlel, elsődleges vizsgálat a nyaki ultrahang, amihez beutalót a háziorvos ad. Senki ne féljen a kivizsgálástól!
| Cím |
| Történetünk sajnos nem egyedi, és nem is jellemző, hogy a páciensek mindenkor időben orvoshoz fordulnak. Neve elváltoztatása mellett adjuk közre a tanulságos esetet. M. Éva 42 éves volt, amikor egy komoly, nyaki idegsebészeti operáción esett át a Budapesti Idegsebészeti Klinikán 17 éve. Elülső feltárásból történt az implantátum és a műcsontok beépítése. Alig épült fel a meglehetősen kellemetlen műtétből, ami egyébként is nehezítette a nyelését, négy hónap múlva egyre inkább olyan érzése volt, mintha gombóc lenne a torkában, amit olykor hányinger kísért. Egy idő után a tömegközlekedési eszközökre sem mert felszállni hányingere miatt az azonnali hányástól félve. Számos belgyógyászati vizsgálaton vett részt, melyek nem voltak kellemesek. A cél érdekében mindent. Negatív volt minden lelete. A gombócérzet, a nyelési nehézség azonban fokozódott. Kiváló háziorvosa ultrahangos vizsgálatra írta elő. Akkor sem a nyaki részt ellenőrizte a szakorvos, hanem a hasi régiót. A nő kérése volt, hogy ha a készülék alkalmas rá, megvizsgálná-e ultrahanggal a nyaki szakaszt a főorvosnő. Megvizsgálta. A doktornő arcán a döbbenet egyértelmű volt. 3,8 centis pajzsmirigygöböt – daganatot – fedezett fel. A válasz a meglévő tünetekre azonnal egyértelmű lett. A riadalom is. Ezt követően öt hónap múlva kapott szakorvosi vizsgálatra időpontot. Újabb döbbenet. Magánorvost keresett, ami 17 éve nem is volt egyszerű. Nem sikerült. Végül a panaszok fokozódása miatt fogadta a Debreceni Klinikán a nemzetközi szaktekintélynek számító sebész. Felgyorsultak a folyamatok, a tét hatalmas volt. A daganatból vett biopsziaminta – melynek vétele nem fájdalmas – nem tette egyértelművé, hogy jó vagy rosszindulatú a göb a pajzsmirigy jobb oldali lebenyén. A neves sebész specialista professzor két héten belül megoperálta a nőt. Ma is emlékszik, hogy amikor ébredezett az operáció után, a zseniális professzor fogta a kezét a kórházi ágya mellett. S csak annyit mondott: ”Másodjára született Kedves hölgyem!” Később kapott magyarázatot erre. A műtét során eltávolított immár 4 centis daganatot azonnal – még a műtét során – patológiai vizsgálatra vitték. Akkor derült ki, hogy nem rosszindulatú kórság állt a gyötrelmek hátterében. Ha az lett volna, igen hamar áttétek keletkezhettek volna. S ha az öthónapos, első kivizsgálás után mondott várakozási időre gondol a nő, olykor még rémálmai vannak. A biopszia eredménye lehetett volna rosszindulatú is. Nem kellett a pajzsmirigy ép területéből egy parányi részt sem eltávolítani. A nő nyakát, ahogy sok év után már nevetve mondja, fél éven belül kétszer vágták át a sebészek más-más okból. Hálás mindkét orvosának. Visszakapta az életét. Ráadásul, a nyakán nem látszik a vágás helye sem. Azt viszont hozzáteszi, hogy ma is igen hosszú időt kell várni a pajzsmirigy-kivizsgálások első „lépésére” is. Az ok ismeretlen. A veszély, a kockázat lehetősége azonban nagy. Neki szerencséje volt. |
Szerző: WEBBeteg - Balogh Mária, újságíró
Orvos szakértő: Dr. Gyöngyösi Zoltán aneszteziológus és Dr. Győry Ferenc adjunktus, a DE KK Sebészeti Klinika szakorvosa
