A stroke idegrendszeri következményei

A stroke (régebbi nevén gutaütés vagy agylágyulás) az agyállomány agyi erek betegsége következtében kialakult pusztulását jelenti. Ez a kór felelős a legtöbb rokkant állapot kialakulásáért. A betegek ágyhoz kötve, akár életük végéig is ápolásra szorulhatnak, mivel a stroke idegrendszeri következményei közé tartozik a tartós bénulás, valamint a beszéd- és nyelészavar.

A stroke két lényeges formája létezik: az érelzáródásból adódó ischaemiás stroke (agyi infarktus) és az agyi erek megpattanásából adódó agyvérzés. Mindkét forma gyakorlatilag azonos tünetekkel jár: a beteg egyik oldali végtagjai hirtelen lebénulnak, gyakran az arc izomzatával együtt (jellemző a száj félrehúzódása), valamint a beszéd és a nyelés is nehezítetté válik.

Beszédzavar és bénult végtagok

A beteg hallását a stroke nem érinti, viszont a beszéd megértését igen. Ilyenkor a páciens nem érti, hogy mit kérünk tőle, és ez jelentősen megnehezíti a stroke utáni tünetek sikeres rehabilitációját – vagyis, hogy a beteg mozgásteljesítménye javuljon, esetleg visszatérjen a betegség kialakulása előtti állapotba. Ehhez nélkülözhetetlen a páciens aktív együttműködése és küzdeni akarása.

A beszédközpont az agyban az úgynevezett domináns féltekében alakul ki, tehát stroke esetén a domináns kezet irányító agyi területekkel együtt sérül. Ennek az a klinikai jelentősége, hogy a jobbkezes betegnél a jobb oldali végtagok bénulását kíséri a beszédzavar, a balkezesnél pedig a bal oldalt. Ha a jobbkezes beteg bal oldali végtagjai bénulnak le, akkor nincs beszédzavar, viszont a lebénult végtagokról a beteg nem vesz tudomást – ezt nevezik neglect szindrómának. Neglect esetében az orvosnak, nővérnek és gyógytornásznak minden egyes alkalommal el kell mondania a betegnek, hogy a bénult végtagjai is léteznek. Meg kell mutatni a páciensnek, mert nem lesz sikeres a rehabilitáció, amíg a beteg nem vesz tudomást a bénult végtagokról.

Látótérkiesés

A féloldali bénulással gyakran együtt jár az azonos oldali látótérfél kiesése is. Ez azt jelenti, hogy a jobb oldali végtagok bénulása esetében a beteg jobb oldali látóterében elhelyezkedő embereket, tárgyakat a páciens nem látja. A látótérkiesést a rehabilitációs kezelés alatt az agy megtanulja kompenzálni, és ez a maradványtünet okozza később a legkevesebb problémát.

Vizelet- és széklettartási probléma

A stroke egyik következménye lehet a vizelet- és széklettartási probléma is. A rehabilitáció során fokozatosan történik a húgyhólyag tornája, sikeres esetben fokozatosan megszabadul a beteg a katéter, majd a pelenka viselésétől. Sajnálatos módon az esetek zömében a stroke-on átesett ember élete végéig pelenkázásra szorul.

Elengedhetetlen az aktív gyógytorna

A passzív gyógytorna gyakorlatilag hatástalan a megbénult végtagok funkciójának ismételt visszaszerzésében, csak az a szerepe, hogy a bénult izmok ne sorvadjanak el, és ne alakuljon ki mélyvénás trombózis. A sikeres felépülés záloga az aktív gyógytorna. A szakembernek legfőbb célja, hogy motiválja a pácienst a bénult végtag megmozgatására, mert csak a beteg agy által irányított mozgás a hatékony.

A lebénult végtagok aktív mozgatása megterhelő az általában nem egészséges, számos társbetegségben – szív- és cukorbetegségben, gerinc- és ízületi betegségben – szenvedő páciens számára. Mégis elengedhetetlen a megfeszített, a beteg részéről is aktív gyógytorna, amihez szükséges a beszédmegértés.

A szakemberek szerepe

Beszédzavar esetén a stroke központokban beszédszakértő (aphazeológus) foglalkozik a beteggel, hogy elősegítse a megértést, illetve a kifejező beszédet. Munkáját gyógyfoglalkoztatók (ergoterapeuták), nagyobb központokban pedig konduktorok és neuropszichológusok is segítik.

A stroke-ot általában súlyos depresszió kíséri, valamint a páciens egész családjának hozzá kell szoknia a megváltozott élethelyzethez. Amikor a beteg szembesül „új életével”, fontos pszichológus vagy pszichiáter segítségét kérni, hiszen remény nélkül nincs gyógyulás, ehhez pedig elengedhetetlen a szakember támogatása.

Ez is érdekelheti A stroke gyakori fizikai funkciózavarai

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőnk: Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus