Stroke: a hőséghullám is rizikófaktor
frissítve:
Magyarországon több százezren élnek a szélütés, stroke fokozott kockázatával. A nyári kánikula idején ők kiemelten veszélyeztetettek, hiszen a hőséghullám megviseli a szervezetüket és növeli a stroke előfordulásának rizikóját.
Kiket veszélyeztet különösen a stroke a nyári melegben?
Magyarországon évente 40-50 ezer stroke-os esetet diagnosztizálnak. A betegek nagyjából harmada teljesen felépül, harmada maradandó károsodásokat szenved, míg egyharmadát egy éven belül elveszítjük.
Kiemelten veszélyeztetettnek számítanak a cukorbetegségben, a magas vérnyomásban, az érelmeszesedésben, valamint a szívritmuszavarban (ezen belül is különösen a pitvarfibrillációban) szenvedő betegek. A stroke kialakulásának kockázatát noveli az idősebb életkor, továbbá az egészségtelen szokások: a dohányzás, a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód, illetve az ezekkel összefüggésben az elhízás.
Fennálló hajlam esetén a szervezetet érő stresszhatás, mint a kánikula, könnyen kiválthatja a stroke bekövetkezését. Számos kutatás mutatta ki, hogy az év legmelegebb napjaiban lényegesen több embert szállítanak kórházba stroke-kal, mint az év más időszakában.
- A hőmérséklet emelkedésével párhuzamosan nő a stroke kockázata is, ez 33°C feletti hőmérsékletnél kétszer magasabb, mint 12°C foknál.
- A kockázat közvetlenül azután a legmagasabb, amikor egy személy legalább 10 órán keresztül magas hőmérsékletnek van kitéve.
- A stroke esetek többsége ún. ischaemiás stroke, ami akkor fordul elő, ha az agy egy részének a vérellátása blokkolt vagy csökkent, általában vérrög miatt.
- Egy tanulmány szerint az éjszaka bekövetkező stroke is 7 százalékkal gyakrabban fordul elő a forró napokat követően, különösen az idősebb nők körében.
Hogyan vezet stroke-hoz a hőség?
A kánikula és a stroke közötti kapcsolat elsődleges oka, hogy a nagy meleg kiszáradást okozhat, ami viszkózusabbá, sűrűbbé teheti a vért, így nagyobb valószínűséggel képződhetnek vérrögök. Az időjárással kapcsolatos egészségi problémák különösen az időseket veszélyeztetik.
A hőség megzavarhatja a szív- és érrendszer működését, szélsőségesebb mértékben befolyásolja az erek kitágulását és összehúzódását. A vérnyomásingadozás, a szívritmuszavarok fokozódása elősegíti a vérerek elzáródását és így a szélütést.
Az eletrolitháztartás zavara szintén fokozhatja a keringési rendellenességek kockázatát. Amennyiben az izzadás során elvesztett ásványi anyagokat nem pótoljuk a vízzel együtt, az zavarokat idézhet elő a szervezet működésében.
A meleg és a légszennyezettség együttesen ugyancsak jelentősen növeli a stroke-os halálesetek számát. Már korábban sikerült bebizonyítani, hogy ha magas a 10 mikrométer átmérő alatti szennyező részecskék koncentrációja a levegőben, akkor a stroke-os halálozások száma emelkedik. Az ultrafinom, 0,1 mikrométer alatti szennyező részecskék (főleg az égéstermékek) különösen veszélyesek, a finom részecskék koncentrációjának 6 mikrogramm/m3-rel történő emelkedése 7,4 százalékkal emelte a stroke kiváltotta halálozások számát.
Finn kutatók szerint azonban ez az összefüggés elsősorban a nyári melegben érvényesül, míg a hidegebb hónapokban nem mutatható ki a korreláció. A tudósok azzal magyarázzák a talált összefüggéseket, hogy nyáron a meleg miatt intenzívebbé válik a levegővétel, növekszik a szabadban eltöltött idő, így ezek eredményeként több szennyező anyag kerül a szervezetbe.
Hívjuk azonnal a mentőket! |
| Ha azt sejtjük, hogy a környezetünkben valaki szélütést kapott, végezzük el a következő gyakorlatokat: kérjük meg az illetőt, hogy mosolyogjon vagy öltse ki a nyelvét, majd beszéltessük, tegyünk fel egyszerű kérdést, és végezetül kérjük meg, hogy emelje fel mindkét karját. Ha az illetőnek a három kérés teljesítésének bármelyikével nehézsége támad, haladéktalanul hívjuk a mentőket (112), esélyt adva a túlélésre. A reggeli vagy délelőtti órákban fellépő stroke felismerése leginkább a közelben tartózkodókra hárul, hiszen maga a beteg nem feltétlenül érzékeli pontosan, hogy mi történik vagy történt vele. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy nem szabad várni a háziorvosra, vagy bízni abban, hogy másnapra kialusszák a betegséget. Ilyenkor nem a körzeti orvost vagy egy családtagot kell hívni, hanem azonnal a mentőket, akik azonnal a speciális stroke-centrumba szállítják a beteget. Mindössze 4,5 óra áll rendelkezésre, hogy a beteg megkapja az életmentő vérrögoldó kezelést, amellyel nemcsak a túlélés esélye növelhető, hanem elkerülhető a maradandó agykárosodás is. Senkit ne tévesszen meg az sem, ha a tünetek gyors javulást mutatnak, mert visszatérhetnek, és akár végleges bénulássá is súlyosbodhatnak. (Diamond Agency) |
Mit tehetnek a veszélyeztetettek?
A stroke fokozott kockázatának kitett embereknek elővigyázatosnak kell lenniük kánikulában, és védekezniük kell a hőség veszélyei ellen.
- Csökkenteniük kell a szabadtéri tevékenységeket, lehetőség szerint légkondicionálót kell használniuk, hogy megvédjék magukat a hőártalmaktól.
- Az idősebb korosztály tagjai (különösen a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők) minél kevesebb időt töltsenek a forgalmas, szennyezett levegőjű helyeken.
- Ugyancsak az időseknek kell a kiszáradás megelőzése érdekében leginkább gondoskodniuk a bőséges folyadékpótlásról, akkor is, ha nem érzik magukat szomjasnak.
- A forró éjszakákon a stroke kockázatának csökkentése érdekében érdemes biztosítani a megfelelő szellőzést, szervezetüket pedig hűtsék rendszeres hűvös zuhannyal, fürdővel, esetleg hideg vizes borogatással a homlokon és a törzsön.
Nagyon fontos, hogy mindenki tisztában legyen a stroke rizikófaktoraival és saját kockázatával. A betegek kezeltessék magas vérnyomásukat, cukorbetegségüket és pitvarfibrillációjukat, mondjanak le a dohányzásról és táplálkozzanak egészségesen.
WEBBeteg összeállítás - Dr. Csuth Ágnes háziorvos, Hot weather tied to increased odds of stroke (Harvard Health Publishing), Hot nights and extreme temperatures may raise stroke risk (Medical News Today)
