Térdprotézis-operációt követő rehabilitáció, felépülés
frissítve:
Napjainkban még él az a szemlélet, hogy a térd-, csípőprotézis-műtétre csak időskorban kerülhet sor. Ez a felfogás részben téves, amit számos sportsérülést vagy balesetet szenvedett páciens esete igazol.
Ha a konzervatív kezelések a kínzó fájdalommal járó szenvedést nem enyhítették, gyakorta elkerülhetetlen az operáció fiatalabb életkorban is. A térdprotézis (TEP) beépítésére akkor kerül sor, ha a térdízületi porcállomány teljes kopása, porcfosztottsága a beteg számára elviselhetetlen szenvedést, járásbeszűkülést, az életminőség ellehetetlenülését okozza. Ebben az esetben semmilyen konzervatív kezelés nem hoz javulást. A porc ugyanis soha nem képes visszanőni.
A beavatkozás többnyire három órát vesz igénybe, s előtte a betegnek körültekintő, szigorú szabály szerint történő góckutatáson kell megjelennie. Az altatóorvossal azt is pontosítják, hogy epidurális vagy spinális érzéstelenítéssel, esetleg altatással történik majd a műtét. Ennek eldöntése során az operációra váró személy egészségi állapotát veszik alapul – tudtuk meg dr. Nagy István traumatológus-sebész főorvostól: - A térdprotézis beépítése hazánkban az egyik leggyakrabban előforduló sebészeti beavatkozás, ami életkortól függően is, jelentősen javít a páciensek életminőségén. Léteznek korszerűbb protézisek, főként a magánklinikákon, kétmillió forint közeli áron. A társadalombiztosító által támogatott egyes kórházakban, klinikákon szintén alkalmaznak hasonló, jó minőségű implantátumokat. Azt, hogy ki „kapja” ezt az operáció napján a várakozók közül, többnyire szakorvosi team dönti el a műtét reggelén. Számos egészségügyi intézményben az életkort tekintik alapszempontnak. A kihordási idő miatt a fiatalabbak részesülnek előnyben.
- A műtéti időt többnyire nem ismerik a betegek.
- Ezt nem is lehet pontosan meghatározni. Minden térdprotézis-operációra váró páciens állapota, életkora, a kívánt műtéti eljárás folyamata más és más lehet. Általában három óra hosszáig tart ez a nagy sebészeti beavatkozás gondos altatóorvosi felügyelet mellett. Javaslom a műtétre váróknak, ha a gerincérzéstelenítést választják, vagyis nem a narkózisban történő altatást, tisztázzák az altatóorvossal előre: ébren óhajtanak-e lenni a műtét idején vagy nem.
- A műtét utáni folyamatok a kórházban a gondos ellátás mellett is fájdalommal, számos kellemetlenséggel járnak. Mikor történik az első rehabilitációs mozzanat a frissen operált beteg életében?
- A műtét után 24 órás intenzív megfigyelés alatt állnak a betegeink, akikre szakszerű személyzet precízen figyel, és a speciális műszerek folyamatosan jeleznek. A második naptól, amikor a páciens visszakerül a saját kórtermébe, ahonnan a műtőbe vitték, a gyógytornász aznap megkezdi a szükséges gyakorlatok tanítását. Először fekvő állapotban a lábfejek mozgatását. A speciális térdgéppel az operált láb mozgatását is tanítják. Utóbbi passzív tevékenység a beteg számára, de a térdhajlításnak így is óriási szerepe van. A következő mozzanat, ha nem szédül a beteg, járókerettel, segítséggel muszáj néhány lépést megtennie. Ahogyan stabilabbnak érzi magát, el kell jutnia a mosdóig. Ez hatalmas kihívás, mert sajnos a legtöbb kórteremhez – helytelenül – még mindig nem tartozik mellékhelyiség.
A sebet három hétig nem érheti víz. A sebész a 12. napon kiveszi a varratot, és vízálló sebtapasz kerül a műtött szakaszra. Ha ezt otthon cseréli a beteg, vásároljon hasonló méretű és típusú tapaszt a patikában és olyan fertőtlenítő folyadékot, amire nem allergiás.
- Mikor engedik haza a TEP-beültetésen átesett betegeket, ami után az életük kiszolgáltatott marad hosszú hónapokig.
- Ez is a páciens sérülésétől, gyógyulásától, életkorától, erőnlététől függ. Többnyire 4-5 nap után betegszállítóval térnek otthonukba, előtte a sebész kiállítja a zárójelentést. Itt feltünteti a gyógytornászigényét; a 2 x 14 alkalmas házi gyógytorna szolgáltatást, mely ingyenes. A társadalombiztosító finanszírozza, mivel a speciális gyógytorna elkerülhetetlen része a rehabilitációnak a műtét után. Ezt az igénylést még a kórházba vonulás előtt a családorvosnak kell bejelenteni. Hetente legalább kétszer-háromszor meg kell jelennie a gyógytornásznak a beteg lakásán. Ezt telefonon pontosítják, s mivel hetekig-hónapokig a járás minősége eltér az egészségesekétől, illetlenség túl korai időpontot felajánlani a gyógyulásra váróknak.
- Ha nem megy a gyógytornász mindennap, a megtanult gyakorlatokat a köztes időben is végezni kell?
- Ez így igaz. Természetesen, mindennap legalább 15-20 percig. Ha fáradékonyabb valaki, rövidebb ideig, majd fokozatosan egy nap kétszer is ismételhető a gyógytorna. A szobabicikli használata is nagyon fontos. Ennek megkezdését a gyógytornász állapítja meg. A lépcsőzést is ő tanítja a műtött betegnek, ha elérkezik az ideje. Az utcai sétákat kísérővel lehet csúsztatni a negyedik hónapig is. Pár hétig csakis fél órát. A lakásban érdemes fokozatosan elhagyni a segédeszközök használatát, és a sétákat mindenképpen beiktatni az otthonunkban is. Túlterhelni tilos a műtött lábat!
- Sajnos ezt senki nem közli a betegekkel előre, nincs tájékoztatás a kórházból való távozáskor.
- Helytelen, mert fokozza a bizonytalanságot, kiszolgáltatottságot a páciensekben. Valóban nem sejti senki előre, hogy a „satuérzés”, ami a térd kínzó szorító érzése, egy évig is eltarthat, vagy tovább. Ez zavaró a járás során, az éjszakai pihenést is derékba töri.
- Mi képezheti még a rehabilitáció részét?
- Ha a beteget az otthonába engedjük, a házi gyógytorna az elsődleges, kötelező a gyógyulás érdekében. Vannak, akik térdgépet bérelnek 3-4 hétre, ami költséges, de sokak bíznak benne a torna mellett. Könnyíti a térdhajlítást, a 90 fok elérése alap egy hónapon belül.
Ha igényli a beteg, kórházi rehabilitációs osztályra helyezzük át, ahol intézménytől függően nemcsak gyógytornában részesülhet, hanem más gyógyító kezelésekben is. Előre pontosítani kell ennek az igényét. A COVID-19 járvány miatt jelentősen csúsztak a kitűzött TEP-operációk is, illetve később is a látogatási tilalom életben maradt. Voltak, akik a koronavírus-járványtól való félelem miatt nem akartak a rehabilitációs kezelésen részt venni egészségügyi intézményben. Javasolni szoktuk az otthoni jegelés folytatását, amit a betegek megtanultak a kórházban, 4-6 hétig legalább még viselni kell a kompressziós harisnyát. Addig, amíg a véralvadásgátló tablettát szedik. Ezt a sebész írja fel a kórház elhagyásának napján. Érdemes kenőccsel enyhíteni a fájdalmat, ha a seb teljesen begyógyult. Orvosi tanácsot ilyen esetben kérjünk, ha bizonytalanok vagyunk a hegesedés állapota miatt. Fájdalomcsillapítóra is szükség van a rehabilitáció mellett. A fájdalmat nem kell tűrni. Ez egy komoly, nagy műtét.
| Heller Judit gyógytornász a következtető tájékoztatást adta a TEP-operációt követő rehabilitációról |
| - A szakember által betanított gyógytornagyakorlatokat mindennap végezni kell, amik a gyógyulással arányosan változnak, összetettebbek lesznek. A gyógytorna célja a meggyengült ízület, izomzat erősítése, ami a járást is megkönnyíti. Önállóan kitalált feladatokat tilos beiktatni. Ha eljut a beteg odáig, hogy fél órát, majd egy órát már képes sétálni a szabad levegőn, gyakran elegendő a reggeli 20 perces gyógytorna. Erős, kínzó feszülés esetén a lazító gyakorlatok áldásosak lehetnek. Kezdetben hétszer-nyolcszor ismételjük a gyakorlatokat, majd a tíz-tizenöt sem lesz sok. Ha fáradunk közben, lazítsuk a bokánkat, lábfejünket. Körözzünk, ne rázogassuk! A szobabicikli használatát tíz perccel kezdjük, haladjunk fokozatosan a napi 45-50 percig. Amennyiben fájdalom jelentkezik, nem szabad erőltetni. A pihenésre, a jegelésre fordítsunk figyelmet, akárcsak a vitamindús, kiegyensúlyozott táplálkozásra, bő folyadékbevitelre. Lényeges, hogy a kiszolgáltatott beteget a család semmiképpen ne hagyja magára. Hosszú heteken át a toalettbe, fürdőszobába való eljutás felér egy „speciális” mozgásterápiával. A fizikoterápiás kezelés megkezdésére sajnos kivételes esetben hívják fel a betegek figyelmét. Így a hetedik hónap körül, kérjenek időpontot ahhoz a reumatológushoz, aki a műtét előtt őket kezelte. A pontos rehabilitációs gyógyító „csomag” összeállítása a szakorvos feladata. A szövetregenerációra, a gyulladáscsökkentésre, a fájdalomcsillapításra is fontos hangsúlyt fektetni. A TEP utáni rehabilitáció elsődleges célja, hogy óvjuk a beültetett térdprotézist, a beteg helyes járását stabilizáljuk a gyógytornával, manuálterápiás kezeléssel. A munkába állás egy évet is igénybe vehet, s csak fokozatos terheléssel. |
Ezek is érdekelhetik
Szerző: WEBBeteg - Balogh Mária, újságíró
Orvos szakértő: Dr. Nagy István, traumatológus-sebész főorvos és Heller Judit, gyógytornász
