Speciális edzések különböző sportágakban
Minden sportnak megvannak a sajátosságai, a speciális mozdulatai, a különböző eszközei, ezek használata és a különleges felszerelések. Ezek használatának elsajátításához és tökéletesítéséhez nem egy elég egy általános edzés, célirányosan kell fejleszteni a sportolót.
A legtöbb sportnál külső szemlélőként nehéz megállapítani, látni, hogy mennyire pici mozdulatok azok, amelyek számítanak a sikerben, ilyen lehet az, hogy valaki mennyire emeli magasra a térdét futás közben vagy az evezés közben hogyan forgatja az evezőt, de a kerékpárosnál sem mindegy, milyen módon tekeri a pedált.
Nem elég csak a technikát fejleszteni minden egyes edzés alkalmával, rengeteg olyan speciális, magára a sportágra nem jellemző edzés van, ami sokat segít abban, hogy ezek az apró mozdulatok még tökéletesebbek legyenek és a sportoló még sikeresebb legyen.
Minden sportágban szükség van speciális edzésekre, melyek még tökéletesebbé teszik a sportoló mozdulatait és ezzel nagyobb eredményeket tudnak elérni. Nézzük a legegyszerűbb példát, egy rövidtávfutót, akinél azt gondolnánk, a futáson kívül nem igen kell mást csinálnia. Ez hatalmas tévedés, mert ettől sokkal összetettebb ez a sport. Magát a futás technikáját is tanulni, gyakorolni kell, azokat a mozdulatokat, amelyek segítenek a gyorsaságban. Nem mindegy, hogy a kezek hogyan dolgoznak és hogy a térd mennyire jöjjön fel, vagy hogy minél hosszabbakat lépjenek.
De nézzük meg a különböző sportágakat közül néhányat, amiben kiemelkedő eredményeket érnek el a magyar sportolók.
Vízi sportok
Ilyenek a vízi sportok, a kajak-kenu, a vízilabda és az úszás. A sportolók edzésében rendszeresen szerepel futás, úszás, fitnesztermi edzések. Leginkább azért van ezekre szükség, hogy az állóképességüket fejlesszék, cél a tüdőkapacitás növelése, a szervezet toleranciája, gyors alkalmazkodása az iramváltásokhoz és a rövid hajrákhoz.
A futás lehet hosszú monoton, de leginkább az intervall módon felépített, szakaszos futás a jellemző, ami hatékonyabban növeli az állóképességet, robbanékonyságot fejleszti, valamint kitolja a sportoló tejsav küszöbét, mint a maratoni futások. Az úszás hasonló módon az állóképességet, a keringést fejleszti. A fitnesztermekben a kardiógépeken kívül a súlyzós edzésekre is figyelmet fordítanak, hiszen az állóképesség mellé erős izomzattal is rendelkezni kell. Valamint télen a sífutás is rendszeresen megtalálható az edzéstervben.
Miért nincs eredménye az edzésnek? |
Sokan találkoztak már azzal a problémával, hogy rendszeresen jártak edzeni, mindent maximálisan végigcsináltak és mégsem volt látható eredmény hosszú hónapok után sem. Ilyenkor az emberek nagy része csalódottan hagyja abba az edzéseket, hiszen miért is küzdeni, ha semmilyen változás sem tapasztalható. Milyen a jó edzésterv?>> |
Küzdősportok
A küzdősportoknál, mint a cselgáncs vagy a birkózás, nem csak a technika fejlesztése és az izomzat növelése a cél az edzéseken. Sőt legkevésbé cél az izomzat növelése, ettől sokkal fontosabb az izmok elfáradási idejének a növelése, valamint az, hogy egyszerre több izom legyen képes harmóniában dolgozni. Ezért vesznek részt rendszeresen fitnesztermi edzéseken, ahol leginkább azokat a gépeket használják, amelyek egyszerre több izmot mozgatnak meg, több izom működését hangolja össze.
A nyújtás is szintén fontos része az edzéstervnek, hiszen ezeknek az izmoknak folyamatosan ruganyosnak kell lenni ahhoz, hogy az erre a sportágra jellemző hirtelen mozdulatok kivitelezhetőek legyenek sérülés nélkül. Ezért egy küzdősportban sikeres sportolónak az edzéstervében akár a jóga is rendszeresen szerepelhet, mint a nyújtás egyik legjobb formája.
Vívás
A vívásnál nagyon fontos az állóképesség, valamint a test harmonikus működése, ami nélkül a jó technika nem sokat ér. Ennek érdekében a vívók rendszeresen úsznak, kerékpároznak, futnak hosszú távokat, lehetőleg egyenletes tempóban, ami megalapozza az állóképességet, a monotónia tűrését, valamint fejleszti a keringési rendszert. Az atlétikából használt gyakorlatok is mindig ott szerepelnek az edzéstervükben célzott gimnasztikai gyakorlatok formájában.
Ezeknek a gyakorlatoknak a különlegessége a terepekben van, mert rendszerint homokos pályán vagy a vízben történik. Hiszen minél bizonytalanabb a talaj, annál jobban törekedik a test az összehangolt működésre és egy vívónál ez nagyon fontos, hiszen nem áll nagy mozgástér a rendelkezésére oldalirányba a vívás során és egy véletlen kibillenés nem jó verseny közben.
Jégkorong, atlétika
A jégkorongnál csak azt látjuk, hogy a játékosok csúszkálnak a jégen és az ütővel kergetik a korongot az ellenfél hálója felé. De itt sem elég a biztonságos korcsolyatudás, rengeteg másfajta mozgás is van a játékosok edzéstervében, amire első pillanatban biztosan nem gondolnánk. Ezek a játékosok rendszeresen vesznek részt gyorskorcsolya edzéseken, hiszen fontos számukra rövid, gyors, lendületes sprint és ebben a gyorskorcsolya technikája segít nekik.
De az atlétikai edzések is mindenképpen említésre méltóak, hiszen a koordináció, az összerendezett mozgás nagyon sokban járul hozzá a játék sikeréhez. A koordinációt pedig az alapozó atlétikai edzéseken lehet tökéletesen elsajátítani. És még egy nagyon fontos része van az edzéstervnek, ez pedig a nyújtás. Csak nézzünk meg egy kapust, néha tornászokat megszégyenítően hajlékony és könnyedén megy le spárgába a kapuban, hogy kivédje a gólt.
Minden sport összetett és nem lehet általánosítani, hogy azért, mert valaki úszik vagy fut vagy röplabdázik, netán gyorskorcsolyázik, akkor csak egyoldalú, csak a saját sportjára jellemző mozgást végez. Minden sportoló rengeteg különféle mozgásformát végez, hiszen tudják, az egyoldalú mozgás és edzés nem hoz fejlődést és kiemelkedő eredményeket.
(WEBBeteg – Kálmánczhey Emőke, fitnessedző)