Az élsportoló is szorong

A sportolók élete állandó megmérettetés, a figyelem fokozottan összpontosul rájuk, nemzetek szurkolnak, szorítanak értük, ám a teljesítménykényszer és az állandó megfelelési vágy sokszor csak nehezen oldható szorongással párosul. Szorongásra ugyan szükség van, de ha egészségtelen méreteket ölt, az a sportoló teljesítményére is hatással lehet.

Szorongásra még a szakemberek szerint is szükség van, az jelzi ugyanis számunkra, hogy valami jelentőségteljesre készülünk. A szorongás azonban nem azonos a félelemmel, ami szintén jelentkezhet a sportolóknál. Gyömbér Noémi és Kovács Krisztina sportpszichológusok, a Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek című könyvben azt írják: a félelem konkrét tárgyhoz, vagy eseményhez kapcsolódik, addig a szorongásban több a bizonytalanság.

Az idegi-hormonális rendszer megfelelő izgalmi szintje jobb teljesítményre, megfelelőbb összpontosításra ösztönöz, a megfelelő, ún. arousal-szint (hormonszint) tehát a versenyzés előfeltétele. Probléma akkor adódik, ha a sportoló olyannyira izgul, hogy arousal-szintje az egekbe szökik, tudata annyira beszűkül, hogy már például sporttársaira sem tud figyelni. Sok sportoló hajlamos a versenyhelyzettől leblokkolni és az edzéseknél rosszabbul szerepelni, mégpedig olyan dolgok miatt, amiről azt gondolnánk, aki már az olimpiára kijutott, azt ilyen dolgok nem aggasztják.

Azt feltételezhetnénk, hogy azt idővel le lehet győzni, ám a szakemberek szerint még az élsportolók között is akad olyan, akinek sportpszichológus segítségére van szüksége. Szorongásai ugyanis olyan kóros mértéket öltenek, hogy bármilyen felkészülés ellenére a pályán használhatatlanok lesznek. Minden sportoló rendelkezik olyan ideális szorongási zónával, amikor a legjobb eredményt tudja elérni – a szakpszichológusok ezt segítenek elérni, többféle módszerrel.

Otthon is használható módszerek

A legelterjedtebb módszer az autogén tréning, ami egy saját erőből merítő, saját aktivitást felhasználó, rendszeresen végzett relaxációs gyakorlat, ahol akár plusz 2-3 órás alvásnak megfelelő pihentségi szint is elérhető.

A helyes légzés maga is egy szorongásoldó gyakorlat. A megfelelő légzés növeli a vér oxigénmennyiségét, így az izmok nagyobb erőkifejtésre képesek, és a salakanyagok eltávolítása is felgyorsul. Van olyan sportoló, aki ha izgul, kihagy a légzése, s van olyan, aki éppen ellenkezőleg: zihálva kapkodja a levegőt. Mindkettő rontja a teljesítményt.

Az ún. imagináció során arra kérik a sportolót, hogy képzelje magát valami kellemes helyre, ahol megnyugszik. Ez is egyfajta relaxációs forma.

A feszültség érzését segít elengedni a progresszív relaxáció, ami olyan gyakorlatok sorozata, melynek során bizonyos izomcsoportokat megfeszítenek, majd ellazítják. Az összehúzódás során a sportolók tudatosítják a feszültség érzését, majd megtanulják elengedni azt.

(WEBBeteg - Kósa-Boda Veronika, újságíró)