Elektrokoaguláció - Az eljárás menete, alkalmazása

Az elektrokoaguláció egy modern orvosi eljárás, amelyet az elektromos áram segítségével végeznek, és széles körben alkalmazzák a bőrgyógyászatban és sebészeti beavatkozások elvégzéséhez.

Az elektrokoagulációs kezelés

Az elektrokoaguláció során elektromos áramot használnak a szövetek vágására és vérellátásuk megszüntetésére. A kezelés során egy nagy frekvenciájú, nagy feszültségű áramot fejlesztő diatermiás készüléket használnak, amelyhez különböző méretű és alakú fejek illeszthetők a leégetendő elváltozás jellegétől függően. Az áram sűrűsége ezen illesztékek legkiemelkedőbb részén koncentrálódik, így használható vérzécsillapításra vagy vágásra.

A beteg valamelyik végtagjára nagy felületű inaktív pólust (földelést) kell felhelyezni. A kezelt területen várhatóan 100-150°C hő képződik, amely az adott elváltozást roncsolja. Az illeszték alakjától függően ezzel a módszerrel vágni lehet vagy rétegről rétegre roncsolni. Az érzést a kezelt terület érzékenysége és az elektromos áram intenzitása befolyásolja.

A betegek általában csak enyhe diszkomfortot éreznek az elektrokoagulációs eljárás alatt, gyakran helyi érzéstelenítést alkalmaznak a kellemetlenségek minimalizálása érdekében. Az égetés során a szaru égéséből fakadóan füst és égett szag keletkezik. Az eljárás során azonban az érintett erek is koagulálódnak, így vérzés nem várható. A kezelés után a betegek általában gyorsan visszatérhetnek mindennapi tevékenységeikhez.

Milyen esetben alkalmazható az elektrokoaguláció?

Az elektrokoaguláció széles körben alkalmazható a bőrgyógyászatban, különféle kórképek és bőrelváltozások kezelésére.

Kiválóan alkalmas

• vírusos szemölcsök,
• nemi szervek vírusos szemölcseinek (condyloma),
• egyéb jóindulatú bőrnövedékeknek: pl. fibroma pendulum, seborrhoeás keratózis, a szemhéj sárgás elváltozásainak (xanthelasma), bizonyos éreredetű elváltozások (haemangiomák, póknaevusok)

eltávolítására.

A leégetendő elváltozást minden esetben dermatoszkóppal, azaz bőrmikroszkóppal meg kell vizsgálni.

A minél szebb sebgyógyulás érdekében a kezelést célszerű a nem napsütéses hónapokban végezni akkor, ha kozmetológiai jellegű a panasz.

Mikor nem ajánlott az elektrokoaguláció?

Bár az elektrokoaguláció számos előnyt kínál, nem minden esetben alkalmazható. Például nem javasolt olyan területeken alkalmazni, ahol a szövetek vastagok vagy az elektromos áram számára nehezen áthatolhatók. Emellett terhes nőknél, valamint olyan egyének esetén, akik keringési problémákkal vagy súlyos egészségügyi állapotokkal küzdenek, óvatosan kell alkalmazni.

Mivel az eljárás során elroncsolt szövetek szövettani vizsgálatra alkalmatlanok, az már nem állapítható meg, hogy az eltávolítás az épben történt-e. Emiatt az elektrokoaguláció rosszindulatú bőrelváltozások és anyajegyek eltávolítására nem javasolt.

Az eljárás előnyei és hátrányai

Az elektrokoagulációnak több előnye is van. Elsősorban minimálisra csökkenti a vérzés kockázatát, mivel az elektromos áram segítségével azonnal koagulálja az érfalakat. Emellett a sebész pontosan szabályozhatja az áram erősségét, így nagyfokú precizitással végezheti el a beavatkozást. Az elektrokoaguláció gyorsabb gyógyulást is eredményez, mivel az eljárás során azonnal záródik az érfal és a seb, legtöbb esetben pedig esztétikailag jobb hegesedés várható.

Ugyanakkor vannak hátrányai is, néhány beteg érzékenyebb lehet az elektromos árammal szemben, és rövid távon kellemetlen érzést tapasztalhat. Az eljárás után enyhe duzzanat vagy vörösség is előfordulhat a kezelt területen. A kezelt bőrfelületet úgy kell tekinteni, mintha égési sérülést szenvedett volna. Az égetés után hámosító kenőcsös kötést kell felhelyezni, amit a beteg otthonában naponta cserél.

Az elektrokoaguláció egy hatékony és széles körben alkalmazható sebészeti eljárás, amely a modern orvostudományban és bőrgyógyászatban számos előnyt kínál. A betegek és orvosok egyaránt értékelik a technika precizitását és gyors gyógyulási időt. Azonban minden egyes esetben fontos, hogy az orvos megfelelően értékelje a beteg állapotát, és eldöntse az eljárás legmegfelelőbb alkalmazási területét.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Kádár Eszter rezidens