Magaslati edzés - Oxigén bármi áron?
A sportteljesítmény a szervezet oxigén szállítási rendszerétől függ. Ennek kapacitását több módon is lehet növelni.
Egyik módszer, melyet a hosszú távú kitartást igénylő sportok űzői alkalmaznak a teljesítményük és oxigénszállítási kapacitásuk fokozására, az EPO vérdopping. Ebben az esetben a vesék által kiválasztott hormon, az eritropoetin vagy annak szintetikus változata (rhEPO) segítségével növelik a vörösvértestek számát a keringésben.
Izomsérülések: zúzódás, izomszakadás, vérömleny |
Az izomsérülések vezető tünete a fájdalom, ami már a kevésbé súlyos esetekben is tapasztalható. Olvasson bővebben az izomsérülések fajtáiról és kezeléséről a WEBBetegen >> |
A túlzott vörösvérsejtszám azonban növeli a vér viszkozitását, így a vérrögképződés kockázatát. Továbbá, mivel a vér már eleve sűrűbb a megnövekedett vörösvérsejt szám miatt, magas hőmérsékleten, a szervezet folyadékvesztése miatt tovább sűrűsödik. Mindez növeli a stroke és szívroham előfordulásának kockázatát. A vesének természetes EPO kiválasztása növelhető a magaslati edzéssel is. Az 1970-es években, mikor a vérdoppingot először vizsgálták, a vérátömlesztés volt a bevett gyakorlat, ám mikor a rhEPO 1987-ben elérhetővé vált a piacon, ez a módszer szinte teljesen eltűnt. Sajnos, a 2000-ben bevezetett EPO doppingvizsgálat mellékhatásaként sokan visszatértek a vérátömlesztés „ősi” módszeréhez.
Magaslati edzés
Az izomláz - pihentessük vagy dolgozzunk rá? |
Vajon nem ártunk-e szervezetünknek az izomlázat okozó erőteljes fizikai terheléssel. Az izomláz - pihentessük vagy dolgozzunk rá?>> |
A teljesítményt fokozó módszerek közül az egyik leggyakoribb, a magaslati levegőn való edzés (1500m feletti magasság), mivel itt az alacsonyabb nyomású oxigén serkenti a szervezet vörös vérsejt termelését.
Szakértők szerint a vörös vérsejtek koncentrációja az alacsonyabb tengerszint fölötti magasságra utazás után még 10-14 napig tart, így a versenyzők előnyben vannak ellenfeleikkel szemben, hiszen normál légnyomáson ezután kevesebb erőkifejtésre van szükségük ugyanahhoz a teljesítményhez.
Ínszalagszakadás |
Az ínszalagok szerepe, hogy az ízületek stabilitását fokozzák, az izmokat az ízületekhez rögzítsék. A sérülés általában trauma, rossz mozdulat következménye, és a gyógyulási folyamat akár egy évet is igénybe vehet. Ínszalagszakadás>> |
A magasság hatására csökken a hemoglobin oxigén telítettsége, ennek kompenzálására a vesékben kiválasztott eritropoetin hormon serkenti a vörösvérsejtek termelődését, annak érdekében, hogy a hemoglobin szaturáció és az oxigén szállítás növekedjen.
A magassági edzés szimulálására ma már magassági szimulációs sátor, terem, vagy maszk alapú hypoxicator rendszer is létezik, ahol a légköri nyomás változatlan, ám az oxigéntartalom csökkentetett, így csökken az oxigén parciális nyomása is.
Így növelhető az állóképesség
Az optimális adaptációra vonatkozó javaslat az „élj magasban, edz alacsonyban” elv. Eszerint kihasználva a magaslati levegőn való élettel járó olyan fiziológiai változások, mint a megnövekedett eritropoetin szint és vörös vérsejtszám, a sportoló ebben a magasságban több órát tölt pihenéssel, alvással, majd emellett az edzést alacsonyabb magasságában végzi.
A hemoglobinszintet befolyásoló tényezők |
A vérszegénység laboratóriumi kórjelzői a hemoglobin-koncentráció és a vörösvértestszám (legtöbbször ezen értékek együttes változása áll fenn). Vérszegénység következtében a sejtek oxigénnel való ellátottsága romlik, ami számos betegség és kórállapot előidézője lehet. A hemoglobinszintet befolyásoló tényezők >> |
Ugyanakkor sokan választják a magaslati edzést. Ennek hatására nő a sebesség, az erő, és az állóképesség. Egy vizsgálat kimutatta, hogy azoknál, akik szimuláció segítségével 18 napig voltak kitéve a magaslati levegő hatásainak, ám a tengerszinthez alacsonyabban edzettek, még 15 nappal később is nyilvánvalóak voltak ennek pozitív hatásai. Nem véletlen, hogy a futball világbajnokságon résztvevő csapatok közül sokan (pl. franciák, olaszok, angolok) vonultak el magaslati edzőtáborba.
Fontos azonban megemlíteni, hogy a túlzott magasság orvosi problémákhoz is vezethet, mint például az akut hegyi betegség, vagy a nagyon nagy magasságban előforduló tüdő (HAPE)-vagy agyödéma (HACE). Minél magasabban van, annál nagyobb ezek kockázata.
(WEBBeteg - Cs.K. fordító, lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos)