Harcművészetek és sérülések

szerző: Nagy Attila, fordító - WEBBeteg
megjelent:

Minden harcművészet veszélyes és fizikailag megterhelő. A kezdők leginkább húzódásokat és egyéb lágyszöveti sérüléseket szenvednek el, míg a profi és a versenyző harcosok már töréseket és életveszélyes sérüléseket kockáztatnak.

Az egyes harcművészeti ágak népszerűsége folyamatosan növekszik. A szponzorok és a szélesebb közönség miatt a versenyek tétje is egyre magasabb. Ez magyarázhatja az agresszió növekedését, ami a bajnokságokon tapasztalható. A sportorvosoknak felkészülteknek kell lenniük a sérülések széles skálájának ellátásában, az egészen apró húzódástól az életveszélyes – és néha nem látható – sérülésekig.

A károsodások súlyossága egységesen meghatározható annak ellenére, hogy a harcművészeti ágak képviselői a saját stílusukra jellemző technikával dolgoznak. A karatézók például leginkább kézsérülésekre hajlamosak, a dzsúdósok ízületi problémákra, az MMA-sok pedig gyakran nyakcsigolya sérüléseknek vannak kitéve.

Az ideghártya-leválás

Az ideghártya a szemgolyó belső felületén, az azt tápláló érhártyán fekszik. Szövettanilag 10 rétege van, a legkülső sejtsor pigmentált sejtekből áll. Az ideghártya-leválás (ablatio retinae) során a belső 9 réteg válik le a külső sejtsorról.
Az ideghártya-leválás

Enyhe sérülések

Ez a legtágabb kategória, nagyrészt lágyszöveti sérülések tartoznak ide, a zúzódásoktól egészen a részleges szakadásokig, az ízületek rándulásáig. A lábak és a nyak különösen problémás területek. Egy kutatás szerint egy taekwondo ifjúsági versenyen ezer résztvevőnként 21 fej vagy nyaksérülés történt a fiúk, 17 a lányok összecsapásai során.

Karate kölyök ujj

Ez a sérülés a karatésok körében jellemző a kéz kisujjánál. A kisujjvégi két ujjperc zsibbad, fáj, esetleg érzéketlenné válik. Ilyenkor a helytelen technikával kivitelezett karate ütések vagy a túlerőltetés miatt idegsérülés lép fel az ujj középső hajlatának oldalánál. Olykor a gyógyulás csak műtéti eljárással érhető el.

Közepes sérülések

Ebbe a kategóriába tartoznak a törések, a ficamok, az ín- és szalagszakadások, illetve az idegsérülések. A karatésok között nagy az esélye a kezek és a lábak törésének, főleg a sérülékeny ujjperceknél. A dzsúdósok, a taekwondosok és az MMA-sok a hosszabb csontok és a boka, a medencecsont és az orsócsont fejének töréseiről számoltak be. Ficamok a legtöbb harcművészeti ágban a vállak, az ujjak és néha a térdek esetében fordulnak elő.

Súlyos sérülések

Minden harcművészeti ágban fennáll a halálos sérülés okozásának lehetősége. Súlyos sérülés gyanúja esetén a küzdelmet azonnal le kell állítani, a sérültet pedig a legközelebbi sürgősségi osztályra kell szállítani.

Rúgások, ütések vagy olyan technikák alkalmazásával, amelyekkel a harcoló fél az ellenfélre esik, súlyos mellkasi trauma okozható: bordatörés, belső vérzés vagy a tüdő szakadása. A hasi területen található szervek is veszélynek vannak kitéve. A máj, a lép és a vesék a legsérülékenyebbek. Előfordulhat azonban vesevéna trombózis, heresérülés és a csípőhorpasz izom hematómája is.

A fejsérülések alapvető kockázatot jelentenek. Egy tanulmány szerint a taekwondosok 57 százaléka már élt át valamiféle fejsérülést, ezek között volt enyhe agyrázkódás, de koponyaűri vérzés is. Az elmúlt tíz év esettanulmányai szerint gyakori a fejsérülésből származó belső feji verőér repedése (disszekció), a stroke, az afázia, a féloldali bénulás (hemiplégia) és a látásvesztés.

Agyrázkódás - Tünetek és ellátás

Az agyrázkódás az agynak egy olyan sérülése, melyet a testet vagy a fejet ért hirtelen ütés vagy ütődés okoz. A koponyát ért erőbehatás után az agy működésében zavar áll be, rövidebb eszméletvesztés tapasztalható.
Agyrázkódás - Tünetek és ellátás

Egy tanulmányban négy MMA bajnokságot figyeltek meg négy hónapon keresztül. Ez idő alatt 427 résztvevőnél 103 esetben történt nyaksérülés. Öt esetben volt szükség kórházi ellátásra. A kutatók szerint a nyakcsigolyákra ható erő hasonló az autóbalesetekben tapasztaltakhoz. A nyaksérülés kockázata minden harcművészeti ágban igen magas. Járhat csupán enyhe húzódással, de akár végleges bénulást is okozhat. Gyakran előfordul, amikor ütés, rúgás éri a fejet, ha túlfeszítik a nyakat egy fogással, vagy ha a küzdő fél egy dobás végén fejjel csapódik a talajba.

Paget-Schroetter szindróma

A megmagyarázhatatlannak tűnő, állandósult karfájás hátterében Paget-Schroetter szindróma is állhat. Ez a panasz olyan sportolóknál alakul ki, akik ismétlődő kézmozdulatokat végeznek. A mozgássorozat gyakori ismétlésének hatására apró vérrögök jöhetnek létre, amelyek trombózishoz, pulmonális hipertóniához vagy tüdőembóliához vezethetnek.

A tüdőembólia és tünetei

A tüdőembólia egy gyakori tüdőbetegség, melyet az esetek csak közel egyharmadában sikerül időben diagnosztizálni. A vénás rendszerben elszabadult trombus (alvadt vér vagy ritkábban zsír, levegő, idegen szövet) a véráramlattal a tüdő artériába jutva, annak hirtelen elzáródását okozza.
A tüdőembólia és tünetei

Nehéz diagnosztizálni a betegséget, mivel egészen a tüdőembóliáig a tünetek enyhék és nem feltűnőek, a betegek pedig többnyire fiatalok és egyébként egészségesek. A vénás elzáródást fájdalom, duzzanat és kékes elszíneződés is jelezheti. Ha a kivizsgálás eredményeként Paget-Schroetter szindrómát állapít meg az orvos, vérrögoldó kezelést javasolhat. Általában ezzel véget is ér egy sportoló karrierje.

Megelőzés

A legtöbb harcművészet és küzdősport szellemiségének középpontjában a harc áll. Sok versenyzőnek ellenkezik az elveivel a kesztyűk, a fogvédők és a fejvédő viselése. A gyerekek és a serdülők versenyein gyakori, hogy használnak ilyen védőfelszereléseket, a felnőtteknél viszont ritka.

A tapasztalatlan harcosok általában a saját felkészületlenségük miatt sérülnek meg, hibásan alkalmazott technikák, a hajlékonyság hiánya és az elégtelen fizikai felkészültség miatt. Meg kell tanítani őket nyújtani, erősíteni még a kezdetekkor, és folytatniuk kell az edzést harcművészeti pályájuk minden szintjén.

(WEBBeteg - Nagy Attila, fordító; lektorálta: Dr. Veress Dóra, általános orvos)

Cikkajánló

A folsavhiány
A folsavhiány

Természetes folsavforrások.

Torokfájás
Torokfájás

Jó-e a csípős paprika ellene?

WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Puskás Réka

Dr. Puskás Réka

Reumatológus, manuálterapeuta

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Sztancsik Ilona

Dr. Sztancsik Ilona

Kardiológus, Sportorvos, Aneszteziológus

Budapest