A hegsérv tünetei, kezelése
A különféle sebészeti beavatkozások után a hegvonalban sérvek alakulhatnak ki. Miért alakulnak ki ezek, és milyen kezelési módok léteznek?
A téma cikkei |
5/1 A sérvek sebészetéről 5/2 A köldöksérv 5/3 A lágyéksérv tünetei, kezelése 5/4 A hegsérv jelei, gyógyítása 5/5 A rekeszsérv tünetei, kezelése |
A hegsérvek létrejöttében számos tényező játszhat szerepet.
A nem megfelelő hasfalzárási technika, a túl szoros hasfali varratok, sebgyógyulási zavarok, sebgennyedés, műtétet követő vérszegénység és fehérjehiány mind szerepet játszhat a keletkezésében.
Mely esetekben alakul ki leggyakrabban?
Bizonyos bemetszési típusok, így pl. a leggyakrabban alkalmazott középvonali metszések, anatómiai jellegükből adódóan eleve hajlamosabbak sérv kialakulására.
A hasfal normális esetekben a következő rétegekből áll: bőr és bőralatti zsírszövet, az ún. musculoaponeoroticus réteg (a hasizmok és bőnyéik), a hashártya. A különféle bemetszések során, ezek rendszerint mind átvágásra kerülnek, és a műtétet követően különféle varratokkal állítják helyre folytonosságukat.
A hasfal tartásáért az izom-bőnye réteg felel. A középvonalban azonban izomszövet nem található, itt a középső egyenes hasizom megerősödött bőnyéje áll ellent az összes, hasat érő húzó- és szakító erőnek.
A műtét után
Műtétet követően, a gyógyulás során a szervezet nem az eredeti szöveteket építi fel a metszésvonalban, hanem egy rugalmatlan, viszonylag jó szakítószilárdságú szövetet, a hegszövetet.
A heg azonban csak max. 85-90 százalékos teherbírású az ép hasfalhoz képest, tehát optimális esetben is könnyebben gyengülhet meg. Ezért találkozik a sebész oly gyakran ezzel a kellemetlen állapottal.
A kezelést az ismételt műtét jelenti. A műtét lényege a csökkent értékű, túlnyúlt hegszövet kimetszése és a hasfal rétegek szerinti újraegyesítése.
A műtétet követően persze megint csak újabb hegszövet képződik, ezért a pontos műtéti technika és a szövetek lehető legkisebb feszülés alatti egyesítése elengedhetetlen. Joggal merülhet fel az olvasóban, hogy így megint csak egy gyengébb szövet keletkezik, nem tűnhet-e szélmalomharcnak hát a sebész munkája?
Korszerű gyógykezelés
A korszerű technika és a különféle szövetbarát anyagok elterjedése, segít a probléma megoldásában.
Napjainkban az 5 cm2-t meghaladó nagyságú hegsérvek műtétjének legfontosabb része, a hasfal hálóval való megerősítése.
A hálók 0.5-1 mm-es sűrűséggel készülnek a szervezet számára tolerálható anyagokból (pl. polipropilén), melyekbe a beültetést követően „belenő” a hegszövet, így egy erős, ellenálló heg képződik.
Aszerint, hogy a háló a hasfalban hogyan helyezkedik el, onlay és sublay technikáról lehet beszélni.
Onlay technika mellett (mely ráfektetést jelent), a hálót az összevarrt izom-bőnye réteg felé, a bőr alatti zsír alá helyezik, néhány csomós öltéssel rögzítve azt. Jó technikával ez is megfelelő eredményt ad, de a hasűri nyomás ilyenkor a háló leválasztása irányában, tehát a gyógyulás ellen dolgozik.
Ezért optimális az, amikor a háló a hashártya és az izomréteg közé kerül, mert a hasűri nyomás a kívánt helyen rögzíti, és még ellenállóbb heg tud így képződni (sublay – aláfektető technika).
Igen nagy hasfalhiány esetén a sérvkapu olyan tág lehet, hogy a direkt zárás egyszerűen technikailag nem kivitelezhető, mert a belek nem férnének el a műtét utáni – a sérv térfogatával kevesebb – hasüregben.
Fogyni kell a műtét előtt
Ez nagy kihívást jelent sebész és beteg számára egyaránt. Nagyon fontos, hogy a beteg a tervezett műtét előtt lefogyjon, és tüdejét légzőtornával erősítse a műtét utáni állapotra. A kisebb hastérfogat miatt ilyenkor a rekeszizom felfelé nyomódik műtétet követően, és ezáltal jelentősen rontja a beteg légzését. A hatás átmeneti, de nem megfelelő felkészítés esetén sok szövődmény forrása lehet.
Technikailag a hasfalhiányt vagy saját szövet felhasználásával (pl. a combizomzat bőnyéjéből vett szövettel), vagy háló beültetésével lehet áthidalni. Ilyenkor azonban speciális, és sajnos igen drága háló válik szükségessé, melynek belső felszíne teflonnal van bevonva, hogy megakadályozza a belek kitapadását.
Hálóbeültetés esetén, a betegek egy-két adag antibiotikumot kapnak a kilökődés gátlása végett. A háló rétegét egy külön nyílásból kivezetett csővel védik a keletkező sebváladéktól, így gyorsítva a beépülést.
A kórházat általában a varratszedés napján hagyhatja el a beteg, de ezt követően még 6 hét fizikai kímélet szükséges a gyógyuláshoz. A hasfalat átmenetileg haskötővel célszerű tehermentesíteni, de ennek tartós viselése nem ajánlott.
A legkorszerűbb műtéti technikát kétségkívül a laparoscopos műtét jelenti, erről – tekintve, hogy elve az összes sérvféleségnél azonos – külön cikkben számolunk be.
Tovább A sérvek legrettegettebb szövődménye
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: WEBBeteg - Dr. Sasi Szabó László, sebész
4/3 A lágyéksérv tünetei, kezelése | | 4/4 | | Következő oldal |