A Mount Everest oxigénpalack nélkül: ismét a csúcsra tör Klein Dávid
megjelent:
Szombaton indul útnak Budapestről Klein Dávid hegymászó. A cél a Mount Everest oxigénpalack nélküli megmászása. A sportoló már túl van egy féléves felkészítő programon.
A terheléses és egyéb vizsgálatok eredményei alapján a hegymászó fizikailag alkalmas a hosszú távú, nagy állóképességet és folyamatos erőkifejtést követelő sportteljesítményre. Dr. Kováts Ákos kardiológust kérdeztük.
A hazai hegymászás történetében eddig még senkinek sem sikerült oxigénpalack nélkül megmásznia a legmagasabb hegyet, a Mount Everestet (Csomolungma), világviszonylatban hozzávetőleg 200 hegymászó ért fel így a csúcsra.
Klein Dávid eddig hatszor vágott neki, ám különböző okokból mindig vissza kellett fordulnia. 2007-ben már eljutott 8650 méterig, vagyis 200 méterre sikerült megközelítenie a csúcsot, de visszafordult, azt érzékelte, hogy nem tudja már kontrollálni a mozgását. Amennyiben tovább mászott volna, lehet, hogy nem marad életben. A legnehezebb dolog ilyenkor nem elérni a csúcsot, hanem visszafordulni, épségben visszaérni az alaptáborba.
"A cél az, hogy oxigénpalack, teherhordó és mesterséges segítség nélkül jussak fel az alaptábortól a csúcsra, mert ez tiszteletet mutat a heggyel és a feladattal szemben."
(Klein Dávid)
Élettanilag szinte képtelen dolog feljutni ilyen magasra palack nélkül. Az oxigén szaturáció (az oxigénnel telített hemoglobin százaléka) 50 százalék körüli, a normál érték felére esik vissza, az oxigénhiány nagyon megterheli az emberi szervezetet – mondja dr. Kováts Ákos, a Cardio Control szakmai vezetője, kardiológus szakorvos. Megnövekszik a vörösvértest szám, nehezebben mozog, nyel, emészt és gondolkodik az ember, olyan az egész, mint egy lassított felvétel.
A hegyi rosszulléttől az életveszélyig
A ritkább levegőt már 3000 méteren megérezzük. A hegyi rosszullét tünetei a fejfájás, rosszullét, hányinger, nyomott közérzet. 5-6000 méternél fele annyi, míg nyolcezer méternél harmad annyi az oxigén, mint a megszokott tengerszinten. Szervezetünk úgy alkalmazkodik a változáshoz, hogy beindít különféle biológiai folyamatokat: megváltozik a vér kémhatása, felszaporodnak a vörösvértestek, a szövetek felpuffadnak, kialakul a magaslati tüdő- és agyödéma. Csökken a szervezet fűtőteljesítménye, az emésztés, a kognitív funkció, a fizikai teljesítmény, a sebek nehezebben gyógyulnak. Egészséges, jó fizikumú hegymászóknál is jelentkezhet az ödéma, kérdés milyen súlyosságú.
| Akklimatizálódás |
| A szervezet a magassághoz csak kb. 5000 méterig tud kielégítően alkalmazkodni. A magasabb területekre való törekvéshez is kell akklimatizálódni, de ott már nem képes hosszan életben maradni a szervezet. Míg 6000 méteren több hónapig, 7000 méteren több hétig, addig 8000 méter felett már csak néhány napig képes létezni az ember. Három-négy nap után az extrém magasságban a szervezet minden tartaléka kiürül, a hegymászó meghal - írja az egyik hegymászó portál. |
Féléves felkészülés
Mint a korábbi csúcskísérlet előtt, most is a Cardio Control végezte az átfogó felmérést Klein Dávid fizikai állapotáról, dr. Kováts Ákos szakmai irányításával.
A teljes laboratóriumi vérvizsgálat és a nyugalmi állapotban történő EKG-felvétel után arteriográffal végzett érrendszer-vizsgálat (a pulzushullám terjedési sebességét és intenzitását elemzi és felhívja a figyelmet a kialakuló, vagy az esetleg már kialakult érelmeszesedésre, magasvérnyomás-betegségre) valamint a BIA készülékkel végzett testösszetétel-vizsgálat következett. Dávid 19 százalékos testzsír aránya az optimális tartomány felső határához közelített, így lesz tartaléka a hosszú távú, nagy állóképességet és folyamatos erőkifejtés követelő teljesítmény során. Végül az ergospirométerrel végzett terheléses vizsgálattal az oxigén-felhasználáson keresztül megmérték szervezete energiaforgalmát. Ezzel meghatározták az edzés statikus és dinamikus minőségét, intenzitását.
Dávidnak futópadon kellett sprintelnie egy speciális maszkkal az arcán, ez a be- és kilélegzett gázok összetételét vizsgálta. Ennek lényege, hogy a légzéstől a keringési rendszeren át az izomzatig teljes képet kapjanak a test aktuális edzettségi szintjéről, terhelhetőségéről és a fizikai erőfeszítés során várható kockázatokról. 8000 méter magasban a szív akkora terhelésnek van kitéve, hogy a legkisebb baj is azonnal tragédiához vezethet.
A felkészülési program célja az volt, hogy megfelelő szintre tornázzák Dávid fiziológiai paramétereit:
- aerokapacitás: a csúcsoxigénfelvétel,
- vitálkapacitás: mennyi levegőt tud beszívni a tüdő,
- légzőizmok: milyen hatékonyan „rántja be” a tüdő a levegőt,
- a vér oxigénszállító képességének fokozása.
Edzésformák a felkészüléskor
A felkészülési időszakban főként nem hegyet mászni láthattuk Dávidot, aki napi két, főként állóképességi edzésre járt hónapokon keresztül:
- intervall edzés: a szervezetet nem engedik beállni egy adott ritmusra, terhelési és pihenő szakaszok váltakoznak benne, ami az éles helyzetekre is felkészíti a testet és a szívet.
- crossfit edzés: saját testsúllyal vagy szabad súllyal dolgozva az egész test állóképességét javítja. Valamennyi izomcsoportot a természetes funkciójának megfelelően erősíti a jól használható, erős testfelépítés érdekében.
| Fontos a fokozatosság! |
| Klein Dávid tizennégy évesen elvégezte első hegymászó tanfolyamát. Azóta két, nyolcezres csúcsot mászott meg oxigénpalack nélkül: 2003-ban a 8035 méteres Gashebrum II-t Pakisztánban, 2004-ben pedig a 8201 méteres Cso-Oju-t a Himalájában. A Mount Everest megmászását eddig hétszer kísérelte meg. A mostani expedíció első szakasza az alaptábor megközelítése Katmanduból. 5 nap alatt csaknem 4000 métert emelkednek a Himalájában. Ezt követi a táborépítés. A harmadik szakasz a csúcstámadás a kiépített táborokon keresztül, ennek időpontja optimális esetben a tavaszi monszun érkezése előtti időszak. Dávid fokozatosan különböző pontokat ér el, hogy sikerüljön neki az akklimatizáció, a szervezet reagálása a ritka légkörre. Az alaptáborban – ahol orvosi segítséget is biztosítanak – folyamatosan pihenhet, regenerálódhat a hegymászó. A csúcstámadás idején a hegymászón lesz egy speciális oxigén szaturációs mérőműszer, amellyel folyamatosan figyelemmel kísérheti az oxigéncsökkenést, így tervezhető, mennyi időn belül kell visszatérnie a táborba. A hazaérkezést követően egy alapos orvosi vizsgálat várja Dávidot, az izmok, a szív, a tüdő és az agy állapotára lesznek kíváncsiak. |
(WEBBeteg - Tóth András, újságíró)
