A bokaficam nem banális sérülés, ne vegye félvállról
A bokaízület szenved el leggyakrabban sportsérülést, a sportsérülések 25 százaléka ugyanis a bokaízületet érinti. A sérülés mechanizmusától függően a külső és/vagy belső oldali szalagok részlegesen vagy teljesen el is szakadhatnak.
Bokaficam esetén az elsősegélynyújtáskor az alábbi lépéseket kell követni: nyugalom, jegelés, kompresszió és a láb felpolcolása. Sportágtól függően a sportolók 80 százalékánál a bokaficam valamely már meglévő bokaízületi sérülés talaján alakul ki.
A szakorvos manuálisan is megvizsgálja a sérült területet, a törés kizárásához röntgenfelvétel készítésére van szükség. Magspin-vizsgálatra (MRT) is sor kerül jelentős instabilitás esetén, illetve ha további sérülés gyanúja is felmerül, gondolunk itt elsősorban a porcok és a szindezmózis, azaz a sípcsont és szárkapocscsont közötti összeköttetés sérüléseire.
A mozgás pontos analizálása
Enyhe illetve közepesen súlyos esetekben a bokát rövid ideig tehermentesíteni kell, ez ortézis segítségével megoldható. Ez elsősorban akkor jön szóba, ha a bokaszalag részlegesen vagy teljesen elszakadt. A gyógyulást segíthetik a helyileg (a kötés alatt az érintett területen) alkalmazható különféle kenőcsök, illetve a szájon át szedhető növényi készítmények és enzimek.
A klasszikus fájdalomcsillapítók hosszú távú szedését ma már nem javasolják. A növényi készítmények hatásosságát több tanulmány igazolja, és ezek estén kevesebb mellékhatással lehet számolni.
Az eredményes és tartós gyógyulásban döntő jelentősége van a fizioterápiának és a személyre szabott funkcionális edzésnek. Ideális estben a terápia eredményességét speciális mozgásanalízissel (functional movement screen és Y-balance teszt) ellenőrzik. Ennek az eljárásnak, ami élsportolók körében már a standard része, nem csak abban van nagy szerepe, hogy a sérülés ne újuljon ki, hanem ahhoz is hozzájárul, hogy a mozgásszervek rendszere optimálisan működjön.
Ficam és rándulás - Elsősegély |
A ficam és a rándulás a leggyakoribb sportbalesetek közé tartozik, de egy rossz mozdulat is lehet okozójuk. A szakszerű laikus segítség jelentősen csökkentheti a fájdalmat és segítheti a gyors gyógyulást. |
A szalagok sokszor nem megfelelően gyógyulnak
Az esetek 20-40 százalékában az optimális terápia ellenére krónikus instabilitás alakul ki a bokaízületben. A bokaízület instabilitása 60-90 százalékkal növeli a porckopás (artrózis) kockázatát, illetve jelentősen emeli a további sportsérülések rizikóját. A bokaficam nem banális sérülés, ezért minden érintettnek komolyan kell azt vennie!
Instabilitás többnyire akkor lép fel, ha a bokaízületi szalag több része is érintett, vagy ha a szalagok újabb baleset következtében nem gyógyulnak meg megfelelően. MRT vizsgálatra van szükség a szalagok, ínak és porcok állapotának pontos megítéléséhez.
Krónikus gyulladások kímélő kezelése
Mivel a sportortopédia az utóbbi években sokat fejlődött, a helyes indikációhoz szükséges minimál invazív ízülettükrözés (artoszkópia) egy nagyon kicsi eszközzel elvégezhető. Ily módon a gyakori hegesedések, a nyálkahártya krónikus gyulladásai és a kis porcsérülések kíméletes módon kezelhetők. A sérült szalagok a bőrön ejtett kis bemetszésen keresztül egy bioreszorpciós eszközzel anatómiailag rekonstruálhatók.
Ha a sípcsont és szárkapocscsont közötti összeköttetés (szindezmózis) sérült meg, akkor speciális összekötő eszközre (tight rope) van szükség a rekonstrukcióhoz. Ennek előnye, hogy nem kell eltávolítani. Így elkerülhető a csavarokkal való rögzítés, amelyek eltávolítása hat hét múlva újabb műtéti beavatkozást igényelne.
Összehangolt edzésterv korrektív gyakorlatokkal
A jól átgondolt utókezelés biztosítja a műtét sikerességét. A kezelőorvos, a sebész és a fizioterapeuta szoros együttműködésben dolgozik annak érdekében, hogy a páciens minél hamarabb újra fitt lehessen. Mielőtt újra sportolni kezdene, műtéti eljárásoknál nagyon fontos a mozgásanalízis (functional movement screen) és olyan edzésterv kialakítása, amellyel a bokasérülések a jövőben elkerülhetőek.
A legjobb megelőzni a bokasérüléseket. A differenciál anamnézist és fizikális vizsgálatot a már említett mozgásanalízis (functional movement screen) egészíti ki, és a sportoló személyre szabott edzéstervet kap korrigáló gyakorlatokkal. Így nő a sportoló teljesítőképessége, és bizonyíthatóan csökken a sérülések kockázata.
Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; www.trainingsworld.com
Lektorálta: Magyar Sporttudományi Társaság