Élsport: Kimutatható a hirtelen szívhalálra utaló hajlam?
megjelent:
Az elmúlt években történt tragikus sportolói halálesetek kapcsán átfogó szűrőprogram indult, amelynek során eddig kétszáz élsportoló, köztük 133 olimpikon teljes körű kardiológiai és sportélettani kivizsgálására került sor a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központja által két éve életre hívott Semmelweis Híd Projekt keretében.
A vizsgálat eredményeiről pénteki budapesti sajtótájékoztatójukon számoltak be a kutatás vezetői. Mint Tóth Miklós, a Semmelweis Egyetem (SE) rektorhelyettese, az SE egészségtudományi és sportorvosi tanszékének vezetője rámutatott, az élsport ma más, mint amilyen akár két évtizede is volt. "Sokkal korábbi életkorban kezdődik a sportolói pályafutás, sokkal nagyobb az edzés- és versenyintenzitás.
Megváltozott a sport szerepe
A hirtelen szívhalál |
| A hirtelen szívhalál gyakran kiszámíthatatlan: szívbetegeken illetve ismert szívbetegség nélkül is előfordulhat, az első tünetek jelentkezése és a halál között legfeljebb egy óra telik el. A Magyar Kardiológusok Társaságának szerdai közleménye szerint Magyarországon naponta 70-en szenvednek hirtelen szívhalált. A hirtelen szívhalálról >> |
Napjainkban a sport üzlet, megélhetési forrás, munka is egyben, ezáltal nagyjából tíz évvel hosszabb időt töltenek a sportolók az élsportban. Két évtizede egy 25 éves olimpikon már szeniornak számított, a pekingi olimpián a döntősök között 35-38 éves sportolók is voltak" - fogalmazott Tóth Miklós. Hozzátette: azt vizsgálták, hogy a sportolók élettani paraméterei hogyan változnak, hogyan óvhatják meg őket a tragédiától. A vizsgálatok fókuszában a hirtelen szívhalál rizikófaktorainak keresése állt. A vizsgálatok további célja volt a sportág-specifikus, személyre szabott mérések végzése. A szűrés keretében 24 órás EKG-t, a szív ultrahangos és mágneses rezonanciavizsgálat (MRI) végezték, ezáltal a kóros elváltozások korábban, precízebben diagnosztizálhatók és részletesebb információkhoz juthattak a szakemberek a sportolói szív struktúrájával, működésével kapcsolatban. A sportolók minden mért és számított paraméterét egy biobankban rögzítették, amelyben különböző kardiológiai kórképekben szenvedő betegek adatai is megtalálhatók, és bioinformatikai módszerekkel összefüggéseikben elemezhetők.
Kimutatható a hirtelen szívhalálra utaló hajlam?
A vizsgálatok lehetőséget teremtenek a sportolói edzett szív és a kóros állapotú szív közötti nem mindig éles határ objektív elkülönítésére. Az átfogó kutatómunka eredményeként meghatározhatók a sportolók sportág-specifikus keringési paramétereire vonatkozó normálértékek is.
Vérnyomásmérés |
| A vérnyomás függ a testhelyzettől, a napszaktól, az érzelmi állapottól, a fizikai aktivitástól, a mérést befolyásolja a kar vastagsága, a mandzsetta mérete. Hogyan mérje helyesen a vérnyomást?>> |
A Semmelweis Híd Projekt keretében a fizikai képességek genetikai hátterét kutató vizsgálatok során egy 64 génvariánst mérő biochip-et fejlesztettek ki, melyben 42 a hirtelen szívhalálra való hajlamot, 12 a fizikai teljesítőképesség jellemzőit, 10 pedig az anyagcsere-betegségekre való hajlamot detektálja. A továbbiakban egy éven belül 1000 sportoló cél-orientált genomikai adatait kívánják felvenni az eljárás segítségével. "Elsősorban olimpikonokat, világbajnokokat vizsgáltunk. Részben a genetikai hátterüket, részben a kardiovaszkuláris megbetegedésre hajlamosító tényezőket kerestük, részben pedig a szív- és érrendszeri paramétereiket mértük extrém terhelés alatt" - mondta Tóth Miklós professzor az MTI-nek.
Hat sportolónak javasoltak szigorúbb kardiológiai kontrollt
Mire utal a pulzusszám? |
| A pulzus vizsgálata az egyik legrégebben alkalmazott orvos-diagnosztikai módszer, mely a szív hallgatózásával, a vérnyomás mérésével együtt végezve a mai napig nélkülözhetetlen része az általános betegvizsgálatnak. Hogyan érdemes mérni? >> |
Tájékoztatása szerint a 200 megvizsgált sportolóból hat olyan volt, akit továbbküldtek részletesebb kardiológiai vizsgálatra, de közülük egyet sem kellett eltiltani a sportolástól, csupán szorosabb szívgyógyászati kontrolljuk javasolt. "Ez azt jelenti, hogy az egyébként évente kötelező sportorvosi vizsgálatot kardiológiai szempontból érdemes gyakrabban elvégezni" - magyarázta Tóth Miklós. Hozzátette: azt javasolják, hogy bizonyos életkor fölött minden élsportoló rendszeres kardiológiai vizsgálaton essen át, ennek a módszertani ajánlásait most dolgozzák ki. "Úgy gondolom, hogy 30 év fölött mindenképp szükséges a rendszeres kardiológiai kontroll. Amennyiben azonban valakinél akár genetikai, akár az anyagcsere szempontjából kimutathatók a hajlamosító tényezők, ennél fiatalabb korban is célszerű a rendszeres vizsgálat" - összegezte a professzor.
(MTI)
