Bódítás és altatás - Miben térnek el?
megjelent:
A bódítás és az altatás két különböző módja a tudatmódosított állapot elérésének az orvosi beavatkozások, vagy műtétek során. Mindkettő fontos szerepet játszik, de jelentős különbségek vannak közöttük.
Mi a bódítás?
A bódítás (éber szedáció) egy olyan állapot, amelyben a beteg részben éber marad, de a szedatívumok segítségével nyugodt és kényelmes állapotba kerül. Fontos különbség az altatáshoz képest, hogy a bódítás alkalmával a páciens nyelési, légzési reflexei megmaradnak, tudata hozzáférhető, egyszerű utasításokat végrehajt, de nem éli meg kellemetlennek a beavatkozást.
Az éber szedációhoz általában szedatívumokat használnak, például benzodiazepineket vagy opioidokat. Ezek a gyógyszerek csökkentik az izgalmat és a feszültséget, és hozzájárulnak a beteg nyugodt állapotához. A bódítás alatt fájdalomcsillapítókat is alkalmaznak.
A beteg éber, de rendszerint az eseményekre és a fájdalomra kevésbé reagál. Bár érzi, hogy zajlik a beavatkozás, nem fájdalomingerként éli meg az adott procedúrát. Mivel tudata részben elérhető, ezért együtt tud működni a vizsgáló orvossal: utasításra nyel, testhelyzetet változtat stb.
A beavatkozás során az altatóorvos folyamatosan figyeli a beteget - ennek célja a beteg biztonságának fenntartása és az azonnali beavatkozás, ha szükséges.
Bódítás esetén legtöbb esetben a páciens nem emlékszik a beavatkozásra, vagy, ha igen, akkor homályosan, torzítottan.
Bódítás után a beteg általában 1-2 órás megfigyelés után hazaengedik, abban az esetben, ha van kísérője. Járművezetés a beavatkozással egy napon nem javasolt.
Mi az altatás?
Az altatás (általános anesztézia) egy olyan állapot, amelyben a beteg teljesen elveszíti az eszméletét, és nem emlékszik semmire a beavatkozás során.
Az altatás során nemcsak szedatívumokat és fájdalomcsillapítót, hanem altatószereket, például intravénás anesztetikumokat és izomlazítókat használnak. Ezek az anyagok teljes tudatvesztést és retrográd amnéziát okoznak (a beteg a műtét előtti percekre sem emlékszik).
Mivel az altatott beteg öntudatlan, a nyelési és légzési reflexei kiesnek, az altatóorvosok lélegeztetőgépet használnak a légzés fenntartására. A beteg életfunkciói, úgy mint vérnyomás, pulzus, oxigén szaturáció folyamatos monitorozás alatt vannak, hogy szükség esetén gyors legyen a beavatkozás. Az altatószereket általában folyamatosan adagolják, a fájdalomcsillapítókat és izomlazítókat pedig egyszeri dózisban, valamint a műtét hosszától függően többször is megismétlik.
Altatás és hosszabb műtét után a felépülés is több időt vesz igénybe, ez jellemzően műtéttípustól függően 1 naptól 1-2 hétig terjed.
Melyiket mikor használják?
Az éber szedációt és az altatást különböző típusú beavatkozások során használják. A választás a beavatkozás jellegétől, hosszától, fájdalomtól és a beteg állapotától függ.
A bódítást használják endoszkópos vizsgálatok, például gasztroszkópia (gyomor- és nyombélfiberszkópia), kolonoszkópia (vastagbélvizsgálat) és bronchoszkópia (hörgők vizsgálata) elvégzésére. Hasznos a fogászati beavatkozások esetében is, ide tartozik a foghúzás, a gyökértömés és egyéb olyan eljárások, amelyeket a beteg jobban elvisel egy nyugodt tudatállapotban. Kisebb műtétek elvégzéséhez is alkalmas lehet a bódítás, min például szövetmintavétel (biopszia), bőreltávolítás stb. Radiológiai vizsgálatok esetében, mint például MRI vagy CT, akkor alkalmazzák az éber szedációt, ha a mozdulatlanságot csak így tudják elérni (pl. gyerekek esetében).
Az altatást inkább nagyobb műtétek, mint például szív-, tüdő- vagy hasi operációk során alkalmazzák. A csontok és ízületek műtéti kezelése, például a protéziscsere vagy a csonttörés javítása, gyakran altatásban történik. Az agy vagy az idegrendszer beavatkozásaira, agydaganat eltávolítására szintén altatás alatt kerül sor. Invazív diagnosztikai eljárásokhoz (koronária angiográfia) gyakran alkalmaznak altatást. Gyermekek műtétei során hasznos az altatás, mivel így biztosítható a teljes fájdalommentesség és az emlékezetkiesés. Sürgősségi műtétek (például súlyos sérülések vagy életveszélyes körülmények között) általában altatásban történnek.
Mellékhatások bódítás és altatás során
Hallani olyan esetekről, hogy a bódítás során beadott szedatívumoktól valaki élénkebb, esetleg agresszívabb lesz. Erre az esetre is van megoldás, több szedatívum adása, esetleg tényleges altatás, ha a helyzet megkívánja.
Az altatás során az emlékezés teljesen kiesik, de igen kis százalékban előfordulhat a műtét alatti ébrenlét is (ilyenkor a páciens hallhatja a körülötte lévőket és érezheti a beavatkozást).
Összességében a bódítás és az altatás is gyakran használt módszer az anesztéziában. Annak eldöntése, hogy melyik kerül alkalmazásra az altatóorvos feladata, figyelembe véve és tájékoztatva a pácienst.
Kapcsolódó
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Kádár Eszter rezidens
