Gyermekek a sípályán - Szabályok a gyermekek biztonságos síeléséhez

A téli sportok kedvelői egyetértenek abban, hogy minél hamarabb megismerkedik a gyermek a síelés nyújtotta élményekkel, annál jobb. Mindezt azonban a megfelelő körültekintéssel, az életkornak megfelelő fizikai és pszichés jellemzők ismeretében tegyük.

Hány éves kortól érdemes a gyerekeknek síelni?

A téli sport eleinte a hóval, a környezettel és a szabályokkal való barátkozást jelenti, öt éves kor alatt nem ajánlott a sítanulás elkezdése. A gyermekek fejlődését mindig fontos figyelembe venni, mielőtt a gyermek sportolni kezd. Noha már három éves kortól is vállalják a gyermekek síoktatását, ez még leginkább a hóban való játszást, és gyermekfelügyeletet jelent. A síelés elkezdéséhez ajánlott életkor általában 5 év.

Egyrészt a gyermeknek testileg érettnek kell lennie arra, hogy elkezdhesse a sportot, az ízületnek stabilnak kell lennie, a síelésnél igénybevett izmoknak képesnek kell lenni a fokozott terhelést bírnia.

• Szükségük van bizonyos testtömegre és erőre, mely az eséseknél védi őket a sérülésektől.
• A síruha, bakancs, védősisak és egyéb felszerelés súlya legalább plusz 2-3 kg-ot jelent, melyet gyermekünknek cipelnie kell, ezért elég erősnek kell lenniük ahhoz, hogy mindezt különösebb gond nélkül elviselje, és élvezze mellette a síelést.
• Ebben az életkorban már sokkal jobbak a motoros készségeik. Ez feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a lesiklást megtanulják, tudják irányítani a testüket.

Problémát jelenthet az ízületek lazasága, melyre utalhat, ha a gyermeknek gyakran fordul ki például a bokája, ilyen esetekben a sportolás elkezdése mindig egyéni elbírálást igényel, és fontos kikérni a gyermekorvos véleményét.

Fontos a szellemi érettség, pontosan meg kell értetni a gyermekkel az utasításokat és a síelés alapszabályait. Általában 5 éves korra alakulnak ki ezek a készségek. Ebben az életkorban már gyorsan megtanulják a zöld és kék pályák használatát, otthonosan érzik magukat a lejtőkön.

Az ötévesek szociális képességei is sokkal jobbak, mint fiatalabb társaiké. Már hozzászoktak az oviban ahhoz, hogy távol legyenek bizonyos időre a szüleiktől, nem okoz gondot számukra a másokkal való együttműködés, a szabályokhoz való alkalmazkodás.

Felkészülés a síelésre

Figyelni kell arra, hogy, ha az év nagy részében nem éri a térdet és a bokát hasonló jellegű terhelés. A fokozatosság és az alapos felkészülés gyerekek esetében sem hagyható el, illetve a felnőttekhez hasonlóan fontos a síelést közvetlenül megelőző bemelegítés is.

A sítanulás megkezdése előtt fontos a pszichés felkészítés is. A gyerekek természetesen még nem látják reálisan a síelés veszélyeit. El kell magyarázni a gyermeknek, hogy miért fontos a szabályok betartása, és ha félelmei vannak, vagy bármilyen kérdése, azokat alaposan át kell beszélni.

Amire meg kell tanítani a kezdő síelőt

Kontroll, megállás, kanyarodás - ezek a legfontosabbak ahhoz, hogy biztonságban leérjen a lejtőn. A gyerekeket nem árt folyamatosan figyelmeztetni arra, hogy másokra is figyelni kell. Meg kell velük értetni, hogy ez az ő biztonságukat szolgálja.

Ha már biztonságosan le tudnak siklani a lejtőn, bármikor meg tudnak állni, elkezdhetik a kanyarodást gyakorolni, hogy bármikor kikerülhessenek bárkit/bármit ami az útjukba kerül. Ha mindez már gond nélkül megy nekik, gyorsabb pályán is gyakorolhatnak.

Fontos, hogy a szülők türelmesek legyenek és ne erőltessék a gyereket semmire. Hagyjon neki időt arra, hogy a saját ritmusában tanuljon. Ha erőlteti, egy rossz élmény akár jó pár évre elveheti a gyermek kedvét a síeléstől.

A teljesítményt mindig egyedileg bíráljuk el, sose viszonyítsunk másokhoz. Csak addig fogja a gyermek élvezni a sportolást, míg ez nem okoz neki megerőltetést. Ez legyen a cél, hiszen így a sérülések, az izmok és az ízületek túlerőltetése is megelőzhető lesz.

A gyermekek körében gyakori sísérülések és más veszélyek

A leggyakoribb balesetek az alsó- és felső végtagok ficamja, rándulása és törése. A sérülésveszélyt növeli a tapasztalatlanság (ami az adott szezonra is vonatkozik, a síszünet első napjaiban történik a legtöbb baleset), az elégtelen vagy nem megfelelő védőfelszerelés, és korábbi ízületi sérülés esetén is óvatosan, lehetőleg orvossal történő konzultáció után térjen vissza a gyermek a sípályára.

Fontos fizikai különbségek a gyerekek és a felnőttek között:

• A gyermekeknek a testfelületükhöz képest arányaiban jelentősen nagyobb a fejük, mint a felnőtteknek, és mivel a hőleadás jelentős része ezen át történik, náluk nagyobb a kihűlés kockázata.
• A gyermekek bőre vékonyabb, mint a felnőtteké. A felhám vékonyabb és kevesebb a keratin tartalma, így a felnőttekhez képest nagyobb náluk a leégés veszélye is.
• A gyermekek hajlamosabbak a kiszáradásra is, mivel testi adottságukból adódóan kisebb víztartalékokkal rendelkeznek.

Tanácsok a biztonságos síeléshez

Mindenképp használjon a gyermek védősisakot és lehetőleg csuklóvédőt is. A bérelt felszerelés ezt általában nem tartalmazza.

Nagyon fontos, hogy a síoktatás ne nyújtson hamis biztonságérzetet. Kimutatták, hogy néhány óra után a gyermekek azt gondolhatják, hogy mindent tudnak a síelésről, és olyan lejtőkön is megkísérlik a lesiklást, amelyek messze meghaladják a tapasztalataikat és képességeiket. Az oktatás azonban csak akkor hasznos a sérülések elleni védelemben, ha az párosul némi tapasztalattal. Szülői felelősség, hogy az oktatás ellenére fokozatosan vezesse be gyermekét a síelés örömeibe, hogy megfelelő tapasztalatokat szerezzen mielőtt a nagyobb kihívást jelentő pályákra „tévedne”.

WEBBeteg - Cs .K. fordító, lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos