A táplálkozás jelentősége labdarúgóknál
megjelent:
A hosszú hónapokon át tartó, kemény edzésmunkát "agyon lehet ütni" a kedvezőtlen étkezéssel, és a hiányos folyadékfogyasztással. Ahhoz, hogy a labdarúgó a kétszer 45 perces mérkőzés alatt maximális teljesítményt nyújtson, a megfelelő táplálkozásnak és folyadékpótlásnak kitüntetett szerepe van. Lássuk, milyen főbb ismérvekkel jellemezhető a világ legnépszerűbb sportága.
A labdarúgás sport igen magas követelményrendszert támaszt a játékosokkal szemben, hiszen egy mérkőzés alatt összesen 8-12 km-t kell megtenni, amelynek 24 %-a gyaloglás, 36 %-a kocogás, 20 %-a „falkavadászat”, 11 %-a sprint, 7 %-a hátraszaladás, 2 %-a labdavezetés (Reilly, 1996).
Állóképességi tréning |
| Egy 2001-es vizsgálatai szerint 8 hét állóképességi tréning alatt a VO2max 11%-kal nő fiatal focisták körében, emellett 20%-kal emelkedik a mérkőzés alatt megtett távolság, 23%-kal nő a labdabirtoklás, valamint 100%-kal nő a sprintek száma. |
A futballisták magas állóképességgel kell hogy rendelkezzenek, melyet számos vizsgálati eredmény is alátámaszt. Az első osztályú labdarúgók relatív aerob kapacitása 55-70 ml/kg/min. Az átlagos játékintenzitás az ú.n. laktát-küszöb közelében, a maximális intenzitás 80-90 százalékán zajlik. Minél magasabb a játékos aerob kapacitása, annál nagyobb területet képes befutni és annál többet tud sprintelni mérkőzés alatt.
Nem kérdés tehát, hogy a labdarúgó teljesítmény nélkülözhetetlen eleme az állóképesség, vagyis a relatív aerob kapacitás.
A kapacitás változása
A labdarúgás a játék szintjének megfelelően eltérő intenzitású és folyamatosságú futási szakaszokból áll: magas intenzitású sprintek után kocogás, gyaloglás következik alacsony intenzitáson. Ehhez társul a rúgó, ugró, vetődő, fejelő, stb. mozdulatok sorozata, amely 15 százalékkal növeli az energiaszükségletet. Többen vizsgálták a labdarúgók mozgását videó felvétel és szatellit pozicionálás segítségével. Céljuk az volt, hogy megállapítsák a futás mennyiségét mérkőzés alatt. Az eredmények szerint a férfiak átlagban 10 km-t, míg a női focisták 8,5 km-t futnak.
Relatív aerob kapacitás (VO2max) |
| Az aerob állóképességnek lényeges indikátora. Minél nagyobb az aerob kapacitás (maximális oxigénfelvevő képesség), annál jobb az aerob állóképesség. Értéke függ az életkortól, nemtől, edzettségtől, testalkattól. Limitáló faktorai közé tartozik a légzőrendszer, a keringés, oxigénfelvevő és szállító kapacitása és az izmok oxigénfelvevő képessége is. A maximális oxigénfelvevő képességet testtömegre is szokták vonatkoztatni, amely nem más, mint a relatív aerob kapacitás. |
Energia
Ahhoz, hogy izmaink, sejtjeink működni tudjanak, energiára van szükség. Az emberi test a bejuttatott táplálékot energiahordozó molekulává, ATP-vé (adenozin trifoszfát) alakítja át. Miből képződik az ATP? Alapvetően háromféle vegyületből: fehérjékből, szénhidrátokból, zsírokból. Mindhárom tápanyagot a megfelelő étkezéssel, nap mint nap bejuttathatjuk szervezetünkbe.
Fehérjék
Mivel szervezetünkben nincs fehérjeraktár, csak ú.n. fehérjemedence (protein pool) áll rendelkezésre, ezért nagyon fontos, hogy a táplálkozásunkban minden nap szerepeljen a sejtek, enzimek, hormonok, stb. szintéziséhez és működéséhez nélkülözhetetlen esszenciális aminosav mennyiség. Ha mindez nem valósul meg, úgy a létfontosságú fehérjét az izmok leépítéséből nyerjük.
Teljesítmény növelése |
| Egy érdekes felmérésben labdarúgókat kértek meg kétszer 90 perces mérkőzésen való folyamatos játékra (mindegyik csapatból 4 játékos szerepelt a vizsgálatban), először 30% szénhidrát-tartalmú diétát kaptak, majd 65% szénhidrát-tartalmút. Az eredmények szerint, amikor a magas szénhidrát-tartalmú diétát kapták a focisták, 33%-kal jobb teljesítményt nyújtottak a magas-intenzitású futások során. |
Szénhidrátok
Az izmokban, májban tárolt glikogént (cukrot) könnyebben tudja szervezetünk mobilizálni, mint a zsírt. Az izomban raktározott glikogén csökkenése sportteljesítményt kedvezőtlenül befolyásolja, fáradtságérzet kialakulásához vezet.
A glikogén raktárak lemerülése labdarúgó mérkőzés alatt
Szakembereink javaslatai:
- A szénhidrátokban gazdag diéta képes a glikogénraktárak feltöltöttségét garantálni, amely nagyon fontos szerepet játszik a futballisták teljesítményében.
- A labdarúgók étkezése (különösen erős edzésprogram, vagy tétmeccsek előtti napon) 8-10 gr szénhidrátbevitelt kell, hogy jelentsen testtömeg kg-onként (gabonafélék, gyümölcsök, zöldségek, kenyérfélék, tészták stb.).
- Az izom glikogén újratöltését a lehető leghamarabb el kell kezdeni edzés/ mérkőzés után.
(Sportorvos.hu)
