Milyen tényezők növelik a stroke kockázatát?

szerző: Bak Marianna, biológus szakfordító - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos frissítve:

Egészséges életmóddal a stroke kockázata csökkenthető. Mindemellett vannak bizonyos rizikófaktorok, amelyeket kerülni, illetve mihamarabb kezeltetni kell. Melyek ezek?

Ha nem dohányzik és egészségesen táplálkozik, rendszeresen mozog, és fölösleges kilói sincsenek, akkor nem csupán a stroke kockázatát csökkenti, hanem az érelmeszesedését és a szívinfarktusét is. Csak néhány olyan rizikófaktor van, amit nem lehet befolyásolni, ilyen például az életkor.

Fontos tudni!
Minél korábban kerül orvoshoz a beteg, annál eredményesebb a kezelés!

Befolyásolható, kiiktatható, kezelhető kockázati tényezők

Magas vérnyomás: minél magasabb a vérnyomás, annál nagyobb a stroke kockázata. Megfelelő terápiával 40 százalékkal csökkenthető a stroke esélye. Fontos a következetes terápia, és a vérnyomás tartósan megfelelő szinten tartása.

Cukorbetegség (diabétesz mellitusz): a rosszul beállított vércukorszint jelentősen növeli a stroke kockázatát, különösen nőknél. Jól beállított vércukorszint mellett a stroke kockázata 50 százalékkal csökken. Itt is a legfontosabb a vércukorszint tartós normalizálása, és nem az alkalmazott gyógyszer vagy kezelés típusa (inzulin vagy tabletta).

Magas koleszterinszint: A magas összkoleszterinszint, a magas LDL-koleszterin-szint, valamint az alacsony HDL-koleszterin-szint (jó koleszterin) növeli a stroke kockázatát. A koleszterinszintézis-gátlók (statinok, koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek) 27-32 százalékkal csökkentik a stroke kockázatát. Feltehetően más koleszterinszint-csökkentők is hatásosak, de az ezt igazoló tanulmányok még hiányoznak.

Nikotin: a dohányzás dupla kockázatot jelent.

Egészségtelen táplálkozás: a helytelen táplálkozási szokások és az egészségtelen ételek fogyasztása növeli a kockázatot, ezzel szemben az egészséges táplálkozással nőknél 25, férfiaknál 35 százalékkal csökkenthető a rizikó. A sófogyasztás csökkentésével, a kalciumfogyasztás növelésével csökkenthető a kockázat. Nem tisztázott, hogy ezek az ásványi anyagok közvetlen hatással vannak-e a stroke-ra. Feltehetően a vérnyomásra hatnak, és így közvetve befolyásolják a stroke kockázatát.

Mozgás: a rendszeres mozgás jó hatással van az erekre, hatékony megelőzése és ellenszere a túlsúlynak és a magas vérnyomásnak. Másrészt a sport a véralvadást is befolyásolja. A véralvadásra való hajlam csökken, a véralvadék és vérrög képződésének kisebb az esélye. Ajánlott egy héten legalább háromszor harminc perc mozgás.

Testsúly: minél nagyobb a testtömeg-index (BMI), annál magasabb a stroke kockázata. A hasi zsír a legveszélyesebb rizikófaktor.

Pitvari fibrilláció: az ilyen típusú szívritmuszavar három-négyszeresére növeli a stroke kockázatát, ugyanis a fibrilláció miatt kis embólusok indulnak el, és zárják el az artériákat. Az ilyen szívritmuszavar következtében kialakuló stroke nagyon súlyos és igen komoly szövődményekkel jár. A vérhígító gyógyszerek csökkentik a kockázatot, de ez a terápia csak minden második páciensnél jöhet szóba.

Szívbetegségek: Ide tartozik a szívbillentyűhiba (a mitrális billentyű elváltozása), és az a betegség, amelyben a két szívfelet elválasztó sövényen lehet egy ovális nyílás, ami jelentősen korlátozza a szív pumpafunkcióját (szívelégtelenség), ez pedig stroke-hoz vezethet. A szívbetegségek rendszerint kezelhetők.

Alkohol: Ha egyéb betegség miatt nem tilos, akkor a csekély mennyiségben (legfeljebb fél dl naponta!) fogyasztott jó minőségű vörösbor védő hatást fejt ki, ugyanis csökkenti a véralvadás, ezáltal a vérrögképződés kockázatát. Nagy mennyiségben azonban az alkohol méreg! Emeli a vérnyomást, szívritmuszavarok kialakulásához vezet, és fokozza a vérrögképződési hajlamot, vagyis növeli a stroke rizikóját.

Karotisz sztenózis: A 65 év feletti lakosság jelentős részénél jelen van ez a probléma, anélkül, hogy az érintettek tudnának róla. A betegség a karotisz, azaz a nyaki verőér szűkületével jár, ez növeli a stroke kockázatát. Az ér szűkületének mértékétől függően a betegség kezelhető vérhígító gyógyszerekkel (ASA) vagy operációval.

Hormonpótló terápia: A hormonpótló kezelés nőknél változókorban növeli a stroke kockázatát. Orvosnak és páciensnek ennek figyelembevételével kell megválasztaniuk a nagyon erős változókori panaszok kezelési módját.

Érrendszeri betegségek: szívkoszorúér-betegség, perifériás artériás betegség, merevedési zavar esetében kivizsgálás indokolt, az agyi erek állapotában is lehet eltérés, a rizikófaktorokat csökkenteni javasolt.

Fogamzásgátló tabletta: 35 év feletti nőknek nem ajánlott az ösztrogéntartalmú fogamzásgátló tabletták szedése, különösen, ha magas vérnyomásban vagy cukorbetegségben szenvednek, vagy aurás migrénjük van.

Migrén: különösen az aurás migrén az, ami növeli a stroke kockázatát, főként a változókorban lévő hölgyeknél. Az aurás migrénre a fejfájás mellett jellemző lehet a látászavar, a látómező-kiesés, villanó fények vagy cikk-cakkos, színes, csillogó vonalak észlelése, szemhéjremegés.

Alvási apnoe során alvás közben a légzés leáll kis időkre. A betegség gyakran jár együtt a stroke kockázatát növelő magas vérnyomással. Az alvási apnoe sok esetben túlsúlyhoz társul, a testsúly optimalizálása az alvási apnoe kezelésében és a stroke megelőzésében is nagyon fontos.

Nem befolyásolható tényezők

Életkor: ötvenöt éves kortól tízévente kétszeresére nő a kockázat.

Nem: 85 éves korig férfiaknál gyakrabban következik be stroke, mint nőknél, ezután pont fordítva van. Ennek hátterében az állhat, hogy a nők átlagosan tovább élnek a férfiaknál.

Öröklött tényezők: ha a szülőknek stroke-juk volt, akkor a gyerekeknél is nagyobb a kockázat. Nem tisztázott, hogy az öröklött tényezők és az egészségtelen életmód milyen arányban játszanak szerepet a stroke kialakulásában.

A stroke főbb tünetei
  • Az arc, a kar, vagy a láb általában egy oldalon fellépő hirtelen érzéketlensége, gyengesége, vagy bénulása.

  • Hirtelen kialakuló beszédértési, szótalálási vagy hangképzési zavar (aphasia).

  • Hirtelen elhomályosuló látás (akár a megvakulásig is), kettős látás, vagy látásélesség gyors csökkenése.

  • Hirtelen kialakuló szédülés, egyensúlyvesztés, mozgási zavarok.

  • Minden előzmény nélküli, szokatlan jellegű erős fejfájás, melyhez nyaki merevség, arcfájdalom, a szemek között megjelenő fájdalom, hányás és tudatzavar társulhat (ez kimondottan a stroke egy speciális típusára, az úgynevezett subarachnoideális vérzésre jellemző).

  • Zavartság, memóriazavar, a térbeli tájékozódás, illetve az érzékelés zavara.

Tovább

WEBBeteg logó Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; NetDoktor.de
Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos

Cikkajánló

A stroke és tünetei

Dr. Zsuga Judit, neurológus
Stroke
A stroke vészhelyzetet jelent: azonnali kezelése az élet és a halál, de legalábbis a kevesebb, illetve a több károsodás kérdését dönti el. Korai kezeléssel csökkenteni lehet az agy károsodását és a kialakuló életminőség-romlás mértékét.

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Szabó Zsuzsanna

Dr. Szabó Zsuzsanna

Rovatvezető, WEBBeteg vezető orvos szakértő

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Nagy Tamás Gergely

Dr. Nagy Tamás Gergely

Pszichoterapeuta, Neurológus

Budapest