Műtéti sebek ápolása

szerző: Huszár Zsoltné dr., szakgyógyszerész - WEBBeteg
megjelent:

Mindannyiunkkal előfordulhat életünk során, hogy valamilyen betegség miatt műtéti beavatkozásra van szükség. Azonban a műtét elvégeztével nem ért véget a folyamat, kezdődik a gyógyulás időszaka, amit érthető okból siettetni szeretnénk. Ráadásul az újfajta műtéti technikák rövidebb benttartózkodást igényelnek, így nagyon gyorsan otthon lehetünk, magunkra maradva rengeteg kérdéssel.

Amire a kórházban kérdezzünk rá

Mielőtt az orvosunk elbocsájt, célszerű összegyűjteni a kérdéseinket és feltenni neki: pl. milyen fizikai terhelést végezhetünk, milyen étrendet folytathatunk, stb. Mivel ilyenkor az ember izgatottabb, nehezebben kapcsol, érdemes leírni az orvos tanácsait, akár visszakérdezni is. Van olyan kórház is, ahol ez a zárójelentésen is rajta van, vagy mellékelnek egy lapot a fontos információkkal.

Elbocsátás előtt az orvos, vagy az asszisztense a steril kezelőben, steril kötszerekkel átköti a sebünket, és ellenőrzi, hogy a seb nyugodt-e. Ekkor érdemes megkérdezni a sebápolással kapcsolatos teendőket is. Mivel a tennivalók a seb méretének, a műtét típusának és a beteg állapotának függvényében mások lehetnek, a pontos szabályokat csak az esetünket ismerő orvos tudja megállapítani.

  • Otthon mi is kötözzük-e a sebünket, vagy szakember végezze? Érdemes nagyon figyelni, ellesni a kötéscsere technikáját, de az is lehet, hogy nagyobb sebnél az orvos fogja átkötözni az általa adott időpontban a sebet, mert ellenőrizni akarja a gyógyulást.
  • Milyen kötszert használjunk? A kórházban alkalmazott kötszerek ugyanis mások.
  • Milyen gyakran kell kötést/tapaszt cserélni?
  • Ha kell kötözni, fertőtlenítsük-e le a sebet?
  • Mikor érheti víz a műtét helyét?
  • Mikor lesz a varratszedés?

Ez az az eset, amikor az orvos utasításait szigorúan be kell tartani.

A kórházból való távozás előtt érdemes feljegyezni az osztály telefonos elérhetőségét, hogy ha problémánk akad, minél hamarabb információhoz jussunk.

A sebápolással kapcsolatos otthoni teendők

Általános higiénia és pihenés

A hazatérő beteg legfőbb feladata az elején a pihenés, és maga is érezni fogja, hogy napról napra nő a terhelhetősége.

Hazaérve nem árt, ha áthúzott ágynemű fogadja a beteget. Mindennap cseréljük a hálóruhát, tisztálkodjunk, és a szokásosnál gyakrabban cseréljünk ágyneműt, hiszen hosszabb időt töltünk benne.

Tiszálkodás

A műtét utáni napokban nem érheti víz a sebet. A mai kötszerek nagy része már vízálló, és teljesen körbe zárja a sebet, de emellett sem árt elkerülni, hogy víz érje az érintett területet, mert véletlenül lelazulhat a kötés. A műtét utáni időszakban kizárólag a zuhanyzás engedélyezett, fürdeni, a műtét helyét áztatni továbbra sem szabad. Ehhez sokszor ötletesnek kell lennünk, van, hogy egy székre lehet szükségünk a tisztálkodáshoz. Óvjuk a kötéseket, tapaszokat a szakadástól, és attól, hogy elkoszolódjanak.

Zuhanyzás során a test többi részének lemosására ne szivacsot használjunk, mert abban különböző kórokozók szaporodhatnak fel. Használjunk inkább puha, jól kiöblíthető, könnyen száradó pamut anyagot, nota bene, akár vehetünk erre a célra a csecsemőknél használt textilpelenkát is. A kötés körüli területet érdemes fertőtlenítő (nem háztartási) törlőkendővel óvatosan körbetörölni.

Kötözés, kötéscsere

A kötszerek biztosítják azt a közeget, amiben gyorsabban gyógyul és regenerálódik a seb, továbbá felszívják az esetleges váladékot is. A vízálló kötszereket így egész nap a seben kell tartani, és csak akkor és olyan kötszerre szabad cserélni, amit az orvos ajánl. A nem vízálló kötszereket zuhanyzás esetén el kell távolítani, majd új, steril darabokkal újrakötni vagy -ragasztani.

Ötlet
A sebtapaszok általában erősen tartják a kötést, és van, hogy nem könnyű levenni őket, pláne, ha nagyobb méretűről van szó. Ekkor patikában kapható sebbenzinnel átitatott steril mullappal töröljük körbe a ragasztós részt, így gyorsabban, fájdalommentesen el tudjuk távolítani. Ez csak a testtel érintkező ragasztós területre vonatkozik, a sebbel érintkező részre ne kerüljön a sebbenzinből. A ragasztó maradványait is hasonlóan távolíthatjuk el.

Kötéscsere során figyelmesen vizsgáljuk meg a sebet, hogy ellenőrizhessük a gyógyulás állapotát, vagy a fertőzés jeleit. Ha minden rendben, az orvosi tanácsok alapján kössük át a sebet. Vigyázzunk, hogy se laza, se túl szoros ne legyen. Kötéscserekor érdemes steril kesztyűt használni.

A kialakuló vart nem szabad piszkálni: lekaparva újra vérzést idézhetünk elő, a gyógyulási folyamat pedig kezdődhet elölről.

A sebkezelésre különösen kell figyelni cukorbetegek esetén, sajnos az ő esetükben lassabb a sebgyógyulás. Ugyanígy figyelni kell azokra a betegekre, akik nem tudnak felkelni, nehogy felfekvés alakuljon ki, amely elfertőződve komoly problémát okozhat.

Lásd még Nehezen gyógyuló sebek kötéscseréje lépésről lépésre

A varratszedést követő sebkezelési tanácsok

A varratszedés általában a 7. nap környékén történik, de alapvetően a műtét nagysága határozza meg, így lehet ennél hosszabb idő is. Eddigre már elérünk oda, hogy a varrat húz, kellemetlen érzést okoz. Kivételével pillanatok alatt megszabadulunk az érzéstől, és maga a varratvétel különösen nem fájdalmas.

Fizikai kímélet

A varratszedést követően is fontos továbbra a fizikai kímélet, hogy a varrat nehogy szétnyíljon, amit az orvos ellenőriz is. Ha valami miatt szükséges (pl. kissé váladékos a seb), az orvos tesz új kötszert a felületre.

Tisztálkodás

Ha már nincs szükség kötszerre, kérdezzünk rá a mosakodásra, általában a varratszedés után már érheti víz a sebet. Ez az első napokban csak tiszta víz. Később használhatunk gyógyszertárban kapható (illatanyag, szín és gyógynövénykivonat nélküli) savas tusfürdőket. A bőrfelszín alapvetően savas pH-értékű (ún. savköpenye van), ami kedvező a jó baktériumoknak, ám nem megfelelő a rossz baktériumoknak. Varratszedés után a bőr felületét érzékeny bőrre való, semleges hatású bőrápoló krémekkel vagy testápoló folyadékkal is ápolhatjuk.

Ha már érheti meleg víz a sebet, és zuhanyozhatunk, ne lepődjünk meg, ha a meleg víz hatásásra a műtött rész kissé pirosabb lesz, esetleg kellemetlen érzéssel jár, ez pár perc alatt elmúlik. Ha napközben is fellép a pirosodás, láz jelentkezik, mielőbb keressük fel az intézményt, ahol a műtétet végezték.

A fürdőzés és szaunázás továbbra sem ajánlott, amíg a seb gyógyulása be nem fejeződött teljesen. A friss seb sokkal érzékenyebb, könnyebben fertőződik el, a szaunában tapasztalható magas hőmérséklet pedig nem váltja ki a kellemes relaxáló hatást, épp ellenkezőleg.

Műtéti hegek

A hegesedés a sebgyógyulási folyamat természetes velejárója, ám a gyógyulás időigényes. A heg viszkethet, fájdalmas lehet, kevés folyadék szivároghat belőle. Az új hegek rózsaszínes vagy piros árnyalata normális, a test természetes gyógyulási folyamatának része.

Amint a heg lezárult és megszáradt, elkezdheti a beteg a hegkezelést egy jó minőségű gyógyszerrel, pl. ami heparin-nátriumot, allantoint, hagymakivonatot tartalmaz, vagy panthenolt. E mellett olyan gyógyszertárban kapható kozmetikumokat is vásárolhatunk, amelyek sebkezelő összetevőket tartalmaznak, hogy későbben már csak alig látszódjon a heg. Ebben is érdemes orvosunk, gyógyszerészünk tanácsát kérni.

A heg masszírozása nagyban segítheti a gyógyulás folyamatát.

A napvédelem talán az egyik legfontosabb dolog a hegkezelés során. A friss hegek gyakran reagálnak hiperpigmentációval az UV-sugarakra, ezért magas fényvédő faktorú bőrnyugtató krémet kell alkalmazni.

Lásd még Kóros hegesedés, sebgyógyulási zavarok

Egyéb panaszok

A sebnek nem csak a bőrünkön, hanem belül is gyógyulnia kell. Ez hosszabb időt vesz igénybe, ezalatt jobban megérezzük a frontokat, szúró, nyilalló érzéseink lehetnek. Amennyiben ezek sűrűsödnek, erősödik a fájdalom a javulás helyett, keressük meg a műtétet végző orvosunkat.

Részletesen Mikor veszélyesek a műtét utáni tünetek?

További tudnivalók

WEBBeteg logóForrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Huszár Zsoltné dr., szakgyógyszerész

Cikkajánló

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Pászthory Erzsébet

Dr. Pászthory Erzsébet

Gasztroenterológus, háziorvos, belgyógyász szakorvos