Mi történik az aneszteziológiai vizsgálaton?

Az altatóorvosi vizsgálat minden sebészeti beavatkozás előtt nélkülözhetetlen. Legyen szó érzéstelenítésről, bódításról, vagy altatásról, az aneszteziológus véleményének döntő szerepe van, mert az ő feladata az optimális és biztonságos anesztéziai módszer kiválasztása, amely lehetővé teszi a műtéti beavatkozás zökkenőmentes lebonyolítását és a beteg kényelmét.

Miért van szükség aneszteziológiai vizsgálatra műtétek előtt?

Az aneszteziológiai konzultáció célja a perioperatív időszakban fellépő komplikációk és az altatással összefüggő halálozás megelőzése és kivédése. Ennek megvalósítására három fontos dolgot vesz számításba az altatóorvos: a beteg általános állapotát, a műtét kiterjesztését és a műtéti érzéstelenítés fajtáját.

A beteg általános állapotára jó leíró eszköz az ASA beosztás, amely széles körben elterjedt (lásd az alábbi táblázatot). Bár a műtéti indikáció felállítása és a műtét típusának megállapítása nem az altatóorvos feladata, a beteg állapotát figyelembe véve egyeztethet a sebésszel a szükséges módosításokról. A műtét típusát és a beteg állapotát egybevetve lehet dönteni az érzéstelenítés típusáról.

Mi történik a konzultáció során?

A betegvizsgálatot több részre oszthajtuk. Első körben az orvos elkéri a beteg összes eddigi orvosi dokumentációját, friss EKG-t, általában egy hónapnál nem régebbi röntgenfelvétel leletét és laboreredményt. Műtétípustól függően más, kiegészítő vizsgálatok is szükségesek lehetnek: baktérium tenyésztés, légzésfunkciós vizsgálat, vércsoport vizsgálat, vérgáz vizsgálat. Ezek alapján az orvos már lát egy általános képet a beteg eddigi műtéti beavatkozásairól, jelenlegi kezeléséről és jelenlegi állapotáról.

Ezután következik egy részletes elbeszélgetés, az anamnézisfelvétel, amely magába foglalja a beteg közeli családjában előforduló krónikus betegségeket, a beteg belgyógyászati betegségeit, allergiáit, érzékenységeit. Apróságnak tűnhet, de különös figyelmet érdemelnek az allergiák: legyen szó fertőtlenítőszerekről, altatószerekről, vagy fájdalomcsillapítókról, fontos az altatóorvos tudomására hozni.

Ilyenkor kérdez rá az orvos az életmódbeli kérdésekre is: fizikai aktivitás, dohányzás, alkoholfogyasztás, tudatmódosító szerek, anabolikus szteroidok alkalmazása.

A vizsgálat külön kitér az eddigi műtétekre, az alkalmazott érzételenítés módjára és arra, hogy ezt a beteg, hogyan viselte. A beteg által rendszeresen szedett gyógyszerekre is rákérdeznek, valamint elmondják, hogy mi az amit változatlanul tovább kell szedni és mi az amit a műtét előtt abba kell hagyni. Általában a krónikus betegségekre szedett gyógyszerek szedését tovább javasolják (magas vérnyomás, autoimmun betegségek), valamint a véralvadást és a vércukorszintet befolyásoló gyógyszerek abbahagyását kérik. Orvosa tudta nélkül étrendkiegészítőket, gyógynövényeket se alkalmazzon, ezek is befolyásolhatják pl. a vérzékenységet. Nők esetében fontos kérdés a fogamzásgátló szedése, a terhesség és a jövőbeli gyerekvállalás kérdése.

Fennállhat az a helyzet is, hogy a páciensnek nem kezelt magas vérnyomása, cukorbetegsége, vagy olyan betegsége (autoimmun megbetegedések, friss stent, friss bypass) van, amik az altatást nem teszik lehetővé. Ebben az esetben konzíliumot kér az altatóorvos más szakembertől, aki beállítja a vérnyomást, a vércukorszintet, vagy véleményt ír arról, hogy a műtét milyen körülmények között történhet meg. Ilyenkor a műtét időpontja értelemszerűen eltolódik, amíg a probléma megoldódik.

Amikor a beteg egészségügyi állapotát felmérték, az altatóorvos felvázolja az érzéstelenítés javasolt módját. Részletesen elmondja, hogy mi fog történni az adott beavatkozás során és válaszol a betegek esetlegesen felmerülő kérdéseire. Amennyiben a páciens tudomásul vette és beleegyezik a javasolt módszerbe, egy beleegyező nyilatkozatot ír alá. Ez tartalmazza az érzéstelenítés módját, szükség esetén a lélegeztetés típusát és ezek esetleges kockázatait, szövődményeit.

Mi történik akkor, ha valaki nem alkalmas az altatásra?

Az altatásnak alapvetően kisebb kockázata van, mint a műtéteknek, így ha a beteg operábilis, nem jelent akadályt az érzéstelenítés sem. Mégis előfordulhat, hogy az altatóorvos nem javasolja az altatást. Ebben az esetben az alábbi lehetőségek vannak.

• Amennyiben a beteg általános állapota nagyon rossz és a műtét halasztható, elő lehet írni fizioterápiát, légzésterápiát, a beteg általános állapotának javítása érdekében.
• Abban az esetben, ha a műtét nem halasztható, javasolhat alternatív érzéstelenítési módszereket, mint például a regionális anesztézia. Ebben az esetben csak az operált területet fogják elérzésteleníteni, így a beteg végig éber marad.
• Ha a beteg általános állapotán nem lehet javítani és a helyi érzéstelenítés nem megoldható, akkor általában az altatást el lehet végezni, azonban a betegnek tisztában kell lennie a fokozott kockázattal.

Összefoglaló

1. A beteg kórtörténetének ismerete segíti az altatóorvost a helyes érzéstelenítési módszer kiválasztásában.

2. A beteg tájékoztatása (miért legyen éhgyomorra a műtét napján, miért vegye ki a műfogsort, miért hagyja el a dohányzást) jobb együttműkődésre bírja a pácienseket, ezáltal is hozzájárulva a biztonságukhoz.

3. Mit kell magunkkal vinni egy aneszteziológiai konzultációra? Az eddigi orvosi dokumentációkat, laboreredményt, röntgenfelvétel leletét, EKG-t, rendszeresen szedett gyógyszerek listáját.

4. Mikor menjünk altatóorvoshoz? A műtét előtt legalább 2-4 héttel.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Kádár Eszter rezidens
Táblázat forrása: Semmelweis Egyetem - Betegbiztonság